Ahogy nő a feszültség Kijev és Washington között, Ukrajna Európától várja védelmét és technológiai önállóságát. Egy vezető ukrán elnöki tisztviselő az Euronewsnak jelezte: már készülnek konkrét tervek.
Ukrajna tovább halad azon terveivel, hogy amerikai gyártmányú légvédelmi rendszerek és a Starlink műholdas kommunikáció európai alternatíváit fejlessze ki; a konkrét egyeztetések már zajlanak, és Kijev a szkeptikusok várakozásánál jóval hamarabb számít kézzelfogható eredményekre – mondta egy magas rangú ukrán elnöki tisztviselő az Euronewsnak.
A brüsszeli EU-csúcs előtt, az Europe Today című műsornak adott exkluzív interjúban Ihor Zsovkva, Volodimir Zelenszkij elnök hivatalának helyettes vezetője arról beszélt, hogy Ukrajna szeretné csökkenteni függőségét az amerikai képességektől, mivel Washington támogatásának bizonytalansága egyre nagyobb nyomást helyez Európára, hogy megerősítse saját védelmét.
„Természetesen támaszkodunk az Egyesült Államok által biztosított egyedülálló képességekre, legyen szó légvédelmi rendszerekről vagy a Starlinkről” – mondta Zsovkva.
„De Ukrajna már érdemi tárgyalásokat kezdett európai országokkal egy európai légvédelmi rendszerről.”
A FREYJA programot említette, egy európai ballisztikusrakéta-elhárító kezdeményezést, amelyet júliusban indítottak Párizsban, és jelezte, hogy a tárgyalások már a védelmi vállalatok közvetlen együttműködéséig jutottak.
„Európai megfelelőre van szükségünk a légvédelmi rendszer terén” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy Ukrajna vezető szerepet szeretne játszani a fejlesztésben.
Kijev emellett egy, a Starlinket kiváltó európai megoldásról is folytat tárgyalásokat; Zsovkva megerősítette, hogy a folyamat zajlik, de további részleteket nem árult el.
„Az európai országoknak rendelkezniük kell a saját, ezzel egyenértékű rendszerrel” – mondta.
Zsovkva szerint mindkét projekt elengedhetetlen nemcsak Ukrajna védelme, hanem Európa szélesebb biztonsága szempontjából is.
Arra a kérdésre, hogy a rendszerek fejlesztése nem tart-e túl hosszú ideig, Zsovkva elutasította az ilyen aggályokat.
„Világos ütemtervünk és határidőink vannak” – fogalmazott. „Sokkal gyorsabb lesz, mint tíz vagy tizenöt év, sőt ötnél is gyorsabb.”
Konkrét dátumot azonban nem mondott.
Európára egyre nagyobb nyomás nehezedik Ukrajna védelmének fenntartására
A tervek a Kijev és Washington közötti feszültségek fokozódása közepette születtek, beleértve Donald Trump amerikai elnök nyomásgyakorlását Ukrajnára, hogy állítsa le az orosz olajipari infrastruktúra elleni csapásokat, valamint az amerikai katonai támogatás megbízhatóságával kapcsolatos növekvő aggodalmakat.
Oroszország eközben felerősítette Ukrajna elleni légitámadás-kampányát, az energetikai infrastruktúrát érő újabb csapások pedig egy újabb nehéz tél veszélyét vetítik előre.
Zsovkva elmondta: további légvédelmi rendszerek és elfogórakéták biztosítása, valamint Ukrajna energetikai infrastruktúrájának védelme lesznek Zelenszkij fő prioritásai az EU-csúcson.
„Minden országnak, amely képes ilyen segítséget nyújtani – legyen szó rendszerekről vagy rakétákról –, ezt meg kell tennie” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy azoknak, akik nem tudnak eszközöket szállítani, pénzügyi hozzájárulást kell vállalniuk.
Az azonban továbbra sem világos, hogy Európa képes-e ellensúlyozni az esetleges amerikai katonai segítségcsökkenést.
Zsovkva elismerte, hogy bár egyes országok – például Németország – jelentős hozzájárulást nyújtanak, az európai támogatás még mindig elmarad Ukrajna szükségleteitől.
Mivel Kijev jövőre újabb finanszírozási hiánnyal néz szembe, hangsúlyozta, mennyire fontos a meglévő katonai vállalások fenntartása, miközben további európai pénzügyi segítséget is biztosítani kell.
Európának ott kell ülnie a tárgyalóasztalnál
Zsovkva szerint az európai biztonsági garanciáknak kellene képezniük Ukrajna hosszú távú biztonsági rendszerének alapját; ennek kulcselemei a fegyveres erők tartós támogatása, közös védelmi termelés és az EU-tagság.
„Ukrajna biztonsági garanciáinak alapja egy erős, ütőképes hadsereg” – mondta, kiemelve a megbízható, hosszú távú finanszírozás jelentőségét.
„Anélkül, hogy világos lenne: Ukrajna az EU tagjává válik, nem beszélhetünk teljes körű biztonsági garanciákról.”
A Washingtonnal fennálló feszültségek ellenére Zsovkva ugyanakkor elismerte, hogy az európai garanciák önmagukban nem elegendők.
„Nem létezhetnek az Amerikai Egyesült Államok támogatása nélkül” – szögezte le.
Washington igyekszik újraéleszteni a háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítéseket, Zsovkva pedig megerősítette: Kijev kész a tárgyalásokra, de ragaszkodott ahhoz, hogy az európai partnereknek minden szakaszban – beleértve az esetleges vezetői szintű egyeztetéseket is – jelen kell lenniük.
„Ukrajna most készen áll a tárgyalásokra” – mondta.
„Európának, a szó tágabb értelmében, ott kell lennie az asztalnál” – tette hozzá, azzal érvelve, hogy Ukrajna jövőbeli biztonsága elválaszthatatlan a kontinens szélesebb értelemben vett biztonságától.