A magasabb vámok július 9-én léptek volna hatályba, de az amerikai elnök ezt az időpontot most augusztus 1-jére tolta ki.
HIRDETÉS
Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy 25 százalékos adót vet ki a Japánból és Dél-Koreából importált árukra, valamint egy tucat más országra is új vámokat vet ki, amelyek augusztus 1-jén lépnek hatályba.
Trump a Truth közösségi médiaoldalon tette közzé a különböző országok vezetőinek címzett leveleket, amelyekben figyelmeztette őket, hogy esetleges megtorló vámok esetén, az Egyesült Államok tovább növeli a saját vámjait.
"Ha bármilyen okból úgy döntenek, hogy megemelik a vámjaikat, akkor, bármennyit is emelnek, azt hozzáadjuk az általunk felszámított 25 százalékhoz" - írta Trump az Isiba Sigeru japán miniszterelnöknek és Li Dzsemjong dél-koreai elnöknek címzett levelekben.
Trump lépései felerősítették a félelmeket, hogy a gazdasági növekedés lassulni fog, sőt, az Egyesült Államokat és más nemzeteket még sebezhetőbbé teszi a recesszióval szemben. Trump azonban biztos abban, hogy a vámokra szükség van a hazai gyártás visszahozásához és a múlt pénteken törvénybe iktatott adócsökkentések finanszírozásához.
Fenyegetései ellenére az elnök tárgyalási hajlandóságot mutatott, ami arra utal, hogy a dráma és a bizonytalanság folytatódni fog.
"Minden el van intézve" - mondta Trump hétfőn újságíróknak. "Mondtam, hogy néhány alkut fogunk kötni, de a legtöbb esetben levelet fogunk küldeni".
A dél-koreai kereskedelmi minisztérium kedden kora reggel közölte, hogy felgyorsítja a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, hogy kölcsönösen előnyös megállapodást érjenek el, mielőtt az exportjára kivetett 25 százalékos adó hatályba lép.
A Mianmarból és Laoszból származó behozatalra 40%-os, Kambodzsára és Thaiföldre 36%-os, Szerbiára és Bangladesre 35%-os, Indonéziára 32%-os, Dél-Afrikára és Bosznia-Hercegovinára 30%-os, Kazahsztánra, Malajziára és Tunéziára pedig 25%-os adót vetnének ki.
Trump a külföldi vezetőknek írt levelében a "csak" szót helyezte a kulcs felfedése elé, utalva arra, hogy nagyvonalúan bánik a vámokkal.
A levelek azonban általában szabványos formátumot követtek, olyannyira, hogy a Bosznia-Hercegovinának címzett levélben kezdetben "elnök úrnak" szólította meg annak vezetőjét, Željka Cvijanovićot, noha ő nő. Trump később egy javított levelet tett közzé.
A kereskedelmi tárgyalások még nem hoztak több megállapodást
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtószóvivője azt mondta, hogy Trump azzal, hogy maga határozza meg az árakat, "testre szabott kereskedelmi terveket készít a bolygó minden egyes országára".
A már jól megszokott mintát követve Trump azt tervezi, hogy továbbra is a közösségi médiában osztja meg a tárgyalópartnereinek küldött leveleket, majd postázza nekik a dokumentumokat, ami merőben eltér valamennyi elődjének hivatalosabb gyakorlatától, amikor kereskedelmi megállapodásokról tárgyalt.
A levelek nem a megállapodás szerinti megegyezések, hanem Trump saját választása az árfolyamokról, ami annak a jele, hogy a külföldi delegációkkal folytatott zárt ajtók mögött zajló tárgyalások egyik fél számára sem hoztak kielégítő eredményt.
Wendy Cutler, az Asia Society Policy Institute alelnöke, aki korábban az amerikai kereskedelmi képviselő hivatalában dolgozott, "sajnálatosnak" nevezte a Japánra és Dél-Koreára vonatkozó vámemeléseket.
"Mindketten szoros partnerek voltak gazdasági biztonsági kérdésekben, és sokat tudnak ajánlani az Egyesült Államoknak olyan kiemelt ügyekben, mint a hajóépítés, a félvezetők, a kritikus ásványi anyagok és az energetikai együttműködés" - mondta Cutler.
Trumpnak még mindig vannak nyitott nézeteltérései a kereskedelemben, többek között az Európai Unióval és Indiával, valamint más kereskedelmi partnerekkel. A Kínával folytatott keményebb tárgyalások, ahol az USA-ba küldött exportot 55%-kal adóztatják, inkább hosszú távú kilátások.
Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök hivatala közleményben közölte, hogy a Trump által bejelentett vámtételek rosszul jellemzik az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatokat. Közölte, hogy országa mindazonáltal "folytatja diplomáciai erőfeszítéseit egy kiegyensúlyozottabb és kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolat kialakítása érdekében az Egyesült Államokkal", miután május 20-án javaslatot tett egy kereskedelmi keretrendszerre.
A magasabb vámok piaci aggodalmakat váltanak ki, további bizonytalanság várható
Az S&P 500 részvényindex 0,8%-kal csökkent a hétfői kereskedésben, miközben a 10 éves amerikai kincstárjegyek kamatterhe közel 4,39%-ra emelkedett, ami a jelzáloghitelek és az autóhitelek megemelkedett kamatát jelentheti.
Trump gazdasági vészhelyzetet hirdetett az adók egyoldalú kivetésére, azt sugallva, hogy azok a múltbeli kereskedelmi hiányok orvoslására szolgálnak, annak ellenére, hogy sok amerikai fogyasztó értékeli a Japánból és Dél-Koreából származó autókat, elektronikai és egyéb árukat.
