Hirdetés

Frontex járőrhajón Kréta partjainál: nő a líbiai migránsok száma

Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
A videó betöltése
A lett Valpas járőrhajó körülbelül 18 hónapja Kréta déli részén teljesít szolgálatot.
A lett Valpas járőrhajó Krétától délre működik körülbelül 18 hónapon át. -  Szerzői jogok  Euronews / Symela Touchtidou
Szerzői jogok Euronews / Symela Touchtidou
Írta: Symela Touchtidou
Közzétéve:
Megosztás Close Button
Másolja a cikk videójának embed-kódját Copy to clipboard Hivatkozás másolva!

A lett Valpas járőrhajón az Euronews a tengeri műveleteket követi, és meglátogat egy frontexes drónbázist a Tympaki repülőtéren. A Chrissi-szigetnél eltűnt migránsok utáni kutatás rávilágít az átkelés veszélyeire, miközben az ideiglenes befogadóhelyek nagy nyomás alatt állnak.

Miközben az Európai Unióba vezető több útvonalon csökken a szabálytalan migráció, Krétán ennek az ellenkezője figyelhető meg. Az észak-afrikai és ázsiai érkezők száma meredeken nő a görög szigeten, amelyet inkább strandjairól és turizmusáról ismernek.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

2026 első tíz hónapjában mintegy 24 000 migráns érkezett Krétára, szemben a 2025-ben regisztrált hozzávetőleg 17 000 fővel.

A legtöbb csónak Kelet-Líbiából indul, és több száz kilométernyi nyílt tengeren átkelve Gavdos felé, Krétától délre fekvő kis szigetre, vagy közvetlenül Kréta déli partvidékére tart.

A fokozott járőrözés, a felderítő repülőgépek és a fejlett megfigyelési technológia ellenére az átkelések továbbra is folytatódnak.

Ahhoz, hogy jobban lássuk, mi történik Európa déli tengeri határán, az Euronews csatlakozott az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex egyik járőréhez, időt töltött a legénységekkel a tengeren, és felkereste a légi felderítést irányító létesítményeket.

Eltűnt migránsok utáni kutatás

Tudósításunk ideje alatt egy eset szemléltette az egyre forgalmasabb migrációs útvonal veszélyeit.

November 4-én délután egy migránst találtak magára hagyva Krissi szigetén, nagyjából 15 kilométerre Kréta déli partjaitól.

A férfi azt állította, hogy 60 másik emberrel együtt utazott, ami kiterjedt kutatási és mentési műveletet indított el.

Ez csak egy a tucatnyi olyan eset közül, amelyre a Kréta térségében működő görög és európai járőr- és mentőegységeknek reagálniuk kell.

A heraklioni parti őrség helyi tisztviselői az Euronewsnak elmondták, hogy mindössze 48 óra leforgása alatt 13 csónak, körülbelül 400 migránssal a fedélzetén, érkezett meg az általuk felügyelt tengeri térségbe.

Ugyanebben az időszakban hozzávetőleg 20 migránst holtan találtak, ami éles figyelmeztetés az egyre veszélyesebb tengeri átkelés emberi árára Európa déli partvidéke felé.

Az Európa határait őrző lett hajó

Görögországban működik a Frontex legnagyobb operatív jelenléte az Európai Unión belül, az ügynökség pedig a görög hatóságokat számos tevékenységben támogatja.

Az ügynökség technikai eszközöket, megfigyelési kapacitást és támogatást biztosít azokhoz a visszaküldési műveletekhez, amelyek a jogszerű tartózkodási joggal nem rendelkező migránsokat érintik. Mindezt a görög hatóságokkal együttműködésben végzik, akiknél az operatív irányítás marad.

Csak Krétán és Gavdoson, a Krétától délre fekvő kis görög szigeten, amely Európa legdélebbi lakott szigete, több mint 40 tiszt, három repülőgép, egy pilóta nélküli repülőgép és hat járőrhajó állomásozik a görög hatóságok támogatására.

Toms Ozers kapitány, a lett Valpas járőrhajó parancsnoka a Líbiai-tengert figyeli a Frontex egyik járőre során Kréta déli partjai előtt.
Toms Ozers kapitány, a lett Valpas járőrhajó parancsnoka a Líbiai-tengert figyeli a Frontex egyik járőre során Kréta déli partjai előtt. © Euronews / Symela Touchtidou

Közéjük tartozik a Valpas nevű lett járőrhajó is, amely körülbelül 18 hónapja működik Kréta déli vizei felett. Egy átlagos járőrözés a Valpas fedélzetén 72 óráig tart. A 20 fős legénység számára a hajó egyszerre munkahely és átmeneti otthon.

Családjukat hátrahagyva a legénység tagjai igyekeznek megőrizni a kapcsolatot Lettországgal, és a megszokott hagyományokat akkor is életben tartani, amikor messze otthonuktól dolgoznak. Ozers kapitány, három gyermek édesapja, minden este beszél velük.

Ozers kapitány az Euronewsnak elmondta, hogy a mentési műveletek rendkívül nehezek és veszélyesek lehetnek, mind a tengeren átkelni próbáló migránsok, mind a biztonságba helyezésükön dolgozó legénységek számára.

