Szombaton visszaesett a mozgósítás, de a szakszervezetek új sztrájknapot hirdettek; egy párizsi tüntető „kohézióról” és „kulturális igényekről” beszélt az Euronewsnak.
Több ezren tüntettek egész Franciaországban egymás után a negyedik szombaton, hogy tiltakozzanak a kormány ellen.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az elmúlt hetekben a követelések köre szélesedett, és ma már a bérekre, a diákok és hallgatók tanulási körülményeinek romlására, a közszolgáltatások állapotára, valamint a tüntetéshez való jogra bevezetett korlátozásokra is kiterjed, amelyeket az október 17-i fosztogatások óta vezettek be - továbbá arra, hogy a felvonulásokat kiszorítják a belvárosokból és a hatalmi központok közeléből.
A belügyminisztérium adatai szerint szombaton 146 000 ember vonult fel Franciaország-szerte, közülük 46 ezren Párizsban. A fiatalok közös szakszervezeti szövetsége ugyanakkor országosan 250 000 tüntetőről beszélt, ebből 75 000-ről a fővárosban.
A mozgósítás „jelentős visszaesésben van”, jegyezte meg Laurent Nuñez miniszter környezete. Ezt a csökkenést azonban árnyalja, hogy ez az újabb mozgósítási nap a csütörtöki általános sztrájkot követte, amelyen a hatóságok szerint 575 000, a szakszervezetek szerint 1,6 millió ember vett részt.
„Egy nagy örömünnep”
„A megélhetési költségekkel, egyes csoportok számára elérhetetlen közszolgáltatásokkal, az üzemanyagárakkal, valamint az egészségügy és az oktatás alulfinanszírozottságával kapcsolatos követelések vannak”, mondta az Euronewsnak a 34 éves Louis, aki részt vett a párizsi tüntetésen. Azt mondja, elsősorban „óriási összetartást” érzett, valamint szinte „kulturális” igényt arra, hogy „jelen legyen az utcán”.
Miközben azt állította, hogy a korábbi tüntetések „különösen megérintették”, amelyeken a könnygáz bevetésének és „gumilövedékek” kilövésének volt tanúja, a Bretagne-ból származó, jelenleg munkanélküli, korábban egy tervezőirodában dolgozó vezető a november 7., szombati napot „egy nagy örömünnepként” írja le.
„Olyan mozgásszabadságunk volt, hogy egy zenekar szabadon haladhatott, egy techno felvonulás is végig tudott vonulni. A menet kellős közepén még egy aura battle is volt”, meséli.
Louis szerint, jóllehet a „pénzügyi és anyagi követelések” állnak a mozgósítás középpontjában, és magyarázzák azokat, hogy miért „van mindenki az utcán”, a koncertek, utcaszínházi előadások és beszédek jelenléte egy szerinte fennálló hiányra is utalnak, nevezetesen arra, hogy nem születik válasz a „kulturális szükségletekre”.
Az október 17-i erőszak során tanúsított biztonsági kudarc és az előrelátás hiánya miatt bírált belügyminiszter megismételte az októbar 24-i és 31-i tüntetések idején alkalmazott rendészeti intézkedéseket, amelyek kevesebb incidenssel jártak.
Összesen 70 000 rendőrt és csendőrt vezényeltek ki szombaton országszerte, akik készen álltak a gyors beavatkozásra. A minisztérium szerint mintegy 40 000 „megelőző” ellenőrzést is végeztek az utakon és a pályaudvarokon.
Louis a szombati nap után azt mondta, „semmi kifogása nincs” a párizsi menet általános rendőri biztosításával kapcsolatban. Ugyanakkor „fő problémaként” említi a nassage technikákat, amikor a rendőrök egy tüntetőcsoportot gyűrűbe zárnak, valamint egyes utcák lezárását.
Ugyanakkor megemlít bizonyos különleges egységek „helyi akcióit”, például a BRAV-M-et (Brigade de répression de l'action violente motorisée), amely szerinte „megbontja a menetoszlopokat, hogy közéjük hatoljon, és tömegeket szorítson ki”.
Úgy ír le egyfajta „dichotómiát” a rendőrök között, akik időnként „a tüntetők mellett menetelnek, annyira közel, hogy beszélgetni is lehet velük”, valamint azokra a különleges egységekre utalva, amelyek szerinte azért vannak jelen, „hogy elejét vegyék minden mozgásnak, és szétoszlassák a tömeget”.
A belügyminisztérium beszámolója szerint több nagyvárosban, köztük Marseille-ben, Lyonban, Toulouse-ban, Grenoble-ben, Bordeaux-ban és Strasbourgban történt összecsapás a rendfenntartó erők és egyes tüntetők között.
„Az előzetes várakozásoknak megfelelően a menetoszlopokat kevésbé felügyelték a szakszervezetek, mivel nagy részük nem volt bejelentve”, közölte a minisztérium szombat este.
Párizsban, ahol a menet békésen zajlott, „kockázatos csoportok” és „különösen erőszakos egyének” a tüntetés végén, a Nation téren „számos incidenst” okoztak. A rendőrség könnygázt vetett be azok ellen, akik lövedékeket és tűzijáték-mozsarat dobáltak.
Az előzetes mérleg szerint 360 embert állítottak elő Franciaország-szerte.
Új sztrájkfelhívás keddre
A miniszterelnök, Sébastien Lecornu hétfőn találkozik a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek képviselőivel, hogy a bérekről és a vásárlóerőről tárgyaljanak. Közölte, hogy a munkaügyi miniszter és az Államigazgatásért és Közpénzügyekért felelős miniszter „már napok óta” konzultációkat folytatnak, többek között a közszféra dolgozóival.
Diákszervezetek és pedagógus-szervezetek azonban újabb, keddi sztrájknapot hirdettek, hogy fenntartsák a nyomást a kormányon, és több forrást kérjenek az oktatás számára. Egy közleményben (forrás: francia) úgy vélik, hogy „erőfölényben vannak”, miközben a kormány „gyenge pozícióban” van, és „hátrálni” kezd.