Az alkotmány a kongresszusnak ad felhatalmazást arra, hogy normál körülmények között vámokat vessen ki, bár a vámok a végrehajtó hatalom vizsgálataiból is fakadhatnak, ha azokat nemzetbiztonsági okokból vetik ki.
Trump azon képessége, hogy gazdasági vészhelyzetben vámokat vethet ki, jogi kihívás tárgyát képezi, mivel a kormányzat fellebbez az amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bíróság májusi döntése ellen, amely szerint az elnök túllépte hatáskörét.
Nem világos, hogy mit nyer stratégiai szempontból Kínával szemben azzal, hogy kihívást intéz két kulcsfontosságú ázsiai partner, Japán és Dél-Korea ellen, amelyek ellensúlyozhatják Kína gazdasági súlyát.
"Ezek a vámok módosíthatók, felfelé vagy lefelé, az Önök országával való kapcsolatunktól függően" - írta Trump mindkét levélben.
Mivel az új vámtételek nagyjából három hét múlva lépnek életbe, Trump egy olyan időszakot készít elő, amikor az USA és kereskedelmi partnerei között valószínűleg viharos tárgyalások kezdődnek az új keretek kialakításáról.
Trump kezdetben azzal borzolta a kedélyeket a pénzügyi piacokon, hogy több tucatnyi országgal szemben jelentett be vámokat, többek között Japánnal szemben 24%-os, Dél-Koreával szemben pedig 25%-os vámokat. A piacok megnyugtatása érdekében Trump 90 napos tárgyalási időszakot hirdetett, amelynek során a legtöbb országból származó árukra alapvetően 10%-os adót vetettek ki. Eddig a Trump által küldött levelekben szereplő adókulcsok vagy megegyeznek az április 2-i vámokkal, vagy általában közel állnak hozzájuk.
A 90 napos tárgyalási időszak technikailag szerdán ér véget, még akkor is, ha több kormányzati tisztviselő azt sugallta, hogy a végrehajtás előtti háromhetes időszak a további tárgyalások túlórájához hasonlít, amelyek megváltoztathatják a vámtételeket. Trump hétfőn végrehajtási rendeletet írt alá, hogy augusztus 1-jéig elhalasztja a hivatalos vámemeléseket.
A kongresszus által jóváhagyott kereskedelmi megállapodások tárgyalása a bonyolultság miatt történelmileg néha évekig is eltartott.
A kormányzat tisztviselői azt mondták, hogy Trump a vámbevételekre támaszkodik, hogy segítsen ellensúlyozni a július 4-én törvénybe iktatott adócsökkentéseket, ami a szövetségi adóterhek nagyobb részét háríthatja a középosztályra és a szegényekre, mivel az importőrök valószínűleg a vámok költségeinek nagy részét áthárítanák. Trump nyomást gyakorol a nagy kiskereskedőkre, például a Walmartra, hogy ahelyett, hogy emelnék az árakat, felszívják a magasabb költségeket, ami fokozhatja az inflációt.
Josh Lipsky, a The Atlantic Council nemzetközi közgazdaságtanért felelős elnöke szerint a vámok kivetésének háromhetes késleltetése valószínűleg nem elegendő ahhoz, hogy érdemi tárgyalásokra kerüljön sor.
"Én ezt annak jeleként értelmezem, hogy komolyan gondolja a legtöbb vámot, és nem csak tárgyalási pozícióról van szó" - mondta Lipsky.
A kereskedelmi szakadékok továbbra is fennállnak, további vámemelések lehetségesek
Trump csapata 90 nap alatt 90 megállapodást ígért, de eddigi tárgyalásai csak két kereskedelmi keretet eredményeztek.
A Vietnámmal kötendő megállapodás vázlata egyértelműen arra irányult, hogy kizárja Kínát abból, hogy az Amerikába irányuló áruit ezen az országon keresztül irányítsa, megduplázva a vietnámi importra kivetett 20%-os vámot minden olyan termékre, amellyel nemzetek között kereskednek.
Az Egyesült Királysággal aláírt keretrendszerben szereplő kvóták megkímélnék az országot az acélra, az alumíniumra és az autókra kivetett magasabb vámtételektől, bár a brit árukra általában 10%-os vámot vetnének ki.
A Népszámlálási Hivatal szerint az Egyesült Államok 2024-ben 69,4 milliárd dollár (59,1 milliárd euró) áruforgalmi egyensúlytalanságot mutatott Japánnal és 66 milliárd dollár (56,2 milliárd euró) egyensúlytalanságot Dél-Koreával. A kereskedelmi hiányok a különbséget jelentik aközött, hogy az USA mit exportál egy adott országba, és mit importál.
Trump levelei szerint az autókat külön-külön a világszerte szokásos 25 százalékos, az acél- és alumíniumimportot pedig 50 százalékos vámmal adóztatnák meg.
Nem ez az első alkalom, hogy Trump összebalhézik Japánnal és Dél-Koreával a kereskedelemben - és az új vámok azt sugallják, hogy az első ciklusa alatt kötött korábbi alkuk nem váltották be a kormányzat saját hype-ját.
2018-ban, Trump első hivatali ideje alatt kormánya jelentős győzelemként ünnepelte a Dél-Koreával kötött, megújított kereskedelmi megállapodást, 2019-ben pedig Trump korlátozott megállapodást írt alá Japánnal a mezőgazdasági termékekről és a digitális kereskedelemről, amelyet akkor "hatalmas győzelemnek nevezett Amerika farmerei és termelői számára".
Trump a közösségi médiában azt is közölte, hogy a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát, Dél-Afrikát, Egyiptomot, Etiópiát, Indonéziát, Iránt és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő BRICS-szervezet politikai céljaihoz igazodó országoknak további 10 százalékos vámokkal kellene szembenézniük.