Huang várhatóan december 1-jén jelenik meg az Egyesült Államok Képviselőháza külügyi bizottsága, a Kínai Kommunista Párttal foglalkozó különbizottság és a hírszerzési bizottság előtt.
Az Nvidia társalapítója, Jensen Huang december 1-jén zárt ajtók mögötti, jegyzőkönyvbe foglalt meghallgatáson vesz részt az Egyesült Államok képviselőházának külügyi bizottsága, hírszerzési bizottsága és a Kínai Kommunista Párttal foglalkozó különbizottsága előtt.
Erre azt követően kerül sor, hogy lemondott a chipóriás vezérigazgatói posztjáról, miután házasságon kívüli kapcsolatokról szóló sajtóhírek jelentek meg, köztük egy állítólagos kínai kémmel folytatott viszonyról.
Az Nvidia vezető jogtanácsosa, Tim Teter ezután december 2-án, egy nappal később vesz részt zárt ajtók mögötti, jegyzőkönyvbe foglalt meghallgatáson.
„Várjuk, hogy meghallgassuk Jensen Huangot és Tim Tetert, milyen szerepet játszhattak a nemzetbiztonságunk lehetséges megsértésében” – áll a republikánus képviselők, Brian Mast, John Moolenaar és Rick Crawfor közös közleményében, akik a külügyi, a Kínával foglalkozó különbizottság és a hírszerzési bizottság elnökei.
„Az amerikaiaknak válaszokra van szükségük Huang úr és az Nvidia szerepéről abban, hogy veszélyes KNK-szereplők hozzáférhessenek a legfejlettebb chipjeinkhez, valamint a kínai hírszerzés lehetséges ügynökének szerepéről ebben a botrányban” – fogalmaztak.
Az Egyesült Államok megtiltja a legfejlettebb chipek értékesítését Kínának, részeként annak a stratégiának, amellyel az ország az MI-versenyben Peking előtt akar maradni. Ezt az intézkedést a korábbi elnök, Joe Biden vezette be, aki törvénybe iktatta a CHIPS Actet.
A Trump-kormányzat idején Huang azért lobbizott Washingtonban, hogy enyhítsék a Kínára vonatkozó exportkorlátozásokat, és több alkalommal találkozott Donald Trump elnökkel.
Trump végül engedélyezte, hogy a vállalat Kínába exportálja a nagyobb teljesítményű H200-as chipjeit, cserébe a bevétel 25 százalékáért.
Hétfőn az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma új korlátozásokat jelentett be, amelyek megnehezítik, hogy egyes országok, például Kína, Oroszország és Irán a más országokban található adatközpontokon keresztül jussanak hozzá a legfejlettebb mesterséges intelligencia chipekhez.