Hirdetés

ECDC: Európa a „preantibiotikum-korszak” felé sodródik a terjedő szuperbaktériumok miatt

Európára egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok.
Európát egyre nagyobb fenyegetés éri a gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok miatt. -  Szerzői jogok  Cleared/Canva
Szerzői jogok Cleared/Canva
Írta: Marta Iraola Iribarren
Közzétéve: •A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Az antibiotikum-rezisztencia Európában növekszik, egyes országokban gyorsabban és kevesebb terápiás lehetőséggel, miközben szakértők erősebb megelőzést és felelősebb gyógyszerhasználatot sürgetnek.

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia továbbra is súlyos egészségügyi fenyegetést jelent Európában, egyes országokban meredeken emelkedik a gyógyszerrezisztens szuperbaktériumok okozta fertőzések száma, figyelmeztetett szerdán az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC), kiemelve, hogy egyre nagyobb veszély fenyegeti a rendelkezésre álló kezelések hatékonyságát.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Minden évben több mint 35 000 ember hal meg antimikrobiális rezisztencia (AMR) miatt az Európai Unióban, Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában, ami nagyjából megfelel az influenza, a tuberkulózis és a HIV együttes halálozásának.

A növekvő rezisztencia miatt az orvosoknak egyre kevesebb kezelési lehetőségük marad, mondta újságíróknak kedden Christian Giske, az ECDC Antimikrobiális rezisztencia és egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések részlegének vezetője, hangsúlyozva, hogy sürgős intézkedésekre van szükség az antibiotikumok hatékonyságának megőrzéséhez.

„Hatékony antibiotikumok nélkül visszatérhetnénk az »antibiotikum előtti korszakba«, és nehézzé, ha nem lehetetlenné válna a szervátültetés, a daganatellenes kemoterápia, az intenzív ellátás vagy más orvosi eljárások biztonságos elvégzése” figyelmeztet az ECDC jelentése.

Az antimikrobiális rezisztencia akkor alakul ki, amikor a mikroorganizmusok, például baktériumok, képessé válnak ellenállni azoknak a gyógyszereknek, amelyeket arra terveztek, hogy elpusztítsák őket vagy megállítsák a növekedésüket.

Az antibiotikum-használat csökkentésére és a rezisztencia visszaszorítására irányuló régóta tartó erőfeszítések ellenére az új ECDC-adatok azt mutatják, hogy a helyzet romlik, mivel új baktériumtörzsek jelennek meg, amelyek egyszerre több antibiotikummal szemben is ellenállóak. Ezeket több gyógyszerrel szemben rezisztens, úgynevezett multirezisztens baktériumoknak nevezik.

Az európai egészségügyi ügynökség különösen aggasztónak tartja a rezisztens baktériumok által okozott véráramfertőzéseket, amelyek esetében a régió elmarad a csökkentési céloktól, különösen a Klebsiella pneumoniae és az Escherichia coli (E. coli) esetében, amelyek magas halálozási aránnyal járnak a betegek körében.

A becsült uniós incidencia az antibiotikum-rezisztens E. coli fertőzések esetében 2019 és 2025 között 16,4 százalékkal nőtt, jóllehet célként azt tűzték ki, hogy a 2019-es kiinduló értékhez képest 10 százalékos csökkenést érjenek el.

A K. pneumoniae, egy baktérium, amely gyakran okoz húgyúti, légúti és véráramfertőzéseket, az ECDC számára egy másik komoly aggodalomra okot adó kórokozó.

„Azt is látjuk, hogy nemcsak sok törzs áll kapcsolatban egymással, ami arra utal, hogy valóban van törzsek közötti terjedés, hanem azt is, hogy a rezisztenciamechanizmusaik miatt egyre nehezebben kezelhetők” mondta Giske.

A cél az, hogy a K. pneumoniae fertőzések számát 5 százalékkal csökkentsék a 2019-es kiinduló értékhez képest. Az incidencia azonban 2025-ben 3,75 eset volt 100 000 főre vetítve, ami 72 százalékos növekedést jelent a kiinduló értékhez képest.

Mely országok küzdenek a leginkább?

Bár az antibiotikum-rezisztencia egész Európában kihívást jelent, az AMR szintje és az antibiotikum-fogyasztás jelentősen eltér az egyes országokban.

