Az amerikai kormány közölte, hogy a jóváhagyás, amely 25%-os felár megfizetése ellenében jár, más chipgyártók, például az Intel és az AMD számára is elérhető lesz.
Trump elnök közölte, hogy engedélyt adott az Nvidiának, hogy 25 százalékos felárért „jóváhagyott ügyfeleknek” értékesítse fejlett, H200-as chipjeit Kínában.
Az engedély, amely az Intelhez és az AMD-hez hasonló chipgyártókra is kiterjed, hónapokig tartó lobbizás után született meg; a lobbizást Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója folytatta.
A fejlettebb Blackwell-chip és a készülő Rubin-modell nem része a megállapodásnak.
Trump a Truth Socialon ezt írta: „Tájékoztattam Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy az Egyesült Államok engedélyezi, hogy az NVIDIA jóváhagyott ügyfeleknek Kínában és más országokban is leszállítsa H200-as termékeit, olyan feltételek mellett, amelyek biztosítják a nemzetbiztonság további erős védelmét.” Hozzátette: „Hszi elnök pozitívan reagált!”
A döntés jelentős piacot nyit meg az Nvidia előtt, jóllehet aggályok merültek fel amiatt, hogy Kína akár katonai célokra is használhatja a fejlett félvezetőket.
A chipeket számos elektronikus eszköz programjainak futtatásához használják, az okostelefonoktól az orvosi berendezésekig, és nélkülözhetetlen a mesterséges intelligenciára támaszkodó alkalmazások számára.
Már áprilisban a nemzetbiztonsági aggályok arra késztették Trumpot, hogy megtiltsa a kevésbé fejlett H20-as chip Kínába irányuló értékesítését, noha a chipet úgy tervezték, hogy megfeleljen a Biden-korszakban bevezetett exportkorlátozásoknak. Júliusban az elnök visszavonta a döntést, miután az Nvidia beleegyezett, hogy kínai bevételeinek 15 százalékát befizesse az amerikai kormánynak. Az AMD hasonló megállapodást írt alá.
Az Nvidia H200-as chipje valamivel kevésbé fejlett, mint a Blackwell, amelyet a világ legfejlettebb MI-félvezetőjeként tartanak számon, ugyanakkor a H200 legalább egy generációval a Kínában jelenleg fejlesztett technológia előtt jár.
Az amerikai exporttilalmak bírálói, köztük az Nvidia vezérigazgatója, Jensen Huang, azt állítják, hogy a korlátozások hosszú távon nem a kínai vállalatokat sújtják, hanem épp Kína MI-ambícióit szolgálják. A helyi gyártók jelenleg nem tudnak lépést tartani a belföldi kereslettel. Ha a cégek nem férnek hozzá a fejlett, külföldi félvezetőkhöz, a hazai iparág kénytelen lesz innoválni. E logika mentén Peking máris igyekezett eltántorítani az állami érdekeltségű vállalatokat az Nvidia-termékek bevezetésétől.
Az Nvidia közleménye szerint: „Az, hogy a Kereskedelmi Minisztérium által ellenőrzött, jóváhagyott kereskedelmi ügyfelek számára elérhetővé tesszük a H200-at, megfontolt egyensúlyt teremt, ami Amerikának nagyszerű.” Azt is hozzátették, hogy a döntés az Egyesült Államokban a magas béreket és a hazai gyártást is támogatja.
Ennek ellenére demokrata szenátorok egy csoportja tiltakozott az engedély ellen.
A tiltakozó szenátorok közleménye szerint: „Ezekhez a chipekhez való hozzáférés olyan, a haderejüket alapjaiban átalakító technológiát adna Kínának, amellyel halálosabbá tehetnék fegyvereiket, hatékonyabb kibertámadásokat indíthatnának amerikai vállalatok és kritikus infrastruktúrák ellen, és erősíthetnék gazdaságukat és a feldolgozóipart.”
Azt is felhozták, hogy a DeepSeek, egy jelentős kínai MI-cég, nemrég azt közölte, hogy a fejlett, amerikai tervezésű chipekhez való hozzáférés hiánya jelenti a legnagyobb kihívást számára, amikor az Egyesült Államokban működő MI-vállalatokkal versenyez.