Az Európai Bizottság felvételi vizsgája, az EPSO november 9. és 13. között indul. Idén a jelentkezők több mint fele olasz, ami nincs összhangban azzal a belső szabállyal, amely elsőbbséget biztosít az alulképviselt tagállamok jelöltjeinek.
Az EU közigazgatásában a földrajzi egyensúly komoly hiánya tapasztalható. Németország és Franciaország csak a tervezett létszámcélok 64, illetve 73 százalékát éri el, miközben egy közelgő nyugdíjazási hullámmal várhatóan az összes aktív német tisztviselői poszt 16 százaléka kiürül majd.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ennek korrigálására a Bizottság egy belső HR-keretrendszert fogadott el 2025-ben, amely a következő toborzási eljárásokban 15 „alulreprezentált” tagállamot részesít előnyben. Ez arra kötelezi a felvételiztetőket, hogy a végső állásinterjúkra legalább egy jelöltet ezekből az országokból meg kell hívniuk. Ez azokra a pályázókra vonatkozik, akik teljesítik az idei EPSO általános felvételi vizsgát, és felkerülnek az uniós állások tartaléklistájára.
Csakhogy a 2026-os jelentkezési időszak példátlan statisztikai eltérést mutat. A nagyjából 175 ezer jelentkezőből közel 80 ezer Olaszországból érkezett.
Mivel a vizsga anonim, kizárólag érdemeken alapuló, nyers pontszámokat mérő teszten kell megfelelni, ez azt jelenti, hogy az olasz pályázók, valamint általában a dél-európai jelentkezők matematikailag úgy állnak, hogy elsöprő többségük lesz a végső felvételi listákon, miközben Észak- és Nyugat-Európa fiataljai nagyrészt nem élnek a lehetőséggel.
Hogyan tudja a Bizottság egyszerre biztosítani a tisztességességet és a megfelelő tagállami képviseletet? Vagy a jövő eurokratáinak generációi túlnyomórészt olaszok lesznek? Felmérésünk névtelen, és kitöltése csak néhány másodpercet vesz igénybe. Az eredményeket az XL egész EU-t lefedő tartalmaiban, köztük videókban, cikkekben és hírlevelekben tesszük közzé, és segítenek alakítani tudósításainkat, miközben azt vizsgáljuk, Európa miként tudja biztosítani pozícióját a mesterséges intelligencia korszakában.