Hitler felemelkedéséhez az I. világháború utáni éhezés vezetett, a hidegháborús gyanakvás miatt a melegeket is kémnek bélyegezték Angliában, a Szovjetunió pedig a tervgazdaság tarthatatlansága miatt hullott szét - ha a diákok mindezt tudják, egy toleránsabb társadalmat fognak építeni.
A z eldurvuló polarizáció, a növekvő egyenlőtlenség és az újraéledő populizmus korában egy új jelentés szerint kiemelten fontos, hogy a diákok tanuljanak a gazdasági válságokról történelemórán. Ilyenkor ugyanis nem csak a recessziók természetét ismerik meg, hanem a demokráciák törékenységét is.
Az Európa Tanács alá tartozó Európai Történelemtanítási Megfigyelőközpont (OHTE) szerint a múltbeli gazdasági sokkok megismerése segít a diákoknak abban, hogy ellen tudjanak állni a bűnbakképző narratíváknak.
,,Az államháztartási és a nemzeti valuták válságai, valamint a növekvő infláció számos európai országban folyamatos vagy visszatérő gazdasági instabilitást okozott, ami szorosan összefügg a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel, az idegengyűlölettel és a demokratikus értékek megkérdőjelezésével" - áll a jelentésben.
"A gazdasági válságokról szóló tanítás olyan ismereteket és készségeket nyújthat a diákoknak, amelyekkel ellenállhatnak annak, hogy a gazdasági válságokért a kisebbségeket és a megbélyegzett csoportokat okolják" - folytatta az OHTE.
A jelentés 17 európai ország adatain alapul.
Nekik miért van több?
A megfigyelőközpontot 2020-ban hozták létre, hogy legyen egy egységes kép arról: mit tanítanak az egyik uniós tagországban a másikhoz képest.
Azok az emberek, akik úgy gondolják, hogy társadalmukban nagy az egyenlőtlenség nagyobb valószínűséggel támogatják a populista pártokat - derül ki a European Journal of Political Research című folyóiratban nemrég közzétett elemzésből.
Azok a választók, akik erős egyenlőtlenségeket érzékelnek a társadalomban, mintegy 2,7%-kal nagyobb valószínűséggel támogatják a populista pártokat, mint azok a válaszadók, akik a társadalom működését igazságosabbnak látják - áll a felmérésben.
Hozzátették, hogy a hatások különösen erősek az olyan prominens és nagy jobboldali populista pártok esetében , mint a norvégiai Haladás Pártja, a Dán Néppárt és az osztrák Szabadságpárt.
Egy 2023-as felmérés pedig arra is rámutat, hogy az anyagilag leszakadó osztályok sokkal nyitottabbak a szélsőségekre.
Van mit tanulni a válságokból
A gazdasági válságokról szóló órák mind a 17 vizsgált országban szerepelnek a nemzeti tantervekben, és 16 országban kötelezőek, kivéve Spanyolországot, ahol a tanárokon múlik, hogy szót ejtenek-e a nagy recessziókról. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Európa-szerte egyetértés van abban, hogy milyen hatásai voltak a gazdasági válságoknak. Van ahol kitérnek a nemzetközi összefüggésekre, de akad, ahol inkább az oktatók is bűnbakokat keresnek. Így a rossz beidegződések generációról generációra öröklődnek.
,,A különböző európai országokban a demokrácia lerombolásához vezető gazdasági válságokat" általában a fasizmus és a nácizmus felemelkedésével kapcsolatban tanítják, amely a nagy gazdasági világválság közvetlen következménye volt" - mutat rá a jelentés.
És te tanultál a melegek kémiai kasztrálásáról?
A szerzők azt is javasolják a tanároknak, hogy a gazdasági válságokat a kisebbségi vagy kiszolgáltatott csoportok szemszögéből is tanítsák.
A nők nehézségeiről a 17 elemzett országból hatban emlékeznek meg, míg ,,az LMBTQ+ kisebbség azonban sehol sem tűnik fel a tankönyvekben". A tanári kérdőívre válaszolók mindössze 3,4%-a jelezte, hogy az LMBTQ+ perspektívákat beépíti a tanórákba.
"A gazdasági válságok történelmileg megnövelték a megbélyegzés és az üldözés valószínűségét, különösen a kisebbségek esetében (például a zsidók elleni pogromok). A romák történelméről csak a francia tanterv tesz említést, és a tanároknak csak 10,3%-a számolt be arról, hogy valóban szó is volt erről az órán" - áll a jelentésben.