A Franciaországban zajló tüntetéshulámban megsérült legalább 18 embert képviselő ügyvédek közölték, hogy jogi lépéseket tesznek Laurent Nuñez belügyminiszter ellen.
A Franciaország-szerte zajló tüntetések során megsebesült tiltakozók jogi képviselői bejelentették, hogy bíróság elé kívánják vinni Laurent Nuñez belügyminisztert az állítólagos rendőri brutalitás és a súlyos sérüléseket okozó fegyverhasználat miatt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Arié Alimi ügyvéd egy november 6-i, pénteki sajtótájékoztatón közölte, hogy a jogi lépés a miniszter feltételezett felelősségének megállapítását célozza azokért a fegyverhasználatokért, amelyek megcsonkították a tüntetőket.
„Mostanra úgy véljük, elengedhetetlen, hogy azt a személyt vegyük célba, aki felelős ezekért a csonkításokért és tömeges károkozásért, vagyis Laurent Nuñez belügyminisztert” – mondta Alimi.
Az ügyvédek kollektív panaszt kívánnak benyújtani a Cour de Justice de la République-hez (CJR), ahhoz az egyetlen francia bírósághoz, amely hatáskörrel rendelkezik a hivatali idejükben, feladataik ellátása közben feltételezetten bűncselekményt elkövető kormánytagok ügyeiben.
Vita a rendőrségi fegyverek használata körül
Nuñezt azzal vádolják, hogy engedélyezte olyan fegyverek bevetését, amelyekről állítólag tudta, hogy maradandó sérüléseket okozhatnak, és nem alkalmasak a közrend fenntartására.
„Kollektívan nyújtunk be keresetet a CJR-hez Laurent Nuñez ellen azokért az utasításokért, amelyekkel elrendelte olyan fegyverek használatát, amelyekről tudja, hogy meg is csonkíthatnak vele valakit ” – mondta Alimi, hozzátéve, hogy ilyen fegyvereket más európai országokban nem alkalmaznak tömegoszlatásra.
Az ügyvédek mintegy tíz ügyfele már beleegyezett, hogy csatlakozik a kollektív panaszhoz, miközben a jogi csapat legalább 18, az elmúlt hetek tüntetésein megsérült embert képvisel.
Amputációk és szemsérülések, a súlyosan sérült tüntetők között tinédzserek is vannak
A jogi eljárás hetek óta tartó nyugtalanságot követően indul, amelyben középiskolai blokádok és nagyobb tüntetések is szerepeltek, miközben a rendőrség tömegoszlatási taktikái egyre nagyobb felháborodást keltettek.
Az AFP összesítése szerint legalább 20 ember, közülük sokan tinédzserek, szenvedtek súlyos sérüléseket szeptember közepe óta, miután rendőrségi blast-ball kilövők vagy gránátok találták el őket.
A legsúlyosabb esetek között van egy 17 éves fiú, aki október 17-én sérült meg egy Saint-Étienne-ben tartott tüntetésen. Kezét súlyosan roncsolta egy rendőrségi gránát, ami pusztító sérüléseket okozott.
Ügyvédje, Yassine Bouzrou külön eljárást indított az incidens miatt, beleértve a felelős rendőr ellen benyújtott panaszt, valamint egy másikat, amely a miniszter feltételezett felelősségét érinti.
A Le Monde november 5-én megjelent oknyomozó cikke szintén rávilágított az utóbbi tüntetéseken elszenvedett sérülések súlyosságára, és amputációval, illetve súlyos szemsérüléssel járó eseteket dokumentált.
Az újság beszámolója szerint három ember vesztette el a kezét, négyen pedig súlyos szemsérülést szenvedtek, ami tovább erősítette a kételyeket a tüntetőkkel szemben alkalmazott rendőrségi fegyverek arányosságát illetően.
Diáktüntetésekből szélesebb társadalmi mozgalom lett
A demonstrációk eredetileg a jobb tanulási körülményeket követelő középiskolások mozgalmaként indultak. Azóta azonban szélesebb körű társadalmi elégedetlenséggé terebélyesedtek.
Az emelkedő megélhetési költségek, valamint az, hogy a tüntetők és jogvédők szerint a rendőrség túlzott erőszakot alkalmaz, más társadalmi csoportokat is az utcára vitt.
A rendőrséget azzal vádolják, hogy aránytalan erőt alkalmazott, különösen az október 17-én és 18-án tartott nagy tömegtüntetéseken.
A nyugtalanság politikailag érzékeny időszakban éri Franciaországot, kevesebb mint fél évvel az elnökválasztás előtt. A szélsőjobboldali pártok több közvélemény-kutatás szerint is vezetnek, ami tovább növeli a kormányra nehezedő nyomást, miközben a növekvő társadalmi elégedetlenség kezelésével küzd.
Kérdések a kormány felelősségéről
A Belügyminisztériumra is egyre nagyobb figyelem irányul a rendőrség fellépése miatt. Egy, az ügyet jól ismerő forrás, akire az AFP hivatkozik, azt közölte, hogy október 30-ig a rendőrség 105 belső vizsgálatot indított a brutalitás vádjával kapcsolatban.
Ezek közül 52 a középiskolai diákmozgalomhoz kapcsolódott, 48 a tömegtüntetéseken, október 17-én és 18-án tapasztalt erőszakra vonatkozott, öt pedig az október 24-i incidensekhez köthető.
Az ügyvédek panaszának középpontjában az úgynevezett blast-ball kilövők és robbanógránátok használata áll, olyan fegyvereké, amelyeket emberi jogi szervezetek ismételten bíráltak a súlyos és maradandó sérülések kockázata miatt.
Szerintük a kormány nem háríthatja el a felelősséget, amikor a rendőrök olyan fegyvereket vetnek be, amelyeket a Belügyminisztérium utasításai és műveleti iránymutatásai alapján használnak.
A vita ismét felvetette, mennyire jogszerű és arányos Franciaország tömegoszlatási gyakorlata, különösen akkor, amikor a tüntetéseken fiatalok is részt vesznek.