A 2026-os bizottsági felvételi vizsgára csaknem 175 ezren jelentkeztek, közülük 80 ezren Olaszországból. Hogyan tudja kezelni az EU a toborzás során kialakuló egyenlőtlenséget, miközben érdem alapján választ? Kérdezze az Euronews MI-chatbotját!
Azok az EPSO-pályázók, akik március 10. előtt jelentkeztek, november 9. és 13. között írhatják meg az AD5 általános versenyvizsga tesztjét.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ebben a pályázati fordulóban rekordszámú, összesen 174 727 jelentkező volt, messze meghaladva a nagyjából 22 ezer főt, akik a 2019-es AD5 pályázatra jelentkeztek. Ez a mostani kiírás azért keltett különösen nagy figyelmet, mert a pályázók közül 79 343-an (45,4%) Olaszországból érkeztek, jóval többen, mint Spanyolországból (13 789), Németországból (11 699) és Franciaországból (10 939). Dániából mindössze 987, Luxemburgból pedig 630 jelentkezés érkezett.
Ezek a számok jól mutatják, mennyire népszerű az uniós karrier egyes országokban, míg másokban kevésbé.
Az uniós intézmények évtizedek óta küzdenek bizonyos nemzetiségek túlreprezentáltságával, ami földrajzi egyensúlyhiányhoz vezet Európa állandó tisztviselői karában. Ennek fő oka az alacsony bérszint és a gyenge munkaerő-piaci helyzet olyan országokban, mint Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália, ami arra ösztönzi az embereket, hogy jobb lehetőségeket keressenek uniós állásokban.
A szabályok előírják, hogy az uniós intézmények a tagállamok lehető legszélesebb köréből toborozzák alkalmazottaikat, de Észak- és Nyugat-Európa egyes részein nem nagyon találnak jelentkezőket. Maga a Bizottság is arról számol be, hogy 27 nemzetiség közül 15 alulreprezentált, köztük a holland, az osztrák,a finn, a svéd, a szlovák és a cseh állampolgárok.
2025-ben az Európai Bizottság új toborzási iránymutatásokat vezetett be. Az irodáknak minden betöltendő pozíció esetében legalább egy, alulreprezentált nemzetiséghez tartozó jelöltet meg kell hallgatniuk, azonos képesítések esetén előnyben kell részesíteniük őket, és kitűzhetnek nemzetiségi alapú célokat, ugyanakkor nem foglalhatnak álláshelyeket valamely konkrét tagállam állampolgárai számára.
2022–2023-ban Brüsszel Közös cselekvési terveket alkalmazott a földrajzi egyensúlyhiány kezelésére, miközben a rátermettség maradt a felvétel elsődleges szempontja, és a tájékoztatást, a pályázók támogatását, valamint az álláshirdetések láthatóságát célozták az alulreprezentált tagállamokban. Egyetlen állást sem tartottak fenn kizárólag meghatározott államok állampolgárai számára.
Szeretne többet megtudni arról, hogyan biztosítja az EU a tisztességes nemzeti képviseletet közigazgatásában? Kérdezze az Euronews MI-chatbotját!