Görögország első mentőhiteleinek korai törlesztése komoly fordulatot jelez: csökkenti a jövőbeli kamatterheket, gyorsítja az adósság leépítését és erősíti a piaci bizalmat.
Görögország a héten lezárta 5,3 milliárd eurónyi hitel előtörlesztését az első euróövezeti mentőprogramból.
A tartozás rendezése, amelynek lejárata eredetileg 2031 utánra, sőt akár a 2040-es évekre esett, pozitív lépés Görögország évtizedeken át tartó törekvéseiben a közpénzügyek stabilizálására.
Az Európai Bizottság által koordinált kifizetés erős jelzés, hogy az ország egyre kevésbé támaszkodik a válságkori adósságra, és csökkenti a jövőbeni kamatterheket.
A Greek Loan Facility (GLF) volt az első, az euróövezeten belül létrehozott rendkívüli mentőmechanizmus, abban az időben, amikor még nem létezett állandó euróövezeti mentőrendszer.
Az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozása előtt hozták létre, és az euróövezeti államadósság-válság idején más kiigazító programokkal párhuzamosan működött.
Görögország 2010-ben elveszítette a pénzügyi piacokhoz való hozzáférést, és a hitelkeret megakadályozta az azonnali államcsődöt, korlátozva a kockázatot a többi uniós tagállam számára.
A helyi médiumok beszámolnak arról, hogy e tartozás határidő előtti visszafizetése 2041-ig mintegy 1,6 milliárd eurónyi kamatot takarít meg. A jövőbeli költségvetési terhek közvetlen csökkentésével az államadósság GDP-hez viszonyított aránya várhatóan 2029-re 120 százalék alá esik.
Ez különösen jelentős egy olyan ország számára, amelynek az euróövezetben a legmagasabb az államadósság/GDP aránya.
Görög pénzügyi tragédia három felvonásban
2009 vége és 2018 között Görögország súlyos államadósság-válságot élt át, amelyet a költségvetés évekig tartó rossz kezelése, nagy hiányok és gyenge gazdasági versenyképesség váltott ki.
A válság három nemzetközi mentőcsomagot tett szükségessé az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól, szigorú megszorításokkal és fájdalmas szerkezeti reformokkal kísérve.
Görögország mentőcsomagja több szakaszban zajlott: először 2010 és 2012 között a GLF-en és az IMF-en keresztül kétoldalú euróövezeti hitelekből finanszírozott rendkívüli állami mentés történt. 2012-től elindult az átalakítási szakasz, amely veszteségeket rótt a magánbefektetőkre, és az adósságot közintézményekre terhelte át. Végül a harmadik szakasz az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében zajló stabilizációs program formájában valósult meg, amely 2018-ban zárult le.
A GLF már nem aktív hitelnyújtó eszköz, de fennmaradó hiteleit a mai napig törlesztik. A magánvállalkozások közvetve érintettek a hitelfelvételi költségek, a befektetői bizalom és a hitelminősítések hatásán keresztül.
2023 körül Görögország visszaszerezte a nagy ügynökségektől a befektetésre ajánlott besorolást, ami a javuló fiskális teljesítményt és az intézményi stabilitást tükrözi. Ez pedig hozzájárult a hitelfelvétel költségeinek csökkenéséhez.
A görög 10 éves államkötvényhozamok időnként Olaszország és Franciaország, vagyis nagyobb gazdaságok hozamai alá estek, ami látványos fordulat a válság korszakához képest, amikor a piacok a görög adósságot magas kockázatú „bóvli” eszközként árazták.
Okos lépés az előtörlesztés?
2023-ban Kyriakos Mitsotakis miniszterelnök azt ígérte, hogy Görögország a következő években 5,3 milliárd eurónyi adósságot törleszt előre.
2025 júniusában az ország teljes államadóssága nagyjából €403,2 milliárd euró volt, illetve a bruttó hazai termék nagyjából 151 százaléka. Ez az érték az összes fennálló állami kötelezettség együttes nagyságát jelzi.
Görögország engedélyt kért euróövezeti hitelezőitől, hogy korábban visszafizethesse régi mentőcsomag-hitelei egy részét. Miután az ESM és az EFSF beleegyezett, és december elején bejelentette az eljárásra vonatkozó mentességet, a kormány egy speciális megtakarítási számlán már félretett pénzből teljesítette a kifizetést, nem pedig új forrásokat vett fel.
„Görögország továbbra is jelentős előrelépést tesz gazdasága megerősítésében. A GLF-hitel további előtörlesztése újabb pozitív jelzést küld a pénzpiacoknak, javítja Görögország adósságszerkezetét, és az ország javuló fiskális helyzetét tükrözi”, mondta akkor Pierre Gramenia, az ESM ügyvezető igazgatója és az EFSF vezérigazgatója.
Az előtörlesztés bírálói szerint bár ez papíron javíthatja Görögország adósságprofilját, a belföldi likviditás rovására történik egy olyan időszakban, amikor a háztartások és a vállalkozások továbbra is megélhetési nyomással küzdenek.
Az ellenzéki pártok azt mondják, hogy a felgyorsított adósságtörlesztésre fordított forrásokat inkább közberuházásokra, bértámogatásra vagy célzott tehercsökkentő intézkedésekre kellene fordítani, ami gyorsabb, közvetlenebb lökést adna a jövedelmeknek és a gazdasági aktivitásnak.