Az ír EU-elnökség javasolja az új tagok próbaidejének 15-ről 10 évre, plusz 5 év hosszabbítással. A tagállamok vitáznak a szavazati jog felfüggesztéséről, az eljárásról és az előcsatlakozási ellenőrzésről a nagyköveti vita előtt.
Az uniós Tanács ír elnöksége azt javasolja, hogy az új tagállamokra vonatkozó próbaidőszakot a jelenlegi 15 évről 10 évre csökkentsék, amelyet további öt évvel lehetne meghosszabbítani, miközben a kormányok készülnek véglegesíteni álláspontjukat az új biztosítékokról.
Az elmúlt hetekben az uniós országok arról tárgyaltak, miként vezessék be azokat az erősebb biztosítékokat, amelyeket az Európai Bizottság október elején javasolt, köztük egy próbaidőszakot, amelynek ideje alatt az új tagok szavazati jogát fel lehetne függeszteni.
A tárgyalásokat levezető ír kormány egy tervezetet juttatott el a tagállamoknak, amely összegzi az országok kezdeti álláspontját. A nagykövetek szerdán vitatják meg a dokumentumot, amely alapul szolgál Montenegró csatlakozási szerződéséhez.
„Az elnökség tíz éves időtartamot javasolt, öt évvel történő meghosszabbítás lehetőségével. Bár a javaslat széles körű támogatást élvez, több tagállam továbbra is 15 éves időtartamot szeretne, arra hivatkozva, hogy így hatékonyabban lehet elrettenteni vagy reagálni a lehetséges visszalépésre a csatlakozást követő hosszabb időszakban” – áll a Euronews birtokába jutott dokumentumban.
Az írek elismerik, hogy a tagállamok továbbra is megosztottak a szabályok hatályának alapvető elemeiben. Néhány kormány ellenzi, hogy az intézményi biztosítékokat a lojális együttműködés elvének megsértése miatt aktiválják, mivel ez nehezen mérhető objektíven.
„A tagállamok hangsúlyozták, hogy különösen súlyos jogsértések esetén fontos, hogy e biztosítékon belül a szavazati jogok felfüggesztése is lehetséges intézkedés legyen. Ugyanakkor néhány tagállam ellenzi ezt az opciót” – folytatódik a dokumentum.
Öt alapító tagállam, élükön Hollandiával, szigorúbb biztosítékokat szorgalmaz, hogy gyorsabban lehessen reagálni egy új Viktor Orbán felemelkedésére. A Nyugat-Balkán barátai, köztük Olaszország, inkább olyan, jobban célzott megközelítést szeretnének, amely nem hozza hátrányos helyzetbe az új tagokat.
„A halasztás időtartamát az adott csatlakozó állam felkészültségének csatlakozáskori értékelése alapján kellene-e meghatározni, vagy a halasztás kezdetben egy évre szóljon, amelyet minősített többséggel további egyéves időszakokra lehetne meghosszabbítani mindaddig, amíg a helyzet nem rendeződik?” – teszi fel a kérdést a dokumentum.
Az elnökség azt is elismeri, hogy a döntéshozatali rendet tovább kell vitatni. A Bizottság azt javasolta, hogy az eljárás automatikusan induljon el, hacsak a tagállamok minősített többsége nem ellenzi.
Egyes országok támogatják ezt az úgynevezett fordított minősített többséget, míg mások azzal érvelnek, hogy az intézkedés súlya miatt egyhangúságra lenne szükség. Kompromisszumként az elnökség a szokásos minősített többségi döntést javasolja.
Csatlakozás előtti ellenőrzés
A Bizottság egy olyan ellenőrzési mechanizmust is javasolt, amely biztosítja, hogy a tagjelöltek a csatlakozás előtt teljesítsék vállalásaikat, a legsúlyosabb esetekben pedig lehetőséget adna a csatlakozás elhalasztására.
A tervezet szerint széles körű támogatás övezi a csatlakozás előtti ellenőrzést az úgynevezett alapvető területeken, például az uniós értékek, a jogállamiság és a bíróságok függetlensége tekintetében.
Az elnökség elismerte, hogy több tagállam szeretné, ha az ellenőrzés kiterjedne az EU közös kül- és biztonságpolitikájához (KKBP) való igazodásra is. Ez az igazodás kulcsfontosságú eszközzé vált annak megakadályozására, hogy a tagjelöltek idegen hatalmak befolyási övezetébe sodródjanak.
A dokumentum szerint általános támogatást élvez egy új bekezdés, amely megkönnyítené a párbeszédet a csatlakozó államokkal, amikor intézkedéseket javasolnak, valamint a csatlakozás előtti ellenőrzés összekapcsolása a halasztási záradékkal, úgy, hogy halasztás esetén az ellenőrzés folytatódjon.
Több tagállam azt is kérte, hogy legyen ellenőrzési mechanizmus a csatlakozás után is. Az elnökség ezt nem építette be a jogi szövegbe: noha bizonyos nyitottság mutatkozik, aggodalomra ad okot, hogy az új rendszer átfedésben lenne a már létező eszközökkel.
A halasztás aktiválásának módját illetően a dokumentum „egyértelmű megosztottságot” ír le a tagállamok között, akik a döntéshozatal alapjául vagy a minősített többséget, vagy az egyhangúságot támogatják.
Lehetséges megoldásként az elnökség egy olyan opcionális záradékot javasolt, amely lehetővé tenné a halasztást minősített többséggel az egyes problémás területeken, bár ez felvetette a kérdést, hogy vonatkozna-e az uniós értékek megsértésére is.
„A halasztás időtartama továbbra is megosztó kérdés. Egyes tagállamok legfeljebb 1 - 3 éves időtartamot szorgalmaztak. Mások azt kérték, hogy a halasztás mindaddig tartson, amíg a helyzet nem rendeződik” – áll a dokumentumban.
Ágazatspecifikus védintézkedések
Az ágazatspecifikus védintézkedések esetében a dokumentum érdemi támogatást lát az elnökség 10 éves kompromisszumos javaslatára, további öt évre szóló hosszabbítás lehetőségével. Ugyanakkor éles ellentétek maradtak fenn azok között, akik 15 éves időtartamot szeretnének, és akik rövidebb, három-öt éves időszakot szorgalmaznak.
„A legtöbb tagállam támogatta az elnökség javaslatát a hosszabbítási záradék megerősítésére, úgy, hogy azt akkor lehessen alkalmazni, ha az első kilenc évben intézkedéseket hoztak, és kellő indokok állnak rendelkezésre” – teszi hozzá a dokumentum.