Az SThree felmérése szerint a STEM-szakemberek több mint harmadát rivális cégek csábítják külföldre. Fő okok a jobb életminőség és a magasabb bér.
A technológiai vállalatok egyre gyakrabban csábítják el egymás tehetségeit, mivel a cégek azért küzdenek, hogy versenyelőnyben maradjanak.
A kormányok is jelentős összegeket fektetnek a természettudományokba, a technológiába, a mérnöki tudományokba és a matematikába (STEM), miközben a globális szakértelemért folytatott versenyben vannak, az SThree toborzó vállalat új jelentése szerint.
A megkérdezett STEM-szakemberek több mint harmada (35%) azt mondta, hogy az elmúlt évben versenytárs cégek keresték meg őket külföldi álláslehetőségekkel.
„A jelentős STEM-országok a tudósokra, mérnökökre, innovátorokra és technológiai szakemberekre építenek, hogy gazdaságaikat előre vigyék. Ennek következtében hatalmas embermozgás zajlik: főként a legmagasabb szintű műszaki tehetségek áramlanak a fejlett STEM-gazdaságokban kínált állások felé”, mondta Timo Lehne, az SThree vezérigazgatója.
A STEM-munkaerőről szóló jelentés hat gazdaságban mutatja be a tehetségelszipkázás mértékét: az Egyesült Államokban, Japánban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Arab Emírségekben (EAE).
A hat vizsgált ország együtt a globális K+F-kiadások és a nemzetközi szabadalmi bejelentések mintegy feléért felel, ami jól mutatja a STEM világában betöltött szerepüket. A felmérés 5 391 felnőttet érintett, és 2025 júliusában és augusztusában zajlott.
Azoknak a STEM-munkavállalóknak az aránya, akiket megkerestek külföldi pozíciókkal, országonként eltér. Az EAE és Japán a skála két végpontját képviseli, 56, illetve 5 százalékkal. Három európai ország közel van az összesített, 35 százalékos átlaghoz. Hollandia mutatja a legmagasabb arányt, 44 százalékkal, ezt követi Németország 37 százalékkal. Az Egyesült Királyságban a felmérés idején az elmúlt 12 hónapban a STEM-munkavállalók 31 százalékát keresték meg.
Ezek a számok a lakóhelyet tükrözik, nem az állampolgárságot.
A jelentés szerinta tudósokért, mérnökökért és technológiai szakemberekért folyó éles versenyt a protekcionista kereskedelmi és iparpolitika nemzetközi térnyerése táplálja, ami óriási állami technológiai beruházásokat ösztönöz.
Minden ötödik külföldre készül 2026-ban
A felmérés szerint minden ötödik STEM-munkavállaló (19%) tervezi, hogy a következő 12 hónapban külföldre költözik, vagy már folyamatban van a költözés. Hollandia 30 százalékkal a második, az EAE 34 százalékával az első. Németországban 22, az Egyesült Királyságban 13 százalék ez az arány.
„A STEM-szakemberek nemcsak a magasabb fizetésért költöznek, hanem az életminőségért, a szakmai fejlődésért és az egyensúlyért is. A versenyképesség már nem pusztán a bérekről szól, hanem arról, hogy megteremtik-e azokat a feltételeket, ahol az emberek szívesen építik a jövőjüket”, mondta Lehne.
Azok közül, akik munkavégzés céljából tervezik a külföldre költözést, vagy már benne vannak a folyamatban, több mint a felük (57%) már elfogadott új állást.
Mindez arra utal, hogy a globális STEM-munkaerő akár 11 százaléka is útra kelhet a következő 12 hónapban. Ez az időszak 2025 végét, de főként 2026-ot fedi le.
Mi motiválja a munkavállalókat, hogy külföldet válasszanak?
A STEM-munkavállalókat sokféle ok hajtja külföldre: szakmai célok, életmódbeli célok és gazdasági nyomás. Két tényező emelkedik ki azoknál, akik a költözést fontolgatják: jobb életminőség és magasabb fizetés.
A válaszadók egyharmada (32%) a „jobb életminőséget” jelöli meg a költözés okaként, az Egyesült Királyságban ez az arány 44 százalék, ami arra utal, hogy sokan elégedetlenek a jelenlegi életkörülményekkel.
Világszerte a pénzügyi ösztönzők továbbra is erős vonzerőt jelentenek újabb egyharmadnak (31%), ami feltehetően a tartós inflációs nyomás hatását tükrözi.
A vizsgált országok közül az EAE-ben (39%) és az Egyesült Királyságban (38%) a legvalószínűbb, hogy a válaszadók jobb fizetésért költöznének.
A munka és a magánélet jobb egyensúlya a harmadik legmeghatározóbb vonzó tényező, az Egyesült Királyságban a legmagasabb aránnyal, 33 százalékkal.
Hová tartanak?
A jelentés szerint a munkavállalók átfedő áramlásokban mozognak: az EAE-ből érkező tehetségek Európa, az Egyesült Királyság és Észak-Amerika felé áramlanak, míg az Egyesült Királyság STEM-szakemberei Európára, Ausztráliára és az Egyesült Államokra tekintenek. Az USA-ban dolgozók gyakran Európában, az Egyesült Királyságban és Kanadában keresnek lehetőségeket.
Németországban a STEM-terület vezetőinek 39 százaléka már látta, hogy az elmúlt évben tehetségek más országokba távoztak. A három fő célország az Egyesült Államok, Svájc és Kanada volt.
Az USA-ba költözők számára a fő motivációt a magasabb fizetések és a bőséges karrier- és kutatási lehetőségek jelentették, különösen az informatikai és technológiai szektorban.
A Svájcot választóknál a magasabb fizetések és az erős gyógyszeripari technológiai ágazat voltak a fő vonzerők.
Kanadát viszont az életminőség, a befogadó bevándorlási politika és a virágzó technológiai központok miatt választották.
„Az eredmény nem egyirányú agyelszívás, hanem a szakértelem globális cseréje”, zárta a jelentés.