Anders Fogh Rasmussen szerint Európa jelenleg gyenge pozícióban van a folyamatban.
Európának fel kell hagynia azzal, hogy helyért esedezik az Egyesült Államok közvetítésével zajló orosz-ukrán béketárgyalásokon, és ehelyett saját jelentőségét kell bizonyítania, mondta Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár az Euronewsnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Európa már most gyenge pozícióban van. Európa könyörög azért, hogy helyet kapjon az asztalnál” – mondta. „Elengedhetetlenné kell tenni magunkat azzal, hogy erőforrásokat viszünk az asztalhoz, ezért remélem, hogy Európa most felébred.”
Rasmussen akkor nyilatkozott, amikor orosz, ukrán és amerikai tárgyalók kedden és szerdán Abu-Dzabiban találkoznak olyan megbeszéléseken, amelyek célja Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának befejezése.
Magas rangú európai tisztségviselők, köztük az Európai Unió, a NATO, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Franciaország képviselői szintén az Egyesült Arab Emírségekbe utaznak külön megbeszélésekre, de nem vesznek részt a fő háromoldalú találkozón.
Jelenlétük azt tükrözi, hogy Európa elszántan akar beleszólni olyan tárgyalásokba, amelyek kimenetele átformálhatja a kontinens biztonságát.
Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök veje és tanácsadója múlt héten azt mondta, hogy a tárgyalások egyik központi témája egy „új európai biztonsági architektúra” lesz. Orosz tisztségviselők hasonló megfogalmazást használtak, amikor az európai NATO-jelenlét csökkentését követelték.
„Láttuk, hogy Donald Trump amerikai elnök Moszkvát választotta” – mondta Rasmussen –, „és Putyin mellé állt.”
„Ez egy olyan helyzet, amelyet komolyan kell vennünk. Az európaiaknak fel kell ébredniük. Ha nem tesszük, alvajáró módjára sodródunk bele egy állandósult háborúba az európai kontinensen.”
Egy 90 perces telefonhívás Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amelyet Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök és Alexander Stubb finn elnök kezdeményezett, feltárta az északi vezetők közötti megosztottságot, és rávilágított arra, hogy Európa milyen nehezen tud egységesen megszólalni.
A hívás bírálatot váltott ki Mette Frederiksen dán miniszterelnöktől, aki megkérdőjelezte azt a döntést, hogy Moszkvával más európai vezetők megkérdezése nélkül lépjenek kapcsolatba.
„Nagyon szkeptikus vagyok Norvégia és Finnország ezen önálló kezdeményezésével kapcsolatban. Nem egyeztették egyikünkkel sem” – mondta Frederiksen nem sokkal azután, hogy a hívás nyilvánosságra került.
Rasmussen, aki 2001 és 2009 között Dánia miniszterelnöke volt, azt mondta, hogy „jó dolog” Oroszországgal beszélni, de hangsúlyozta, hogy az ilyen kezdeményezéseket össze kell hangolni.
„És meg kell értenünk, hogy mi, európaiak nem lehetünk semleges közvetítők. Az ukránok oldalára fogunk állni” – mondta.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter azt hangoztatta, hogy a kelet-európai országoknak beleszólásuk kell hogy legyen a lehetséges béketárgyalásokba, mivel a térség különösen ki van téve Oroszország inváziója átterjedő hatásainak.
„A legutolsó dolog, amit akarunk, az, hogy Nyugat-Európa az oroszokkal tárgyaljon a kelet-európaiak feje fölött” – mondta múlt héten.
Rasmussen 2009 és 2014 között vezette a NATO-szövetséget. Közvetlenül mandátuma előtt, 2004-ben a balti államok, Észtország, Lettország és Litvánia csatlakoztak a NATO-hoz és az Európai Unióhoz is.
Arra a kérdésre, hogy a biztonsági érdekeiket figyelembe kell-e venni a tárgyalások során, Rasmussen azt válaszolta: „Hallgatnunk kellett volna a kelet-európaiakra.”
A béketárgyalásokon túl Rasmussen bírálta Washington késlekedését az Ukrajnának szánt, amerikai gyártású légvédelmi rakéták szállításának jóváhagyásában.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október végén azt mondta, hogy már majdnem egy hónapja vár az amerikai jóváhagyásra a Patriot és NASAMS rakéták leszállításához.
A késlekedés aggodalmakat keltett Ukrajna képességével kapcsolatban, hogy visszaverje az orosz ballisztikus rakétatámadásokat és más légi fenyegetéseket, amelyek továbbra is sújtják a háborútól megviselt fővárost, Kijevet. Rasmussen a késést „végzetesnek” nevezte Ukrajna védelme szempontjából.
„Nagyon csalódott vagyok amiatt, hogy az amerikaiak nem szállították le, amit megígértek. Nem fogok találgatni az okokat illetően, de ez csak még inkább aláhúzza, mennyire szükség van arra, hogy mi Európában képesek legyünk a saját lábunkon megállni” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy valaha látta-e olyan megosztottnak a NATO-t, mint amilyen ma, az amerikai csapatcsökkentések, Trumpnak a szövetségből való kilépéssel való fenyegetései és a Grönland körüli feszültségek közepette, Rasmussen így válaszolt: „Egyáltalán nem.”
„Az egy olyan korszak volt, amikor bízhattunk az amerikai szövetségesben” – mondta.
„Amikor igazán nagy a baj, az amerikaiak Európa segítségére fognak sietni, de nekünk képesnek kell lennünk a saját lábunkon megállni. Itt az ideje, hogy Európában úgy hozzunk döntéseket, hogy függetlenek legyünk attól, ki lakik a Fehér Házban.”