Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Körkép: mely munkakörökben volt a legnagyobb bérnövekedés Európában?

Ügyvédek plakátokat tartanak, miközben részt vesznek a jogi segítségnyújtás csökkentése elleni tüntetésen a londoni Parlamenttel szemben. 2014. március 7.
Ügyvédek plakátokat tartanak, miközben részt vesznek a jogi segítségnyújtás csökkentése elleni tüntetésen a londoni Parlamenttel szemben. 2014. március 7. Szerzői jogok  AP/Lefteris Pitarakis
Szerzői jogok AP/Lefteris Pitarakis
Írta: Servet Yanatma
Közzétéve:
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

Az Euronews Business közelebbről megvizsgálja az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Hollandia 25 legnépszerűbb szakmájában a bérnövekedéseket.

HIRDETÉS

Az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Németországban és Franciaországban a bérek éves szinten 5,5%-kal, 5,3%-kal, 3,8%-kal, illetve 1,9%-kal nőttek az Indeed globális munkaerő-kölcsönző platform 2025 májusi béradatai alapján. Az inflációval való kiigazítás után - az ONS és az Eurostat CPI-adatainak felhasználásával - a reálbérek növekedése ugyanebben az időszakban az Egyesült Királyságban 2,3%, Hollandiában 1,8%, Németországban 1,6%, Franciaországban pedig 1,1% volt.

Az országspecifikus rátáknál mélyebbre hatolva a bérnövekedés mégis jelentősen eltér a különböző foglalkozások és ágazatok között. Az Indeed által az Euronews számára átadott adatok alapján közelebbről megvizsgáljuk, hogy 2025 májusáig három hónapos mozgóátlag alapján melyek azok a munkakörök, amelyekben a legnagyobb éves béremelkedés és -csökkenés volt tapasztalható. Elemzésünk a 25 legnagyobb foglalkozási kategóriára összpontosít, az összes álláshirdetésből való részesedésük alapján számolva.

Az Egyesült Királyságban és Németországban a jogi munkakörökben a legnagyobb a bérnövekedés

A fent említett négy ország közül Németországban és az Egyesült Királyságban is a jogi munkakörökben volt a legnagyobb reálbér-növekedés, 5,7, illetve 4,3%-os emelkedéssel. Ez a kategória több foglalkozást is magában foglal, de a vezető szerepkört a jogászok jelentik. Az Indeed adatai szerint az ügyvédek átlagos éves fizetése az Egyesült Királyságban 53 420 font (61 900 euró), Németországban pedig 71 274 euró volt 2025 közepén. Ezek az adatok az országos átlagokat tükrözik, bár a fizetések régiónként jelentősen eltérnek. A londoni ügyvédek például átlagosan 70 450 font (81 670 euró) körül keresnek évente.

Franciaországban a vezetői ágazatban, valamint a biztonsági és közbiztonsági ágazatban volt a legmagasabb, 2% körüli reálbér-növekedés. Hollandiában a takarítás és higiéniai munkakörökben volt a legnagyobb növekedés, ez 4%-ot takar, mmelyet szorosan követett a biztonsági és közbiztonsági ágazat 3,9%-kal.

"Szinte minden foglalkozási kategóriában csökkentek a kiírások éves szinten, ezért fontos megvizsgálni a bérnövekedést és az álláshirdetések trendjét az átlaghoz képest, hogy lássuk, mely kategóriák teljesítenek túl, illetve alult az új munkavállalók piacán" - mondta Pawel Adrjan, az Indeed gazdasági kutatási igazgatója az Euronews Businessnek.

Munkahelyek és a bérnövekedés mozgatórugói az Egyesült Királyságban

A négy ország közül az Egyesült Királyságban volt a legmagasabb a bérnövekedés, mind nominálisan, mind reálértéken. "Az Egyesült Királyság magas bérnövekedése már jó ideje fejtörést okoz a közgazdászoknak. Bár a csúcsponthoz képest csökkent, nominálisan továbbra is meglehetősen magas a bérnövekedés, annak ellenére, hogy az új munkavállalók iránti kereslet jelentősen csökkent" - mondta Adrjan, és hozzátette, hogy ennek a tendenciának oka lehet, hogy a kormány a minimálbér emelése mellett döntött. Ez nemcsak a legalacsonyabban fizetett munkakörökben befolyásolja a fizetéseket, hanem a bérek elosztására is kihat. A munkáltatók úgy érezhetik, hogy a munkakörök és a tapasztalati szintek közötti bérkülönbségek fenntartása érdekében mindenütt emelniük kell a fizetéseket.

A bérek növekedését az is elősegíti, hogy a munkaerő-kínálatot az alacsonyabb bevándorlási arány és a magas gazdasági inaktivitás korlátozza. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatók nagyobb valószínűséggel emelik a béreket a munkavállalók vonzása és megtartása érdekében.