Cipruson 716 százalékkal nőtt az antibiotikum-rezisztens K. pneumoniae fertőzések száma, 21,29 esetre 100 000 főre vetítve tavaly, állapította meg a jelentés. Emellett 276 százalékkal emelkedett az antibiotikum-rezisztens E. coli által okozott véráramfertőzések száma is.

K. pneumoniae esetében Románia következik 18,66 antibiotikum-rezisztens fertőzéssel 100 000 lakosra vetítve, majd Görögország 16,28 esettel 100 000 főre.

Az ECDC-t az elmúlt években tapasztalt meredek növekedés is aggasztja, különösen Magyarországon, ahol az antibiotikum-rezisztens K. pneumoniae fertőzések száma 1 622 százalékkal emelkedett. Horvátországban 409 százalékos, Bulgáriában pedig 356 százalékos növekedést jegyeztek fel.

Hogyan küzdhet Európa az egyre növekvő antibiotikum-rezisztencia ellen?

Giske rámutatott, hogy a növekvő rezisztencia jelentette fenyegetés kezelése két irányú fellépést igényel: a fertőzések megelőzését és az antimikrobiális szerek használatának ellenőrzését.

Az Európában az antimikrobiális rezisztenciához köthető egészségügyi teher több mint 70 százaléka az egészségügyi ellátással összefüggő, multirezisztens baktériumok által okozott fertőzéseknek tulajdonítható, például amikor a betegek kórházi kezelésük alatt fertőződnek meg. Ennek a tehernek a felét meg lehetne előzni erősebb fertőzésmegelőzési és ellenőrzési intézkedésekkel, közölte az ECDC.

„Vannak olyan, közvetlen betegellátásnál alkalmazható intézkedések, amelyek a kézhigiéniára és a védőfelszerelésre vonatkoznak, de ide tartozik a fertőzött betegek egyágyas szobákban való elhelyezése, valamint a környezet hatékony fertőtlenítése is” mondta Giske.

Cselekvésre van szükség az egészségügyi rendszer szintjén is, többek között az infekciókontrollhoz szükséges megfelelő személyzet biztosításával, a megfelelő laboratóriumi diagnosztika elérésének garantálásával és a rezisztens baktériumok felügyeletének javításával, tette hozzá.

„A fertőzések megelőzése és ellenőrzése a fertőzések megakadályozásáról szól, így gátolva a baktériumok terjedését, míg az antimikrobiális kezelések felügyelete az antibiotikumok bölcs felhasználására irányul” tette hozzá Giske.

A rezisztencia visszaszorítása azonban nem csupán attól függ, hogy mennyi antibiotikumot használnak, hanem attól is, hogy mely készítményeket írják fel, és hogyan alkalmazzák azokat.

Az antibiotikumokat továbbra is nem megfelelően írják fel vagy használják vírusfertőzésekre, például megfázásra, influenzára és COVID-19-re, amelyek esetében nincs terápiás hatásuk, figyelmeztetett az ECDC. Ez a szükségtelen expozíció szelekciós nyomást gyakorol a baktériumokra, lehetővé téve a rezisztens törzsek fennmaradását és terjedését.

Az ECDC azt is megjegyezte, hogy az emberi antibiotikum-fogyasztás mintegy 90 százaléka járóbeteg-ellátásban vagy közösségi környezetben történik.

A csecsemőknek és az óvodás korú gyermekeknek például gyakran adnak feleslegesen antibiotikumot vírusos köhögésre, náthára és torokfájásra, amelyek kezelés nélkül is elmúlhatnának, jegyezte meg az ügynökség.

Fontos a fertőzések megelőzése az egészségügyi intézményeken kívül is. Giske a jó kézhigiéniát és az oltásokat említette, amelyek csökkenthetik a kórházi kezelés és általában véve az antibiotikum-használat szükségességét.

„Vannak dolgok, amelyeket az egészségügyi intézményeken és a rendszerszinten túl is meg lehet tenni, ezek közül néhány kifejezetten a közösségi környezetre vonatkozik” mondta Giske.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

World of Warcraft: hogyan lett egy virtuális pandémiából valódi epidemiológiai modell

ENSZ: Hormonrendszert károsító vegyi anyagok egyre nagyobb egészségügyi veszélyt jelentenek

Egyre több a szifiliszes beteg, vészesen terjed a vérbaj Magyarországon