Vizsgálat indult az Nvidia alapítója, Jensen Huang ellen. Milyen hosszú távú hatása lehet ez a mesterséges intelligenciára és Kínára?
A legtöbb szívügy magánügy marad.
Ám az Nvidia alapítója, Jensen Huang esetében titkos kapcsolata nyilvánosságra került, és ez globális hatással lehet a mesterséges intelligenciára, mivel vizsgálat folyik a feltételezett kínai kémmel való kapcsolata, valamint annak ügyében, hogy vajon kiadott-e bizalmas szellemi tulajdont.
Az Nvidia a világ legerősebb chipjeit tervezi, és mára a mesterséges intelligencia infrastruktúrájára épülő vállalattá vált, amely a robotikába és az önvezető járművek területére is kiterjeszti tevékenységét. Az Nvidia világszerte számos MI-vállalatba fektetett be, Európában is.
Az általa gyártott chipek működtetik az MI-rendszereket, és kulcsfontosságú fronttá váltak az Egyesült Államok és Kína technológiai vezető szerepéért folytatott versenyében, Washington pedig még Peking hozzáférését is korlátozza ezekhez a chipekhez.
Huang azért lobbizott, hogy az Egyesült Államok enyhítse a Kínára vonatkozó chipexport-szabályait.
„Az Nvidia tulajdonképpen [az MI-ökoszisztéma] alapját jelenti” - mondta Carmem Domingues, aki korábban a Biden-kormányzat Fehér Házának vezető mesterségesintelligencia-tanácsadója volt.
„Minden MI-cégnek vagy adóssága van az Nvidia felé, és/vagy attól függnek, hogy ténylegesen futtatni tudják a modelleket, és folytatni tudják vállalkozásaik fejlesztését és növekedését” - mondta az Euronews Nextnek.
Új vezető jön?
Ahogy az Nvidia igazgatótanácsa állítólag (forrás: angol)fontolóra veszi az eltávolítását, felmerül a kérdés, hogy a történet okozhat-e egy újabb, a 2008-ashez hasonló pénzügyi válságot, és ki válthatná őt.
Huang maga az Nvidia: három évtizede ő hozta létre a vállalatot, előadásait zsúfolt nézőterek hallgatják, és rajongótábora sztárokból áll, akik bárhová követik.
Arra a kérdésre, hogy ki léphetne a helyére, Domingues úgy véli, „nincs olyan személy, aki valamennyire felkészítve, készen állna arra, hogy a következő legyen a sorban”.
Noha két gyermeke is a vállalatnál dolgozik, „nem világos, pontosan mi a szerepük benne, illetve mennyire lennének készek az átvételre”, és szerinte a cégben bárki más „valószínűtlen” jelöltnek tűnik, mondta.
Még ha Huangot el is távolítanák, nagy valószínűséggel valamiféle szerepben megtartanák, ami „bizonyos értelemben »elég« büntetés lenne bármilyen lehetséges szabálysértésért”, tette hozzá.
Az Nvidia részvényei mintegy 8 százalékot estek a kereskedésben, miután kiszivárgott a hír, hogy az igazgatótanács állítólag fontolgatja az eltávolítását.
„Az összes MI-cégnek… megvan ez a fajta kerülő finanszírozása egymás felé... Így minden nagyon összefonódik, és sok tekintetben katasztrofális. És ha az egyik összeomlik, nagyon sok mást magával ránt” - mondta Domingues.
2008-ban a globális pénzügyi szolgáltató cég, a Lehman Brothers omlott össze és viselte a következményeket, miközben sok más vállalatot túl nagynak tartottak ahhoz, hogy csődbe menjen.
„Megvédené-e [az Nvidia] őt [Huangot], annak nevében, hogy ne dőljön össze a »kártyavár«?... Tehát Jensen bizonyos értelemben maga is túl nagy ahhoz, hogy elbukjon? Bizonyos értelemben igen” - mondta Domingues.
A MI-lufi azonban jóval a Huanggal kapcsolatos hírek és az amerikai félidős választások eredménye előtt is a kipukkanás jeleit mutatta, utóbbiak a szerverközpontokkal és az MI-vel szembeni visszahatást jelezték.
„Majdnem ki is pukkadt. Az elmúlt hónapra, aztán az amerikai választásra és a piacokra tekintünk. És más gondok, más problémák is vannak. Például az adatközpontok küzdenek az infrastruktúrával, az elektromos hálózatokkal” - mondta Sheikha Maytha Bint Maktoum, befektető és a mentális egészséggel foglalkozó MindFriend vállalat alapítója.
Szerinte számos MI-startup értékelése elszakadt az üzleti alapoktól.
„Egyetlen általam olvasott könyv sem készíthetett fel arra, hogy eljön egy nap, amikor egy vállalat teljes egészében olyasmire épül, ami holnapra eltűnhet” mondta.
„Van egy termék, de ezt a terméket le lehet másolni, és a terméknek nincs bevétele... veszteséges, mégis 14 milliárd dollárra (12,6 milliárd euróra) értékelik.”
Az Nvidia esetében azonban úgy véli, hogy a vállalatot érő bármilyen pénzügyi zavar „átmeneti” lenne, mivel „az Nvidia évtizedek óta olyan erős infrastruktúrát épített ki ezen ökoszisztéma köré, hogy nagyon nehéz elképzelnem, hogy ennek hosszú távú hatása lenne”.
Hatás Kínára?
A Huang-történetet Nyugaton többnyire a piaci stabilitás kérdéseként tálalták: a Nvidiánál jelentkező gondok hullámokat vethetnek-e egy olyan MI-gazdaságban, amely körkörös finanszírozásra épül?
Kínában azonban a diskurzus más irányt vesz. Az ottani vállalatok évek óta azon dolgoznak, hogy csökkentsék az amerikai chipektől való függőséget, és az ilyen események csak tovább erősítik ezt az ösztönt.
A robotikus kezeket gyártó kínai Xynova vállalatnál a gondolkodás inkább a hosszú távú függetlenség körül forog.
„Általában a kínai vállalatok szeretnének önállóbbak lenni, nem pedig a beszállítókra támaszkodni... ha az ellátásban amerikai cégekre kell támaszkodnia az embernek, az nagy szűk keresztmetszet” - mondta Isabel Zhu, a Xynova munkatársa az Euronews Nextnek a lisszaboni Web Summit technológiai konferencián.
„A Huawei... próbálja kifejleszteni a chipeket, nagyon keményen dolgoznak, és azt hirdetik, hogy ők a kínai Nvidia.”
Személyes véleménye szerint az MI-verseny csak arra ösztönzi az országot, hogy még nagyobb erővel hajtson előre.
„Bízom a kínai vállalatokban. Ha valóban meg akar az ember tenni valamit, akkor az meg is fog történni” - mondta.
Domingues szerint azonban a Huanggal kapcsolatos vizsgálat semmit nem fog változtatni az úgynevezett MI-versenyben.
Már jóval a Huang-saga előtt, mondta, úgy állították be a helyzetet, mint egy MI-versenyt, felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok 2025-ös MI-akciótervét szó szerint úgy nevezik, hogy „Winning the AI Race”. Ezért a botrány nem fog sokat változtatni.
„Ha a két országot egymás ellenfeleiként állítjuk be, az, hogy kémkednek egymás után, bizonyos szinten várható... Minden film a hidegháborúról egy kémről szól… Valószínűtlennek tartom [hogy ez megváltoztatná a retorikát].”