Kína titkosszolgálatai a német tudást célozzák. A biztonsági szakértők hiányosságokra figyelmeztetnek, és nagyobb védelmet sürgetnek, lehetőleg a tudomány szabadságának feladása nélkül.
Továbbra sem egyértelmű, hogy kínai tudósok továbbítottak-e bizalmas kutatási adatokat a Helmholtz-Zentrum für Informationssicherheit CISPA-ból a Kínai Népköztársaságnak. Ennek következményei Németország számára súlyosak lehetnek, mivel a Saarbrückenben működő intézetben mesterséges intelligenciával, adatvédelemmel és kiberbiztonsággal is foglalkoznak. A szervezetet a maga nemében az egyik vezető nemzetközi kutatóhelynek tartják.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vezetőség a „tudományos munkatársak kiválasztásában mutatkozó hiányosságokról” beszél. Több kutatónak állítólag kapcsolatban állt a kínai hadsereg környezetéhez tartozó egyetemekkel, amint arról elsőként a Handelsblatt napilap számolt be. A kínai nagykövetség egyik szóvivője alaptalannak minősíti a vádakat, szerinte ezek „rágalmazások és becsületsértések”. Az ügy sok, az elmúlt években Németországban feltárt eset mintapéldája.
Ide tartozik August Hanning esete is, a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) korábbi vezetőjéé. Október elején letartóztatták a 80 éves férfit, mert a gyanú szerint titkos információkat osztott meg a kínai hírszerzés egyik tagjával, ahogyan arról a Der Spiegel hetilap beszámolt. A szövetségi legfőbb ügyészség kísérletben megvalósított hazaárulás gyanúja miatt nyomoz.
Májusban a szövetségi legfőbb ügyészség Münchenben őrizetbe vetette Xuejun C.-t és Hua S.-t, két feltételezett kínai kémet. A kínai gyökerekkel rendelkező német házaspár állítólag egy kínai titkosszolgálat megbízásából próbált kapcsolatot teremteni német tudósokkal és egyetemekkel, úgy, hogy tolmácsnak vagy egy autógyártó cég munkatársának adták ki magukat.
Emellett megpróbálták a német kutatókat Kínába csábítani. Ott érkezésük után a német tudósoknak hirtelen állami fegyveripari vállalatok munkatársai előtt kellett volna előadásokat tartaniuk. Xuejun C. és Hua S. célja az volt, hogy hozzáférjenek a katonai célokra is használható csúcstechnológiáról szóló információkhoz.
Tavaly a drezdai felsőbíróság négy év kilenc hónap szabadságvesztésre ítélte Jian G.-t, az AfD európai parlamenti képviselőjének, Maximilian Krah-nak a volt munkatársát, Kína javára végzett kémkedés miatt. G. a vád szerint 2019 és 2024 között részben bizalmas információkat gyűjtött össze, és továbbította azokat Kínába. Emellett kínai ellenzékiek után kémkedett, valamint adatokat gyűjtött az AfD vezető köreiről.
Jian G. 2001-ben vendéghallgatóként érkezett Németországba. 2002-től pedig kezdett információkat küldeni Kínába.
Kína: csendes fenyegetés
„A Kína felől érkező fenyegetés csendes fenyegetés” magyarázza Luca Manns, a Kölni Egyetem Hírszerző Szolgálatok Kutatóintézetének ügyvezető igazgatója. Manns szerint elvileg bárki az üzleti életben és a tudományban a [Kínai] Népköztársaság kémkedésének áldozatává válhat.
„A kémelhárítás intézkedései jelenleg nagyrészt Oroszországra irányulnak” magyarázza a hírszerzési szakértő. Ez a lakosság körében is figyelmet kelt. Manns szerint emiatt Kína mesterkedései a nyilvánosság szemében gyakran háttérbe merülnek.
Legutóbb a Német Ipar Szövetségi Szövetsége (BDI) és az alkotmányvédelmi hivatal is figyelmeztetett a tudományos életben zajló kínai kémkedésre. A félelem az, hogy Kína titkosszolgálatai hozzáférést szerezhetnek olyan kulcstechnológiákhoz, amelyekre a gyengélkedő német gazdaságnak égetően szüksége van.
Peking a külképviseleteken diplomatának álcázott ügynökökön kívül „viszonylag kevéssé támaszkodik saját, kiképzett hírszerző tisztekre német földön, mivel bevetésük nagy kockázattal jár” magyarázza Manns. Ehelyett inkább közvetítőket és segítőket próbál toborozni, köztük kínai vendégkutatókat, doktoranduszokat és ösztöndíjasokat, akiket európai egyetemekre küldenek.
Az ötletlopás, mint „legitim eszköz”
Mintegy 40 000 kínai diák él Németországban. Jelentős részük szoros kapcsolatban áll a kínai állammal, számolt be 2024-ben a Tagesschau hírműsor az alkotmányvédelemre hivatkozva. Ez különösen azokra igaz, akiket ösztöndíjprogramok keretében küldenek Németországba.
