Franciaországban az év eleje óta nincs növekedés, a GDP július és szeptember között 0,1%-kal csökkent. A kormány sürgeti a 2027-es büdzsé elfogadását, miközben kérdéses, mennyire tudja megnyugtatni a piacokat.
Gyenge teljesítmény. A francia bruttó hazai termék a harmadik negyedévben 0,1 %-kal csökkent, jelentette be pénteken a Nemzeti Statisztikai és Gazdasági Tanulmányok Intézete (Insee), miután a második negyedévben stagnált, az elsőben pedig 0,2 %-kal esett vissza.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Újabb súlyos csapás ez a kormány számára, miközben a múlt héten a pénzpiacokon a francia kölcsönfelvételi kamatok 5 % fölé emelkedtek, és a társadalmi légkör továbbra is robbanásveszélyes, egy újabb, a megélhetési költségek ellen és a fiatalok követeléseinek támogatására szervezett országos tiltakozónap előestéjén.
Ez a gazdasági visszaesés gyakorlatilag a recesszió kapujába sodorja az euróövezet második legnagyobb gazdaságát. Ezzel párhuzamosan az infláció gyorsult, és októberben 3,4 %-ra emelkedett éves összevetésben a szeptemberi 3,1 %-ról. Ez a legmagasabb szint 2024 januárja óta, az Insee szerint.
A gyenge számok a szakértők számára nem okoztak meglepetést, a különösen kedvezőtlen makrogazdasági környezetben. „Franciaország nagy valószínűséggel technikai recesszióba kerül a következő negyedévekben”, mondta az Euronewsnak Jérémie Peloso, a BCA Research európai vezető stratégája.
„Ez a forgatókönyv már a legutóbbi költségvetési zavarok és a kötvénypiaci összeomlás előtt is elképzelhető volt”, tette hozzá.
„Falnak megyünk”
A kormány nehezen viseli a csapást, és hangsúlyozza, hogy a határidőkön belül el kell fogadtatni a 2027-es költségvetést a többség nélküli parlamentben.
A Franceinfo stúdiójának vendégeként Roland Lescure gazdasági és pénzügyminiszter „leállt” francia gazdaságról beszélt. Arra is figyelmeztetett, hogy az ország „falnak megy”, ha nem fogadják el a „helyreállítási” költségvetést.
Ha a parlamenti viták kudarcot vallanak, a kormány nem zárja ki, hogy a 49.3-as cikkhez folyamodik az alkotmányban, amely lehetővé teszi egy szöveg szavazás nélküli elfogadását, kivéve, ha bizalmatlansági indítványt fogadnak el. Egy másik lehetőség a rendeletekhez való folyamodás, egy olyan eljárás, amelyet 1958, az Ötödik Köztársaság létrehozása óta még soha nem alkalmaztak költségvetés elfogadására.
„A francia gazdaság számára a fő kockázat nem a költségvetés hiánya”
Jérôme Mathis, a Paris-Dauphine Egyetem közgazdaságtan-professzora és a „La finance au cœur de nos vies” (forrás: francia) című blog szerzője szerint a költségvetés elfogadása nem „meghatározó”, mivel nem tenné lehetővé, hogy „valamilyen tőkeáttételi hatással csodával határos módon újraindítsa a gazdasági tevékenységet rövid távon”.
„Épp ellenkezőleg, egy költségvetési kiigazítási terv általában azonnal a növekedés rovására megy.” A kutató hangsúlyozza, hogy a tét nem merül ki a kormányzati szöveg elfogadtatásában, hanem abban áll, hogy a befektetők számára közép- és hosszú távú rálátást adjanak a francia államháztartás pályájára.
Franciaország egyre drágábban vesz fel hitelt a piacokon. „A kamatemelések mindegyike fokozatosan megjelenik az állami költségvetésben, szűkíti a jövőbeni mozgásteret, és végső soron a magánberuházásokra is ránehezedik”, emlékeztet Jérôme Mathis. A költségvetési bizonytalanság szintén fékezheti a gazdasági aktivitást, figyelmeztet. „A vállalatok elhalasztanak bizonyos beruházásokat, a háztartások későbbre tolják egyes kiadásaikat, a piacok pedig magasabb kockázati felárat kérnek.”
Ezen a pénteken a francia tízéves államkötvények hozama 4,9 %-on állt, vagyis 0,17 ponttal a október 22-én elért csúcs alatt. A francia-német spread, amely a két ország hitelfelvételi kamatai közötti különbséget méri, nagyjából 1,55 pont körül alakul.
„Az Európai Központi Bank tegnapi, viszonylag meglepetések nélküli ülése minden bizonnyal hozzájárult ehhez az enyhüléshez, még ha elnöke, Christine Lagarde meg is tagadta, hogy kommentálja a francia helyzetet”, áll egy, a BCA ügyfelei számára készült stratégiai jegyzetben, amelyet Jérémie Peloso írt, és amelyet az Euronews ismert meg.
„A francia gazdaság számára a fő kockázat nem a költségvetés hiánya. Hanem az, hogy nincs átlátható pálya az államháztartás alakulására nézve”, hangsúlyozza Jérôme Mathis. Ebben a helyzetben „a jelenlegi blokád fő gazdasági költsége nem annyira azoknak az intézkedéseknek a tartalma, amelyeket nem szavaznának meg, hanem a bizonytalanság elhúzódása”.
Ami a rendeletekkel elfogadott költségvetés lehetőségét illeti, a professzor ebben sem lát „egyértelmű gazdasági megoldást”. Szerinte a piacok ugyan fontosnak tartják a politikai döntések gyorsaságát, de azok „legitimitását” és „tartósságát” is. Egy rendelettel elfogadott költségvetés csökkentheti a bizonytalanságot rövid távon, de önmagában nem elegendő a hosszú távú költségvetési hitelesség helyreállításához, figyelmeztet a kutató.
„A piacok általában jobban kedvelnek egy vitatott döntést, mint egy elhúzódó döntésképtelenséget. De ha egy rendelettel elfogadott költségvetést törékenynek tartanak, olyannak, amelyet a következő elnökválasztás után felülírhatnak, vagy amely egy tartós politikai döntésképtelenség jele, akkor a bizalomra gyakorolt pozitív hatás korlátozott lehet”, magyarázza Jérôme Mathis.
Szerinte ez különbözteti meg a jelenlegi helyzetet a „klasszikusabb” költségvetési válságoktól: a piacok nem kételkednek Franciaország technikai képességében, hogy beszedje az adókat vagy visszafizesse adósságát. „Sokkal inkább abban kételkednek, hogy képes-e lassítani annak növekedését.”
„Amíg ez a kérdés fennmarad, addig a kamatokra nehezedő nyomás is valószínűleg megmarad, függetlenül attól, hogy milyen intézményi eszközzel fogadják el a költségvetést”, vonja le a következtetést.