Hirdetés

Oroszország húzza az időt, miközben az EU és az USA közvetlen béketárgyalásokat sürget

Az utolsó béketárgyalási forduló Abu-Dzabiban.
A béketárgyalások utolsó fordulója Abu-Dzabiban. -  Szerzői jogok  Altaf Qadri/Copyright 2026 The AP. All rights reserved.
Szerzői jogok Altaf Qadri/Copyright 2026 The AP. All rights reserved.
Írta: Jorge Liboreiro
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

A béketárgyalások következő szakasza továbbra is bizonytalan, mivel Oroszország elutasítja az Európával folytatandó személyes egyeztetések lehetőségét, jóllehet Washington egyre nagyobb nyomást gyakorol rá.

Európa végre létrehozott egy közös tárgyalócsapatot, amely a kontinens nevében szólal fel az Ukrajna elleni orosz, teljes körű invázió lezárásáról szóló tárgyalásokon.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A diplomáciai áttörés ellenére továbbra sem világos, mi következik ezután.

Oroszország ismét kétségbe vonta annak lehetőségét, hogy személyes megbeszéléseket tartson az európai delegációval, amelyben most Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, az uniós intézmények (Tanács és Bizottság) és a NATO vesz részt.

Az európai, amerikai és ukrán tisztviselők egyetértenek abban, hogy a folyamat előmozdításának egyetlen módja egy, az oroszokkal közös, többoldalú formátum elindítása.

Ám Moszkva láthatóan nem siet.

„A dátumot még nem egyeztettük, és a formátum bővítéséről - amiről egyesek beszélnek -, sem állapodtunk meg velünk” – mondta hétfőn Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli munkatársa.

A zűrzavart növelve Usakov azt javasolta, hogy „esetleg szükség lehet egy újabb, vagy akár egynél is több háromoldalú tárgyalási fordulóra” az Egyesült Államokkal és Ukrajnával, mielőtt leülnének az európaiakkal.

Usakovval folytatott megbeszélése után Jared Kushner, az Egyesült Államok különmegbízottja óvatos optimizmussal nyilatkozott, és azt mondta, hogy folyamatban vannak az előkészületek egy többoldalú találkozóra, amelynek „a közeljövőben” kellene megtörténnie.

„Megvitattuk, hogyan lehetne elősegíteni a közvetlen kapcsolatfelvételt Európa és Oroszország között, amely az elmúlt négy évben nagyrészt hiányzott” – írta Kushner a közösségi médiában.

„Fontos, hogy mindkét fél közvetlenül hallja a másik aggodalmait és javaslatait, miközben egy Európa számára stabilabb és biztonságosabb jövő irányába dolgozzunk.”

Eddig a béketárgyalások két párhuzamos pályán haladtak: egyrészt Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok között, másrészt Ukrajna, Európa és az Egyesült Államok között.

A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy Európa a szomszédos teremben maradt, és igyekezett utólag felzárkózni ahhoz, amiről a fő teremben egyeztettek, ahogyan az Abu-Dzabiban is történt.

Az amerikai fél arra jutott, hogy a kétpályás felállás elérte a határait, és eljött az idő, hogy Európa és Oroszország ugyanabban az időben, ugyanannál az asztalnál üljön.

Európa, amely hosszú ideig ellenezte ezt a közvetlen kapcsolatfelvételt, mára támogatja az ötletet.

„Teljes mértékben készen állunk arra, hogy többoldalú szinten bekapcsolódjunk” – mondta Paula Pinho, a Bizottság vezető szóvivője.

Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Vlagyimir Putyin orosz elnök. AP Photo

Magánbeszélgetésekben európai tisztviselők és diplomaták azt mondják, az elvárásokat alacsonyan kell tartani, mert Oroszország esetében semmi sem garantálható, különösen tekintettel a tárgyalások ingatagságára, amelyek az elmúlt egy évben is több hullámvölgyön és hullámhegyen, valamint egy elhúzódó szüneten mentek keresztül.

Moszkva folyamatos halogatása tovább erősíti azt a széles körben elterjedt meggyőződést, hogy Putyin csak látszólag tesz gesztusokat a Fehér Háznak, és valójában nem kíván komolyan venni a diplomáciát. Ezt támasztják alá az Ukrajna elleni brutális támadások is a tél közeledtével.

Az a tény, hogy Moszkva az Európa biztonsági architektúrájáról beszél, miközben nem hajlandó tárgyalni az európaiakkal, újabb okként szolgál az óvatosságra.

A témát arra szolgáló trükknek tekintik, hogy elterelje a figyelmet Ukrajnáról, régi sérelmeket hozzon fel újra és megerősítse Oroszország rég elveszített befolyási övezetét. A New York Times szerint az orosz követelések, amelyeket az Egyesült Államoknak terjesztettek elő, azt tartalmazták, hogy a NATO állítsa le a bővítést, vonja vissza csapatait az 1997-es határokig, és szüntesse meg Ukrajna katonai támogatását.

„Ez abszurd. Oroszország rosszul viselkedik, és aztán még jutalmat is akar érte” – fakadt ki egy magas rangú diplomata. „Nem látom, hogyan működhetne egyáltalán.”

A kedvezőtlen kilátások ellenére az európaiak igyekeznek bizonyítani felkészültségüket és rendelkezésre állásukat, miközben új szankciókat készítenek elő Oroszország ellen és további támogatást nyújtanak Ukrajnának.

A közös európai csapat magas rangú tisztviselői csütörtökön találkoznak amerikai és ukrán partnereikkel, hogy kidolgozzák a folyamat következő lépéseit. A találkozót a Coalition of the Willing berlini üléseinek margóján rendezik meg.

Brüsszel eközben elkezdett kidolgozni egy közös mandátumot arra az esetre, ha megvalósulna a többoldalú formátum. A mandátum célja, hogy összefoglalja azokat az elveket, amelyeket Ukrajna szövetségesei a háború kezdete óta követnek.

Ausztria, amely az első tagállamok között volt, amelyek nyilvánosan felszólítottak az Oroszországgal folytatott közvetlen tárgyalásokra, egy kétoldalas dokumentumot terjesztett szét, amelyet az Euronews is látott, hogy keretet adjon a tárgyalásoknak, négy kulcspillér köré szervezve azokat: politikai, biztonsági, humanitárius és gazdasági.

A dokumentum arra szólítja fel az EU-t, hogy a lehető legnagyobb mértékben használja ki „szankciós befolyását”, készítsen elő egy külön missziót egy esetleges tűzszünet ellenőrzésére, és dolgozzon ki stratégiát a befagyasztott orosz vagyon felhasználására. Felveti továbbá a „munkamegosztás” lehetőségét az EU, a NATO, az Egyesült Nemzetek Szervezete, az EBESZ és a Coalition of the Willing között a jövőbeni béke védelmére.

„Európának végre van egy tárgyalócsapata, amely várhatóan csatlakozik a következő fordulóhoz. Most a fókusznak a »ki«-ről a »mi«-re kell áthelyeződnie. Ennek a csapatnak sürgősen szüksége van egy tartalmi mandátumra” – mondta Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter.

„A tét nem kevesebb, mint Európa biztonsága.”

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Az Unió újabb orosz szankciókra készül az „abszurd” követelések és a téli támadások miatt

EU: Olaszország és Lengyelország is bekerül az ukrajnai béketárgyalások európai csapatába

Oroszország húzza az időt, miközben az EU és az USA közvetlen béketárgyalásokat sürget