Így újra meg újra előfordulnak ötletlopási esetek, magyarázza Manns az Euronewsnak. „Egy egyetem például szabadalmat szeretne bejelenteni, és azt tapasztalja, hogy azt már néhány hónappal korábban Kínában levédték. Ilyen esetekben az információk kiszivárgását gyakran korábban az adott intézménynél dolgozó vendégkutatókkal, vagy kibertámadásokkal hozzák összefüggésbe.” Kína számára ez kevésbé jelenti egy idegen befolyás agresszív megnyilvánulását, sokkal inkább „legitim eszközt a nemzetközi versenyben”.
A Népköztársaság célja, hogy a 2049 októberében esedékes 100. alapítási évfordulóra vezető világhatalommá váljon. Ennek érdekében többek között innovációkra, saját csúcstechnológiára és globális befolyásra támaszkodik.
Ennek eléréséhez Kína titkosszolgálatai olykor könnyen megnyerhető személyeket használnak célországaikban közvetítőként, például pénzügyi gondokkal küzdő embereket, állítja Manns. Idővel a kínai hírszerzők szoros kapcsolatot építenek ki velük, és többek között tanácsadóként vagy szolgáltatóként veszik igénybe őket. Az ügynökök legalábbis kezdetben többnyire rejtve tevékenykednek. Az érintettek számára ezért nem egyértelmű, hogy például a kínai állambiztonsági minisztériummal kerültek kapcsolatba.
A Népköztársaság titkosszolgálatainak közvetlen célpontjai továbbá a korábban befolyásos politikusok, képviselők és hivatalnokok. Ezt nevezik az „ezüst rókák” vagy „ősz szakállak” stratégiájának. Miután kiléptek korábbi hivatásukból, az érintetteket, szinte mindig férfiakat, tanácsadóként szerződtetik, vagy vendégprofesszori állással csábítják el. „Közülük sokan nehezen viselik jelentőségük csökkenését, ezért különösen fogékonyak a hízelgésre és az elismerés ígéretére. Ezek a tulajdonságok ügyesen kihasználhatók, hogy ezen személyek intézményi tudását gyakran észrevétlenül lecsapolják” magyarázza Manns.
„Kínai tartózkodásuk során is megkeresnek Németországból származó célpontokat, és a fizetség kilátásával próbálják őket beszervezni” áll a szövetségi belügyminisztérium 2025-ös alkotmányvédelmi jelentésében. „Az érintettek vagy már most értékes hozzáféréssel rendelkeznek, vagy a kínai hírszerzés szemszögéből ígéretes jövőbeli pozícióval kecsegtetnek.” Az ilyen toborzási akciók például akadémiai környezetben megrendezett eseményeken zajlanak.
Konfuciusz-intézetek mint fedőszervek
Minél „makulátlanabb képet terjesszenek Kínáról” a világban, a kínai titkosszolgálatok a jelentés szerint olyan intézményeket is felhasználnak, mint a Konfuciusz-intézetek. Az intézetek segítségével Kína megpróbálja „megakadályozni a rezsimkritikus rendezvényeket vagy kutatásokat a német egyetemeken”. A kínai tevékenység az oktatásban és a kutatásban azzal fenyeget, hogy „aláássa a tudományos szabadságot Németországban”.
A Konfuciusz-intézetek kulturális és nyelvi intézmények, amelyeket a Kínai Népköztársaság 2004 óta világszerte hoz létre, hogy közvetítsék a kínai nyelvet és kultúrát. Többek között kínai nyelvtanfolyamokat, előadásokat, filmesteket és kulturális rendezvényeket kínálnak.
A Goethe Intézettel ellentétben a Konfuciusz-intézetek többsége nem önállóan működik, hanem egyetemekhez kapcsolódik: a fogadó ország egyeteme egy kínai partnerintézménnyel működik együtt, Kína pedig pénzt, oktatókat és tananyagot biztosít. Németországban idővel mintegy 19 ilyen intézet működött. Több egyetem, köztük Hamburg, Düsseldorf és Frankfurt az elmúlt években megszüntette az együttműködést.
Manns szerint az intézetek a Népköztársaság számára „hírszerzési szempontból jelentős biztonsági előnyöket” kínálnak, „mivel hiteles fedősztorit és legitim intézményi keretet biztosítanak. Ily módon a hivatalos működés mellett hírszerzési tevékenység is folyhat.”
Ilyen eset játszódhatott le 2019-ben Belgiumban is: akkor a hatóságok visszavonták a brüsszeli Konfuciusz-intézet vezetőjének vízumát, és kiutasították az országból. Az illető nyolc évig nem léphet be a schengeni övezetbe, mivel a nemzetbiztonság veszélyeztetésével vádolják.
