Európában az élelmiszerárak emelkedése idén mérsékelt volt, de a friss termékek drágulnak: Franciaországban 8%-kal nőttek az árak, Dél-Olaszországban pedig ellátási zavarok ürítik ki a boltok polcait.
Aki október végén belépett egy nápolyi vagy Dél-Olaszország bármely más szupermarketjébe, könnyen azt láthatta, hogy a gyümölcsrészleg félig üres.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Körülbelül két héten át a dízel árától feldühödött kamionsofőrök az utakat és a kikötőket blokkolták Dél-Olaszországban.
A raktárak leállították a felrakodást, és Campaniában, Pugliában és Calabriában a hús, a friss tej, a gyümölcs és a palackozott víz polcai kiürültek, egyes kisboltokban egyetlen nap alatt.
Októberben az olaszországi feldolgozatlan élelmiszerek 7,5%-kal kerültek többe, mint egy évvel korábban, szeptemberi 5,5%-ról emelkedve, az Istat nemzeti statisztikai hivatal előzetes adatai szerint. Az élelmiszereket, háztartási és testápolási cikkeket tartalmazó tipikus bevásárlókosár ára 2,5%-kal nőtt, az egy hónappal korábbi 1,5% után.
Olaszország szélsőséges példa. De rámutat egy Európa-szerte zajló folyamatra: egy viszonylag nyugodt év után a heti bevásárlás ismét drágulni kezd.
Az energia vitte a címeket, az élelmiszerárak visszafogottabbak maradtak
Az eurózóna inflációja októberben elérte a 4%-ot, ami több mint három év legmagasabb értéke, derül ki az Eurostat szerdán közzétett előzetes adataiból.
Az energia volt a fő hajtóerő. Az üzemanyag, az áram és a fűtés 20,8%-kal volt drágább, mint egy évvel korábban.
Az élelmiszerárak ehhez képest jóval lassabban emelkedtek.
Az élelmiszerek, alkoholos italok és dohánytermékek ára 1,6%-kal nőtt az eurózónában októberben az egy évvel korábbihoz képest. Az EU egészét nézve az élelmiszerek és üdítőitalok szeptemberben, a legutóbbi, minden országra kiterjedő adat szerint mindössze 0,6%-kal voltak drágábbak.
Közelebbről nézve azonban a kép egyenetlen. A feldolgozott élelmiszerek, alkohol és dohánytermékek ára csak 0,5%-kal emelkedett októberben az előző évhez viszonyítva.
A feldolgozatlan élelmiszerek, vagyis a gyümölcs, zöldség, hús és hal árindexe viszont 4,6%-kal nőtt, az augusztusi 2,7% után.
„Az energia és az élelmiszer hajtotta az áremelkedést, miközben a maginfláció az elhúzódó energiapiaci sokk ellenére nagyjából stabil marad” – írta Nicola Nobile, az Oxford Economics olaszországi vezető közgazdásza e-mailben küldött kommentárjában.
Érthető, ha végiggondolja, hogyan jut el az élelmiszer a bolti polcokra.
A traktorok dízellel működnek, az üvegházakat fűteni kell, és szinte mindent teherautóval szállítanak.
Ha ezek a költségek megugranak, a friss termékek különösen sérülékenyek, mivel nem várakozhatnak hónapokig a raktárban.
A nagy gazdaságokban is ugyanilyen a megoszlás
Franciaországban az élelmiszerárak összességében 1,2%-kal emelkedtek októberben. A friss termékek azonban 8%-kal voltak drágábbak, mint egy évvel korábban, az INSEE statisztikai hivatal adatai szerint, ami csökkenés a szeptemberi 9,5%-hoz képest.
Németországban az élelmiszerek csupán 0,4%-kal kerültek többe. Portugáliában a feldolgozatlan élelmiszerek árai 3,7%-kal emelkedtek, ugyanannyival, mint szeptemberben.
Spanyolországban az élelmiszerárak októberben továbbra is nőttek, bár lassabban, mint egy évvel korábban.
Ciprus az élen, Svédország a végén
A szeptemberi adatok, amelyek a legfrissebb, minden uniós országra kiterjedő számok, megmutatják, hol érte a legnagyobb ütés a vásárlókat.
Cipruson volt a legmeredekebb drágulás, az élelmiszerek és üdítőitalok 4%-kal kerültek többe, mint egy évvel korábban. Utána Spanyolország következett 2,7%-kal, Románia 2,6%-kal, Málta 2,5%-kal és Portugália 2,4%-kal.
Az EU-n kívül Törökországban jóval magasabb volt az ütem, az élelmiszerárak egy év alatt 27,6%-kal nőttek.
Az EU 27 országából 14-ben az élelmiszerek és üdítőitalok ára valójában alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.
A legnagyobb árcsökkenés Svédországban volt, ahol az árak 6,3%-kal estek. Ezt egy áfacsökkentés követte, a kormány április 1-jén felére, 12%-ról 6%-ra vágta az élelmiszerek áfáját, és a kedvezmény 2027 végéig marad érvényben.
Lettországban, Magyarországon és Csehországban szintén csökkentek az élelmiszerárak, 3,8% és 4,8% közötti mértékben.
Öt év után Kelet-Európa viseli a legnagyobb terhet
A mostani kis emelkedés egy nagyon jelentős korábbi drágulásra rakódik rá.
2021 szeptembere óta, amikor az energiaárak emelkedni kezdtek, az EU-ban az élelmiszerek átlagosan mintegy egyharmaddal lettek drágábbak.
Magyarországon az árak több mint felével nőttek. Bulgáriában, Észtországban és Romániában az emelkedés valamivel 50% fölött van, míg Luxemburgban, Svédországban és Franciaországban inkább egynegyedhez közelít.
Számos olyan ország, ahol a növekedés a legnagyobb, egyben azok közé tartozik, ahol az élelmiszer a háztartási kiadások legnagyobb részét teszi ki. Egy bukaresti vagy szófiai család számára ezért egy 2%-os pénztári áremelkedés nagyobb hányadot haraphat ki a családi költségvetésből, mint ugyanekkora drágulás Luxemburgban.
A közgazdászok arra számítanak, hogy az összesített infláció tovább emelkedik.
A Pantheon Macroeconomics szerint az eurózóna inflációja januárban 4,5%-on tetőzik, és arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank decemberben kamatot emel.
Az októberi adatok arra utalnak, hogy az élelmiszerárak emelkedése ismét gyorsulhat, éppen akkor, amikor megérkeznek a téli fűtésszámlák. Dél-Olaszország egyes részein a vásárlók ezt máris érzik.