A 25 legnagyobb szakmát vizsgálva bizonyos munkakörökben több mint 3%-kal nőttek a reálbérek az Egyesült Királyságban. Az első helyen álló jogi szakmák 4,3%-os növekedést mutattak, míg a kiskereskedelem (3,3%), a termelés és gyártás (3,2%), a rakodás és raktározás (3,1%), valamint az ügyfélszolgálat (3%) területén betöltött munkakörök szintén jelentős emelkedést értek el.

A növekedés egyenletes, fokozatos mintázatot mutatott, szélsőséges kiugró értékek nélkül, eltekintve a legjobban teljesítő jogi szektortól és a legalacsonyabban rangsorolt szoftverfejlesztői állásoktól (-2,2%).

Az Egyesült Királyságban az egészségügyhöz és a gondozáshoz kapcsolódó foglalkozások, köztük az ápolás (1,7%), a gyermekgondozás (2,3%), valamint a személyi gondozás és otthoni ápolás (2,1%) területén szerény reálbér-növekedés volt tapasztalható.

Németországban csökkennek az IT-bérek

Németországban a jogi munkakörökben volt a legerősebb a reálbérnövekedés (5,7%), amelyet a termelési és gyártási, valamint az egészségügyi technikus munkakörök követtek, mindkettő 4,1%-kal.

Az oktatási, biztonsági, média- és humánerőforrás-szakmai munkakörökben szintén szilárd, 3,5% és 3,9% közötti növekedést regisztráltak. Ezzel szemben az informatikával kapcsolatos munkakörökben csökkentek a legnagyobb mértékben a reálbérek. Például az IT-üzemeltetési és helpdesk munkakörökben 6,4%-os, a szoftverfejlesztői munkakörökben pedig 4,2%-os csökkenést regisztráltak. E munkakörök esetében ez azt jelenti, hogy az árak gyorsabban emelkedtek, mint a bérek, ami csökkentette a munkavállalók vásárlóerejét.

Adrjan megjegyezte, hogy a bérek növekedése lelassult, de Németországban továbbra is az eurózóna átlaga felett van. "A bérnövekedést nagymértékben a szakszervezeti tárgyalások fokozatos és összehangolt folyamata hajtja, amelyek sok esetben többéves béremelésekkel zárultak, amelyek még ma is befolyásolják az aggregált bérnövekedési trendeket" - mondta.

Franciaország: nincsenek kiugró értékek

Franciaországban a reálbérek növekedése számos ágazatban viszonylag lapos volt, a legtöbb szakmában 0,5% és 1,5% között mozgott. Az alsó határon a személyi gondozás és otthoni egészségügy, a banki és pénzügyi szektor, valamint a szoftverfejlesztés esetében minimális, 0,2%-os vagy annál kisebb növekedést tapasztaltak.

A lista élén a menedzsment, valamint a biztonsági és közbiztonsági munkakörök állnak (mindkettő 2%-kal), amelyeket szorosan követ az információtervezés és dokumentáció ágazata (1,9%). A humán erőforrás a következő, 1,8%-kal. "Franciaországban a minimálbért nagymértékben indexálják az inflációhoz, és a cégek és a szakszervezetek között tárgyalt bérek általában követik ezt, ami azt jelenti, hogy a bérek növekedése gyorsan reagált a 2022-es és 2023-as inflációs emelésekre, valamint az elmúlt két évben jelentősen lelassult inflációra" - magyarázta Adrjan.

Reálbérek csökkenése a holland egészségügyi és ápolási munkakörökben

Hollandiában a bérek növekedését a takarítás és higiénia (4,0%), valamint a biztonsági és közbiztonsági munkakörök (3,9%) vezették, de jelentős emelkedés volt tapasztalható a banki és pénzügyi (3,4%), a vezetői (3,1%) és az építőipari (3,0%) munkakörökben is.

Ezzel szemben számos, a gondozással kapcsolatos foglalkozásban reálbércsökkenés volt tapasztalható, többek között az ápolásban (-0,3%), a gyermekgondozásban (-0,5%) és az orvosok és sebészeknél (-0,6%).

Mivel a fenti ábrákon felsorolt ágazatok számos szerepkört lefednek, az Indeed weboldalán megtalálhatók a konkrét állásokra vonatkozó béradatok. Az Euronews Business cikkei az Egyesült Királyságra, Németországra és Franciaországra külön-külön is részletes bérek szerinti bontást kínálnak.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Politikai instabilitás Franciaországban: gazdasági kockázatok és mellékhatások

„A végén még Európa fogja újjáépíteni az amerikai ipart?” – heves uniós ellenkezések a vámalkuról

Megszegi a WTO szabályait az EU és Amerika kereskedelmi megállapodása?