„Az ilyen intézmények környezetében például az lehet a cél, hogy kiderítsék, kik viszonyulnak kritikusan a kínai politikához, és kinél lehet potenciális kapcsolatokat kiépíteni” teszi hozzá Manns.
Manns szerint azonban maguk a kínaiak is szenvednek a pekingi befolyástól. „Noha Kína többnyire csendben tevékenykedik Németországban, az állam nagyon is autoriter és elnyomó módon léphet fel, különösen akkor, ha valakik a kínai nézőpont szerint az ország belső biztonságát veszélyeztetik. Ez elsősorban a száműzetésben élőket és a disszidenseket érinti, köztük azokat, akik korábban jelentős társadalmi vagy tudományos pozíciót töltöttek be a Népköztársaságban.” Az ilyen személyeket gyakran fenyegető telefonhívásokkal és megfélemlítési kísérletekkel célozzák. „Szélsőségesebb esetekben még arra is kísérletet tesznek, hogy az érintettek környezetébe emberi forrásokat telepítsenek, és magánjellegű információkat gyűjtsenek róluk.”
Az állam szigorít
A gazdaságban és a tudományban zajló kínai kémkedés elleni fellépés érdekében a szövetségi kormány egyre gyakrabban utasítja el a kínai vízumkérelmeket tanulmányi és kutatási célú tartózkodásra. 2025-ben a hatóságok mintegy 200 kutató és tudós benyújtott kérelmét dobták vissza, szemben 2100 pozitív döntéssel.
A diákok esetében is körülbelül 200 kérelmet bíráltak el negatívan. Összesen mintegy 9000 kérelem érkezett. Csak az iráni kérelmeket utasítják el még ennél is gyakrabban.
2025 végén Sinan Selen, az alkotmányvédelmi hivatal elnöke a Bundestag egyik meghallgatásán „eddig elégtelen védelmi intézkedésekről” beszélt olyan személyekről, akik „érzékeny kutatási projektekben” vesznek részt. A probléma szerinte növekszik. A biztonságtudatosság terén „van mozgástér az optimalizálásra”.
Emellett a szövetségi kormány létrehozott egy Nemzeti Kutatásbiztonsági Platformot. A Nemzeti Platform október közepén tartotta első ülését. Feladata, hogy segítse a tudósokat és intézményeket a kockázatok felmérésében, és tanácsot adjon számukra a védelmi intézkedésekről. Foglalkozik a potenciálisan kritikus partnerekkel való együttműködés kérdésével is. Emellett nemzeti kockázatelemzéseket készít. A szolgáltatóközpontot a Szövetségi Kutatási, Technológiai és Űrügyi Minisztérium (BMFTR) finanszírozza.
A szövetségi kutatási miniszter, Dorothee Bär (CSU) így nyilatkozott: „Nem lehetünk naivak, és biztosítanunk kell, hogy innovációink ne kerüljenek rossz kezekbe. Ugyanakkor az Alaptörvényben rögzített tudományos szabadság elengedhetetlen előfeltétele kutatási helyszínünknek.” Hozzátette, hogy ez a szabadság felelősséggel jár.
Együttműködés igen, naivitás nem
A hírszerzési szakértő szerint túl messzire menne, ha általánosságban megszüntetnék az együttműködést a kínai kutatókkal. „Németország bizonyos területeken profitál az együttműködésből a Népköztársasággal, mivel az ország számos tudományos és technológiai ágazatban időközben nagyon előrehaladott szintet ért el” mondja Manns. „Figyelembe véve, milyen tárgyilagosan értékeli Kína a velünk való viszonyt, jobban el kellene gondolkodnunk azon, hogy következetesen saját előnyeinket helyezzük a közös kutatási projektek középpontjába. Ehhez hozzátartozik az egyértelmű biztonsági értékelés is az ilyen projektek megkezdése előtt.”
Konstantin von Notz, a német hírszerző szolgálatokat felügyelő Parlamenti Ellenőrző Testület alelnöke az Euronewsnak így fogalmaz: „Ismételten felhívták a figyelmet arra a hatalmas kockázatra, hogy külföldi hírszerző szolgálatok, különösen kínaiak, célzottan kémkednek német egyetemek és egyéb kutatóintézetek után, hogy biztonsági szempontból releváns tudáshoz és technológiákhoz jussanak.”
Von Notz „felelőtlennek” nevezi „hogy még mindig vannak olyan intézmények, amelyek nagyrészt figyelmen kívül hagyják ezeket a figyelmeztetéseket, és ijesztő fokú naivitást tanúsítanak”. Szerinte különösen azok az intézmények állnak most és a jövőben is a támadók fókuszában, amelyek mesterséges intelligenciával, kvantum-, chip- és félvezetőtechnológiával, illetve a kiberbiztonság és a kettős felhasználású termékek területével foglalkoznak. „Éppen nekik kellene különösen gondoskodniuk megfelelő védelemről, és a már meglévő kutatási együttműködéseket is felül kell vizsgálni.”