Felidézte az egyik legmegterhelőbb helyzetet, amellyel a tengeren szembesült:

„Előfordul, hogy mindenki egyszerre próbál felállni, ami miatt a csónak felborulhat. Magam is átéltem ilyet egy művelet során, amikor két ember a vízbe esett. Szerencsénk volt, hogy csak ketten kerültek a vízbe. Éjszaka volt, de végig szemmel tudtuk tartani őket. Mentőgyűrűket és más úszóeszközöket dobtunk nekik, miközben először a hajó fedélzetén lévő nagyobb utascsoportot biztosítottuk. Miután ők biztonságban voltak, eltávolodtunk a csónaktól, és úgy manővereztünk, hogy közelebb kerüljünk a két vízben lévő emberhez.”

A mentési műveleteket az időjárási viszonyok is tovább nehezítik. Ozers kapitány elmagyarázta, hogy az egyik legnagyobb veszély akkor jelentkezik, amikor a migránsok jó időben vágnak neki az útnak, ám közben az időjárás rosszra fordul.

„Számunkra az a legnehezebb, amikor szép időben indulnak el, majd az időjárás rosszra fordul. Meg kell terveznünk, hogyan vesszük őket fedélzetre, és a helyzet kissé veszélyessé válik.”

Ioannis Orphanos, a görög parti őrség 7. regionális parancsnokságának vezetője, amely Kréta teljes parti őrségi tevékenységét felügyeli, hangsúlyozta, hogy a mentési műveletek különösen összetettek lehetnek.

„Vannak rendkívül nehéz esetek, és sajnos előfordul, hogy emberéletek vesznek el. Nem szabad elfelejtenünk, hogy hatalmas területről van szó, és az időjárási viszonyok gyakran kedvezőtlenek. Olyan emberekkel lehet dolgunk, akiknek korábban semmilyen tapasztalatuk nem volt a tengeren, teljesen ismeretlen számukra a tengeri környezet, és lehet, hogy úszni sem tudnak” mondta az Euronewsnak.

Szemek az égen

A Frontex műveletei fejlett légi megfigyelésre is támaszkodnak. A krétai Tympaki repülőtérről az ügynökség a Heron 1 típusú, nagy hatótávolságú felderítő drónt üzemelteti, amelyet korszerű radarral, nagy felbontású kamerákkal és hőképalkotó technológiával szereltek fel. A drón több mint 20 órán át a levegőben tud maradni, nappal és éjszaka egyaránt a Líbiai-tenger hatalmas területeit figyelve.

A Tympaki repülőtérről üzemelő Frontex-felderítő drón a Líbiai-tengert figyeli, segítve a görög hatóságokat a migránscsónakok észlelésében, valamint a kutatási és mentési műveletek összehangolásában.
A Tympaki repülőtérről üzemelő Frontex-felderítő drón a Líbiai-tengert figyeli, segítve a görög hatóságokat a migránscsónakok észlelésében, valamint a kutatási és mentési műveletek összehangolásában. © Euronews / Symela Touchtidou

A drón felvételei élőben jutnak el a görög parti őrség pireuszi műveleti központjába és a Frontex varsói központjába, miközben az operatív irányítás továbbra is a görög hatóságoknál marad.

Evangelos Diamantis, a Frontex Műveleti Központ megfigyelési és felderítési szektorának vezetője elmagyarázta, miért létfontosságú a korai észlelés:

„Az embercsempész-hálózatok által használt csónakok nem alkalmasak tengeri közlekedésre. Gyakran hibás a motorjuk, ami azt jelenti, hogy nincs garancia arra, hogy eljutnak az úti céljukig, vagyis Európa partjaihoz, jelen esetben Görögországba. Mindig túlzsúfoltak, így különösen ki vannak téve a süllyedés vagy balesetek veszélyének, főleg ha ehhez rossz időjárás társul. Ezért ha ezeket a csónakokat időben észleljük, nagyobb az esélye annak, hogy megmentjük az embereket a fedélzeten, és biztonságban partra juttatjuk őket.”

Növekvő feszültségek Krétán

Az erősített megfigyelés sem akadályozta meg, hogy migránsok érjék el a szigetet. Az újonnan érkezők közvetlenül négy, szigorúan ellenőrzött ideiglenes befogadó létesítménybe kerülnek, ahol megvárják, amíg tovább szállítják őket a görög szárazföldre.

Két férfi sétál Heraklion utcáin Krétán, miközben a sziget éles növekedést tapasztal a migránsok érkezésében.
Két férfi sétál Heraklion utcáin Krétán, miközben a sziget éles növekedést tapasztal a migránsok érkezésében. © Euronews / Symela Touchtidou

A folyamatos érkezések egyre erősebb ellenállást váltanak ki a lakosok és a helyi hatóságok körében, akik ellenzik, hogy a migránsok tartósan közösségeikben maradjanak.

Krétára így két irányból nehezedik nyomás: egyrészt kezelni kell a növekvő számú érkezőket, másrészt meg kell küzdeni a fokozódó helyi ellenállással.

Az Európai Unió számára a kihívás túlmutat a görög szigeten.

Ahogy a migrációs útvonalak átrendeződnek és a megfigyelési kapacitások bővülnek, alapvető kérdés marad: hogyan lehet a Frontex hatékonyabb az irreguláris migráció kezelésében, miközben teljesíti a tengeren folyó emberéletek védelmére vonatkozó felelősségét?

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek