A spanyol gazdaság virágzik a szolgáltatások, elsősorban az idegenforgalom globális fellendülése miatt, miközben a japán gazdaság növekedése lassult az elmúlt években.
HIRDETÉS
Ami egykor valószínűtlennek tűnt, most valósággá vált: az IMF adatai szerint Spanyolországban magasabb az életszínvonal mérésének egyik főszáma, az egy főre jutó GDP, mint a G7-tag Japánban. Fontos megjegyezni, hogy ez önmagában nem jelenti azt, hogy a spanyol gazdaság egy az egyben nagyobb a japánnál. Például, ha az áruk és szolgáltatások összértékét hasonlítanánk össze, más végeredményt kapnánk.
De ha a spanyol GDP-t elosztjuk az országban élők számával, és átváltjuk amerikai dollárra, akkor kiderül, hogy az egy főre jutó GDP 2025-ben Japánban 33 960 dollár, míg Spanyolországban 36 190 dollár.
"Ennek megvan a reális háttere, ugyanakkor nagyon fontos a szimbolikus értelme, a benne rejlő figyelmeztetés is" - mondta Ángel Talavera, az Oxford Economics európai gazdasági vezetője. Bár a spanyol gazdaság az egyik leggyorsabban növekvő gazdaság, "ezt az adatát egy statisztikai tényező vezérli" - magyarázta az Euronews Businessnek hozzátéve, hogy "a japán jen 2021 óta 40 százalékkal leértékelődött, ami azt jelenti, hogy még ha az egy főre jutó japán GDP helyi valutában változatlan marad is, amerikai dollárban mérve 40 százalékkal alacsonyabb értéket ad".
Ez is közrejátszik abban, hogy a japán gazdasági adatok nagy része jelentősen romlott az elmúlt években a nemzetközi összehasonlításban általánosan használt dollárban mérve.
Mi hajtotta a spanyol növekedést az elmúlt években?
A pénzügyi válságból alig több mint tíz éve kilábaló Spanyolország 2024-ben 3,2 százalékkal bővítette gazdaságát, és ezzel felülmúlta Franciaországot, Németországot és Olaszországot, vagyis az euróövezet három legnagyobbját. Eközben Európa legnagyobb gazdasága, a német kifejezetten zsugorodott, ha csak 0,2 százalékkal is.
Spanyolország GDP-jét az erős belföldi kereslet, a csúcsra járó turizmus és általában véve a szolgáltató szektor húzták felfelé. Utóbbi adja az ország gazdasági teljesítményének valamivel több mint kétharmadát, és az e téren bekövetkezett javulás az egyik fő oka Spanyolország sikerének. "A globális turizmus felfutása nagyobb mértékben kedvezett a spanyol gazdaságnak, mint a japánnak" - mondta Matthieu Gertken, a BCA Research vezető geopolitikai stratégája. Spanyolországban az erős kormányzati támogatás, az aránylag alacsony energiaárak és a jelentős népességnövekedés is hozzájárultak a kiamagasló gazdasági teljesítményhez.
Gertken hozzátette, hogy ezt az erős gazdasági teljesítményt brutális reformok támogatták az elmúlt évtizedben, nem beszélve arról, hogy az európai államadósság-válság után a spanyol kormány jócskán igazított a munkaerőköltségeken is. Ez mind versenyképességi tényező.
A pénzügyi válság idején a munkanélküliség 25 százalék körüli volt Spanyolországban, ezzel a sereghajtók közé tartozott Európában. A nehéz helyzetet ideiglenes szerződésekkel kezelték a vállalkozók, ami rendkívül rossz hatással volt a munkaerőpiacra. Ezt ellensúlyozandó fogadta el a törvényhozás azokat a reformintézkedéseket, amelyek valamelyest lazítottak a határozatlan idejű szerződéssel alkalmazottak védelmén, hogy a munkaadók ne kerüljék az ilyen szerződéseket. Vagyis összességükben ezek az intézkedések mégis csak kedveztek a munkavállalóknak is. Javították a munkaerő mobilitását, segítették a szakképzett munkavállalók elhelyezkedési esélyeit, ami nyilván kedvező irányba befolyásolta a termelékenységet.
Vajon ez rövid távú siker?
A spanyolországihoz hasonlóan szolgáltatásorientált gazdaságok az előrejelzések szerint a jövőben is jobban teljesítenek majd, mivel a fogyasztói trendek világszerte ebbe az irányba mutatnak. Folyamatosan növekszik a szolgáltatások szerepe a gazdaság összteljesítményében. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerint a szolgáltatási szektor részesedése a globális GDP-ből 1970 és 2021 között 53 százalékról 67 százalékra nőtt.
Az IMF szerint Spanyolország egy főre jutó GDP-je az évtized végéig magasabb marad, mint Japáné. Az előrejelzésben az áll, hogy várhatóan meghaladja majd a 42 300 dollárt, míg Japáné 41 700 dollár körül marad.
Mi szűkíti a japán gazdaságot?
Eközben Japánban a "munkaerőpiac megcsontosodása továbbra is akadálya az optimális termelékenységnek" - mondta Gertken az Euronews kérdésére.
Japáné a világ negyedik legnagyobb gazdasága, és nagyon küzd azért, hogy megőrizze vezető szerepét. Ez tavaly nem sikerült, Németország kiszorította a harmadik helyről, így lett negyedik, és az IMF várakozásai szerint idén India is lekörözi, így tovább csúszik lefelé a toplistán, ötödik lesz.
A technológiai szektor által uralt japán gazdaság alig növekedett az elmúlt három évtizedben, és a covid-járvány is súlyosan érintette. Abban az évben, 2020-ban, 4,2 százalékkal esett vissza a GDP-je.
A Nikko Research Center japán elemzőintézet egy friss jelentésében azt állítja, hogy sokkal több innováció kellene, szerintük ez a legfőbb gond. Azt is megjegyzik a kutatók, hogy az ezredfordulón Japán még a második volt az egy főre jutó GDP tekintetében Luxemburg után, most pedig a 38. helyen áll.
A japán gazdaság gyenge exportteljesítménye miatt zsugorodott is az első negyedévben, és nem látszik, mi hozna gyors fordulatot a közeljövőben főleg úgy, hogy eközben csökken a belső kereslet, emelkedik az infláció és lassul a termelés. Az amerikai vámok és vámfenyegetések nemcsak az exportnak, hanem az ipari termelésnek is rosszat tesznek, ami miatt egyre nő az aggodalom, hogy a japán gazdaság recesszióba kerülhet a második negyedévben.
Fontos körülmény, hogy a japán állam elég sok pénzügyi ösztönzőt iktatott be a gazdasági szereplők motiválására, ilyen az energiaár-támogatás, a bértámogatás és a digitális infrastruktúra minél magas színvonalú kialakítását célzó támogatási formák. De ezekkel sem tudja ellensúlyozni a népesség elöregedését és ennek következményeit, az akut munkaerőhiányt és a társadalombiztosítási költségek növekedését.