A távolról irányítható tűzoltóberendezésektől a mezőgazdasági drónokig és diákok által épített elektromos járművekig az üzbég innovátorok gyakorlati megoldásokat dolgoznak ki, miközben a sorozatgyártás és a nemzetközi piacok lehetőségeit kutatják.
Tűz üt ki egy benzinkúton. Ahelyett hogy a tűzoltókat a legveszélyesebb területekre küldenék, a mentőcsapatok távolról irányítható robotot vethetnének be, amely megközelíti a lángokat, és vízágyúval a tűzre irányítja a vízsugarat.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Üzbegisztánban fejlesztett lánctalpas prototípus volt az egyik technológia, amelyet a taskenti InnoWeek 2026 rendezvényen mutattak be, ahol kutatók, vállalatok és diákok olyan találmányokat prezentáltak, amelyek az ipari biztonságtól a mezőgazdasági termelékenységen át az energiahatékonyságig számos kihívásra kínálnak megoldást.
Kereskedelmi ambíciókkal rendelkező tűzoltórobot
A tűzoltórobot 500-800 méteres távolságból irányítható, így a mentőcsapatok távol maradhatnak a veszélyes zónáktól.
Fejlesztői szerint a lánctalpakat úgy tervezték, hogy legalább 500 °C-os hőmérsékletet elviseljenek, a fém lánctalpú változat pedig akár 1 000 °C-ig bírja. A csapat azon is dolgozik, hogy mesterséges intelligenciát integráljon, többek között a vízágyú automatikus vezérlését.
Az Üzbegisztán Rendkívüli Helyzetek Minisztériumával együttműködésben fejlesztett projekt egyelőre prototípus szakaszban van, és már benyújtották rá a szabadalmi kérelmet.
„Láttunk hasonló robotokat Kínában, európai országokban és Dél-Koreában. Ezek a rendszerek azonban nagyon drágák” – mondta az Euronewsnak Qudratjon Yusupov, a projekten részt vevő, közgazdaságtudományok doktora.
Yusupov az üzbég prototípus költségét körülbelül 8 100 euróra becsüli. Elmondása szerint egy összehasonlítható kínai modell ára mintegy 15 300 euró.
A csapat benzinkutakat és gáz-töltőállomásokat azonosít potenciális ügyfélként, és vizsgálja a kivitelt a szomszédos Kirgizisztánba és Tádzsikisztánba.
Drónok a mezőgazdaság és a katasztrófavédelem számára
Az üzbég Sahro Drone Industry gyártó mezőgazdasági és katasztrófavédelmi célú pilóta nélküli légi járműveket fejleszt, a katonai drónok gyártása mellett.
Az InnoWeeken a vállalat egy többcélú drónt mutatott be, amely legfeljebb 50 kilogrammos teher szállítására képes. A platform és a tartály cseréjével a gépet mezőgazdasági permetezésre vagy tűzoltási bevetésekre lehet átalakítani.
A mezőgazdaságban a drónok műtrágyákat és egyéb szereket juttathatnak ki az érett növényállomány fölé, csökkentve annak szükségességét, hogy traktorok menjenek be a táblákra, amelyek károsíthatnák a növényeket.
„Előállításunk mintegy 90 százaléka katonai célokra készül. A fennmaradó 10 százalékot a mezőgazdaság, a katasztrófavédelem és más polgári alkalmazások számára szánjuk” – mondta az Euronewsnak Shavkat Quchqorov, a Sahro Drone Industry szakértője.
„Jelenleg 14 féle katonai drónt gyártunk, és az alkatrészek körülbelül 70 százaléka helyben készül” – tette hozzá.
A vállalat 2027-ben tervezi megkezdeni a drónok exportját. Quchqorov szerint az éves termelés a kereslettől függően elérheti a körülbelül 100 nagyobb drónt és akár 60 000 kisebb modellt.
Az egyetemek hallgatói ötletekből termékeket szeretnének létrehozni
A taskenti Kimyo Nemzetközi Egyetem hallgatói egy fa alakú berendezést fejlesztettek, amely napelemeket és szélturbinákat kombinál, hogy áramot termeljen kültéri világításhoz és biztonsági kamerákhoz. A rendszer akkumulátoros energiatárolót tartalmaz, hogy a megtermelt villamos energiát elraktározza.
Az egyetem számításai szerint egy kész egység gyártási költsége körülbelül 2 000 dollár lehet, az eladási ár pedig 2 200-2 500 dollár között mozoghat.
„A hallgatóknak nem kell kimenniük és saját ügyfeleket keresniük. Az első megrendelőjük maga az egyetem” – mondta az Euronewsnak Ulugbek Vosikov, a stratégiai fejlesztésért és digitalizációért felelős rektorhelyettes.
A modell szerint az egyetem finanszírozza a kiválasztott hallgatói projekteket, és az intézmény megvásárolhatja, illetve a kampuszon telepítheti az elkészült termékeket. A vásárlásokból származó bevétel visszakerül az egyetem kutatás-fejlesztési központjába, ahol további innovációkat támogatnak.
A taskenti Torinói Műszaki Egyetem hallgatói egy 250 kilogrammos elektromos járművet fejlesztettek, amelyet energiahatékonysági versenyekre terveztek.
A Cosmos Innovation csapat által épített autó állítólagos energiafelhasználása 0,6 kilowattóra 10 kilométerenként. A csapat abban reménykedik, hogy részt vehet a 2027-es Shell Eco-marathonon az Egyesült Államokban.
A kutatás és az ipar közötti szakadék áthidalása
Bár a projektek a hazai mérnöki tevékenység széles skáláját mutatják be, továbbra is kihívást jelent, hogy a találmányok szélesebb körű kereskedelmi hasznosításig eljussanak.
„A tudósoknak, innovátoroknak és vállalkozásoknak együtt kell dolgozniuk” – mondta az Euronewsnak Georg Guggenberger, a németországi hannoveri Leibniz Egyetem professzora, hangsúlyozva, hogy a tudományos kutatást össze kell kapcsolni a gyakorlati alkalmazásokkal.
Üzbegisztán Innovatív Fejlesztési Ügynöksége spin-off vállalatok és kutatási társfinanszírozási programok révén igyekszik erősíteni az együttműködést a kutatók és az ipar között.
Az ügynökség igazgatóhelyettese, Javlonbek Abdujalilov az Euronewsnak elmondta, hogy 20 spin-off vállalat vett részt az InnoWeek 2026 rendezvényen.
Szerinte az új finanszírozási mechanizmusok lehetővé teszik, hogy a vállalkozások és a kormány megosszák a kutatási projektek költségeit.