A japán jegybank 30 éves csúcsra emelte a kamatokat, további szigorítást jelezve. Ez felerősíti a félelmeket az emelkedő globális kötvényhozamok és a japán tőkekivonás miatt.
A japán jegybank történelmi jelentőségű elmozdulása az ultralaza monetáris politikától határozottan folyamatban van, és a feszültség jelei kezdenek megjelenni a globális kötvénypiacokon.
Decemberi ülésén a BoJ 25 bázisponttal 0,75%-ra emelte kulcsfontosságú rövid lejáratú irányadó kamatát, ami 1995 óta a legmagasabb szint.
Magát a lépést széles körben várták, a körülötte megütött hangnemet azonban nem.
Kazuo Ueda kormányzó inkább szigorító álláspontot képviselt, hangsúlyozva, hogy Japán rendkívül alacsony kamatszintjének korszaka a végéhez közeledik, és ennek következményei messze túlmutathatnak Tokión.
Szigorító fordulat a BoJ-nál
Monetáris politikai közleményében a BoJ hangsúlyozta, hogy „a reálkamatok várhatóan továbbra is jelentősen negatívak maradnak”, és hogy a támogató pénzügyi feltételek továbbra is támogatják a gazdasági aktivitást.
Ugyanakkor megerősítette, hogy amennyiben az októberi Kilátások jelentésben felvázolt növekedési és inflációs pálya megvalósul, a bank „folytatja az irányadó kamat emelését és módosítja a monetáris lazítás mértékét”.
Ueda a sajtótájékoztatón is megerősítette az üzenetet, és figyelmeztetett: a politikai kiigazítás halogatása végső soron élesebb kamatemeléseket tehet szükségessé. Azt is megjegyezte, hogy az eddigi emelések még nem fejtettek ki érdemi szigorító hatást, és hangsúlyozta, hogy a kamatszintek még távol vannak a bank semleges kamatszintre vonatkozó becslésének alsó határától.
Összességében az üzenet egyértelmű volt: a BoJ határozottan emelési üzemmódban van.
„Eléggé történelmi”: az elemzők véleménye
„A BoJ egy szigorító jellegű emelést hajtott végre”, mondta Dariusz Kowalczyk, a BBVA elemzője, kiemelve a további normalizáció iránti egyértelmű elkötelezettséget.
„Tudom, hogy ez csak háromnegyed százalékpont, de ez igencsak történelmi jelentőségű”, mondta Bart Wakabayashi, a State Street tokiói fiókvezetője. „Nem voltunk ezen a szinten három évtizede, ezért szerintem ez jelentős lépés.”
Akira Otani, a Goldman Sachs japán vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy a BoJ kamatemeléseinek ez nem a végpontja, és a döntés a fokozatos, de kitartó emelési hajlamot erősíti.
Miért számít ez ennyire Japánon túl?
A válasz abban rejlik, hogy az ország rendkívüli szerepet tölt be a globális kötvénypiacokon.
Japán továbbra is a világ legnagyobb nettó hitelezője, nettó nemzetközi befektetési pozíciója 2025 szeptemberében mintegy 3,66 billió dollár (3,12 billió euró) volt.
Évekig Japán rendkívül alacsony kamatai ösztönözték a tőkekiáramlást. A japán intézményi befektetők – köztük nyugdíjalapok és biztosítók – billiókat fektettek be a külföldi kötvénypiacokba, különösen az amerikai államkötvényekbe és az európai államadósságba.
Ahogy a hazai kötvényhozamok – akár csekély mértékben is – emelkednek, ez az ösztönző gyengül. Ennek következménye lehet a külföldi kötvények vásárlásának visszaesése, amit sok közgazdász japán „repatriálásnak” nevez.
Alacsony hazai hozamok mellett a japán intézményi befektetők jellemzően külföldön keresnek jobb megtérülést, gyakran amerikai államkötvényekben, európai állampapírokban vagy feltörekvő piaci adósságban.
Ahogy a japán hozamok emelkednek, ez az ösztönzés gyengül. Akár mérsékelt relatív hozamváltozások is átrendezhetik a portfólióallokációkat, növelve annak kockázatát, hogy a tőke repatriálódik, visszaáramlik a japán eszközökbe.
Ez a dinamika már látszik a szűkülő hozamkülönbségekben.
A 10 éves amerikai államkötvények és a japán államkötvények hozamai közötti rés 2,12 százalékpontra zsugorodott, ami 2022 márciusa óta a legalacsonyabb.
A 10 éves német Bundok és a JGB-k közötti spread hasonlóan 0,85 százalékpontra esett, ami több mint három éve a legalacsonyabb.
Ahogy ezek a spredek tovább szűkülnek, a japán befektetők elkezdhetik hazairányítani a tőkét, a globális kötvénypiacokra pedig az hárul, hogy felszívják a kieső keresletet.
Repedések a globális hozamokban
A kötvénypiacok már reagálni kezdtek. Németország 30 éves államkötvényének hozama a BoJ-döntést követő pénteken 3,51%-ra ugrott, ami 2011 júliusa óta a legmagasabb.
Ilyen mozgás Európa legnagyobb gazdaságában, amelyet gyakran a világ fiskális horgonyaként emlegetnek, figyelmeztető jel.
A kockázat nem korlátozódik Európára. A növekvő japán hozamok azzal fenyegetnek, hogy felforgatják a globális befektetési áramlásokat, különösen a jenalapú carry trade lebontásán keresztül.
Az ultralacsony japán kamatok olcsó finanszírozást biztosítottak, a befektetők pedig hosszú ideje jenben vettek fel forrást, hogy külföldön magasabb hozamú eszközökre tegyenek. Ez a stratégia, amely évtizedeken át jól működött, most nyomás alá került.
A japán kamatok emelkedésével a jenben történő hitelfelvétel előnye a globális befektetők számára kevésbé vonzóvá válik.
Ennek eredményeként a globális hitel- és részvénypiacokon tőkeáttétel-leépítési hullám indulhat, amely rendezetlen hozamemelkedést válthat ki.
Bár a kamatemelések üteme várhatóan fokozatos marad, az irány egyértelmű. A BoJ már nem a fejlett világ örök galambja.
A befektetők számára az üzenet egyszerű, és egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni: Japán újra számít.