Míg az Egyesült Államok és Izrael folytatta légicsapásait Iránban, addig a teheráni rezsim Irakban próbálja megbosszulni az offenzívát. Bagdad kormányzati negyedére, az úgynevezett ,,Zöld Zónájára" több öngyilkos drón is lecsapott. Egy luxusszálloda kigyulladt.
Az immáron 18. napja tartó közel-keleti konfliktus alatt már 1900 drónnal és rakétával támadta meg Irán az Egyesült Arab Emírségeket. Sokfelé olajtárolók és szállodák gyulladtak ki. Teherán legfőbb célja megbénítani az Egyesült Államokkal szövetséges ország közlekedését és infrastruktúráját. A légitámadások miatt hétfőn egy időre bezárt Dubaj nemzetközi reptere, nem sokkal rá pedig a légiközlekedési hatóság úgy döntött, hogy az egész ország légterét lezárja. A tiltást néhány órával később azonban feloldották.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Abolfazl Sekarcsi, az iráni hadsereg szóvivője elmondta: a Washingtonnal szövetséges ,,agresszor országok" olaj- és gázlétesítményeit ,,hamuvá fogják változtatni".
Az iráni Forradalmi Gárda hétfőn arról számolt be, hogy az Egyesült Államok térségben lévő bázisaira csapást mértek, és amerikai vadászrepülőket rejtő hangárokat semmisítettek meg az Egyesült Arab Emírségekben található ad-Dafra és a bahreini Sejk Ísza támaszpontokon.
Eközben egyre erősödnek a félelmek egy globális energiaválságtól, noha néhány hajó átjutott a Hormuzi-szoroson. Azon a kulcsfontosságú tengeri útvonalon, amelyen a világ olajszállításának mintegy ötöde halad át.
Az iráni támadások a térségben közlekedő kereskedelmi hajók ellen jelentősen lelassították a forgalmat, ami felhajtotta az olajárakat, és nyomást helyezett Washingtonra, hogy enyhítse a fogyasztókra és a világgazdaságra nehezedő terheket.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump azt mondta: nagyjából fél tucat országtól kérte, hogy hadihajókkal segítsék nyitva tartani ezt a szűk tengeri átjárót, de egyelőre nem kapott konkrét ígéreteket. Korábban arra is figyelmeztetett, hogy az együttműködés hiánya „nagyon rossz jövőt” jelenthet a NATO számára.
Izrael fokozza a támadásokat
Az izraeli hadsereg közölte: nemcsak Teheránban, hanem a libanoni főváros, Bejrút térségében is újabb csapásokat hajtott végre, Irán szövetségesei, főként az Hezbollah ellen.
A libanoni kormány szerint a támadások eddig több mint egymillió embert – a lakosság mintegy ötödét – kényszerítették otthona elhagyására, és mintegy 850 halálos áldozatot követeltek.
Hétfőn izraeli egységek Dél-Libanonba is benyomultak. Az Izraeli Védelmi Erők szerint „korlátozott és célzott szárazföldi műveleteket” hajtanak végre, hogy megerősítsék a Dél-Libanon és Észak-Izrael közötti biztonsági övezetet.
Izraelben egy elfogott iráni rakéta repeszei szétszóródtak Jeruzsálem óvárosában és eltalálták a görög ortodox patriarchátus tetejét, alig néhány méterre a Szent Sír-templomtól.
Repeszek hullottak a Siratófal közelében, valamint az Al-Aksza mecset területén is. Jeruzsálemet korábban ritkán érte rakétatámadás.
Izrael arról is beszámolt, hogy két iráni rakétasorozat indult Tel-Aviv-tól délre fekvő térség felé, de sérültekről nem érkezett hír.
Az amerikai és izraeli támadások eddig több mint 1300 ember halálát okozták Iránban, közülük mintegy 500 nő és gyermek. Az izraeli hadsereg szerint közel 8000 célpontot támadtak, és az iráni légvédelem több mint 85 százalékát, valamint a rakétaindítók mintegy 70 százalékát megsemmisítették.
Az iráni válaszcsapások legalább 12 ember halálát okozták Izraelben, 13 amerikai katona is életét vesztette, és az Arab-öböl térségében is voltak áldozatok.
Harc a Hormuzi-szorosért
A Hormuzi-szoros kiesése komoly aggodalmat kelt a világgazdaságban: emelkednek az energiaárak, nő az élelmiszerhiány kockázata a szegényebb országokban, és nehezebb kordában tartani az inflációt.
Donald Trump hétfőn azt mondta: „számos ország” jelezte, hogy úton van segíteni a szoros biztosításában, ugyanakkor szerinte egyesek vonakodása azt mutatja, hogy nem működik megfelelően a kölcsönösség a védelmi együttműködésekben.
Európai országok közben bírálják az Egyesült Államokat és Izraelt, amiért nem világosak a háború céljai. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Brüsszelben tárgyalt a tagállamok külügyminisztereivel, majd leszögezte: az unió nem fogja haditengerészetét a Hormuzi-szorosba vezényelni annak érdekében, hogy a tankerhajók zavartalanul át tudjanak jutni.
,,Az EU-nak már van egy haditengerészeti akciója a Vörös-tengeren. Az ASPIDES névre keresztelt művelet célja eddig az volt, hogy megóvja a tankerhajókat a jemeni húszik támadásaitól. A külügyminiszterekkel egyetértettünk abban, hogy ezt a missziót meg kell erősíteni, de egyelőre nem kell kiterjeszteni a mandátumát" - nyilatkozta Kallas.
A döntéshozók igyekeznek mérsékelni az árakat. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint a tagállamok még további 1,4 milliárd hordó tartalékkal rendelkeznek azon a 400 millión felül, amelynek felszabadításáról már döntöttek.
Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi azzal próbálta megnyugtatni a világ közvéleményét és a piacokat, hogy a Hormuzi-szoros nyitva áll a legtöbb ország előtt, kivéve az Egyesült Államokat, Izraelt és szövetségeseiket.