Az egekbe szökő energiaárak és a közel-keleti energia-létesítményeknél tapasztalható katonai eszkaláció arra késztette Kiriákosz Micotákisz görög kormányfőt, hogy nagyobb költségvetési mozgásteret kérjen Brüsszeltől.
A görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy „tegyen lépéseket”, és adjon nagyobb költségvetési mozgásteret a nemzeti kormányoknak, hogy jobban meg tudják védeni a háztartásokat és a vállalkozásokat az energiaárak újabb sokkjától – derül ki egy, az Euronews birtokába jutott levélből.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„Nagyobb mozgástérre van szükségünk, hogy megvédjük polgárainkat és vállalkozásainkat (…) Meg kell találnunk a gazdaságirányítási keretrendszeren belül azt a többlet rugalmasságot, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy további támogató intézkedéseket tegyenek (…) miközben megőrizzük a fiskális fenntarthatóságot” – áll a szeptember 30-án kelt levélben.
Az Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek és a Kyriakos Pierrakakisz eurócsoport-elnöknek címzett levélben Micotákisz azt írja, hogy Európa legújabb energiaválsága a vártnál tovább húzódik, a közel-keleti energialétesítmények elleni fokozódó támadások pedig azzal fenyegetnek, hogy gazdasági és politikai kihívássá is válnak Athén számára.
Görögországnak a 27 uniós tagállam közül a legnagyobb az államadóssága. Bár a gazdaság növekszik, a bőkezű állami támogatások és az átfogó adócsökkentések hulláma jóval nehezebbé teszi az óriási adósságállomány leépítését.
Athén, hogy segítse a családokat a költségek emelkedésének elviselésében, jelentős készpénzes támogatást nyújt az energiaszámlákhoz, az üzemanyaghoz és a mezőgazdaságnak. Ezzel párhuzamosan Micotákisz jövedelemadó- és ingatlanadó-csökkentésekkel próbálja megnyerni a választókat, és élénkíteni a vállalkozói szférát a 2027-re tervezett parlamenti választások előtt.
Az energiaárak mesterséges leszorítása
Számos uniós ország már milliárd eurókat költött adócsökkentésekre és támogatásokra, hogy mérsékelje az elszabaduló árakat. A kormányok azonban elérkeztek ahhoz a fordulóponthoz, amikor „nincs pénz”, ahogy a belga miniszterelnök, Bart De Wever nyersen fogalmazott, amikor elvetette az energiaárak emelkedését kezelni hivatott széles körű intézkedéseket.
A görög kormányfő azokra a drasztikus áremelkedésekre mutatott rá, amelyek azóta következtek be, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án háborút indított Irán ellen: az uniós benzinárak adó előtt 53 százalékkal, a dízelé 66 százalékkal nőttek, míg a gáz ára valamivel több mint 30 euró/MWh-ról mintegy 70 euró/MWh-ra emelkedett.
A legtöbb uniós országban az áram ára az elmúlt hónapban meghaladta a 100 euró/MWh-t, a közel-keleti zavarok előtt jellemző 42 euró/MWh-ról indulva, egyes piacokon pedig megközelíti vagy el is éri a 200 euró/MWh-t. Micotákisz szerint a probléma már nem pusztán az energia költsége, hanem az áthúzódó hatás az általános inflációra és a háztartások fizetőképességére.
Görögország azt javasolja, hogy a fogyasztók és vállalatok támogatására szolgáló ideiglenes nemzeti intézkedéseket egy bizonyos határig ki lehessen venni az EU nettó kiadási mutatójából, abból a kormányzati kiadási plafonból, amely meghatározza, milyen gyorsan növelheti egy nemzeti kormány a mindennapi költségvetését.
Emellett azt is indítványozza, hogy a kormányok külön elszámolhassák az energiaárakhoz kapcsolódó, váratlanul magas infláció által generált többlet áfabevételeket.
Ha az Európai Bizottság mérlegelné ezeket az intézkedéseket, az több költségvetési mozgásteret adna a kormányoknak ahhoz, hogy támogassák vagy más módon segítsék a polgárokat és a vállalkozásokat, anélkül hogy az uniós költségvetési szabályok ugyanolyan erős nyomása nehezedne rájuk.
A görög kormányfő arra számít, hogy a kérést megvitatják az október végi brüsszeli energiaügyi miniszteri találkozón, valamint a jövő évi, állam- és kormányfői csúcstalálkozón.
„Politikailag nem elfogadható, hogy a Bizottság eddig javasolt fő lépése csupán az legyen, hogy csökkentsük az energiaigényt. A napirenden szélesebb körű javaslatcsomagnak kell szerepelnie, amely tükrözi a jelenlegi helyzet sürgősségét” – olvasható a levélben.
Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni szintén arra kérte von der Leyen elnököt, hogy lazítsa a költségvetési szabályokat – derült ki a szeptember 30-i nyilatkozatából, amelyet az olasz sajtó idézett.
Meloni korábban is nagyobb költségvetési rugalmasságot szorgalmazott, mivel Olaszországnak az EU-ban a második legnagyobb az államadóssága.