A friss élelmiszerek vásárlásakor az ár marad a fő szempont a fogyasztók 52%-ánál.
Az áremelések nyomán növekvő forgalom, a fogyasztók elmozdulása az alacsonyabb árak keresése felé, valamint a minőség és az egészséges táplálkozás egyre nagyobb jelentősége alakítja át a görögországi szupermarketpiac képét. Bár az elmúlt években nőttek az eladások, a jövedelmezőség erősítése továbbra is alapvető kihívás az áruházláncok számára, amelyeknek újra kell gondolniuk stratégiájukat, és új bevételi forrásokat kell keresniük.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez derül ki egy új EY-Parthenon-tanulmányból, amely szerint a piaci koncentráció, a változó fogyasztói szokások és a makrogazdasági nyomás felgyorsítják az ágazat átalakulását, korlátozva a növekedési lehetőségeket a hagyományos élelmiszer-kiskereskedelmi modell keretein belül.
Az árbevétel-növekedés mögött álló áremelések
A szervezett görögországi szupermarketpiac 2025-ben mintegy 16 milliárd eurót ért el a 2020-as 12 milliárd euróval szemben, ami 6 százalékos átlagos éves növekedési ütemnek felel meg. Nemzetközi szinten az élelmiszer-kiskereskedelmi piac 2025-ben körülbelül 11,3 billió eurót tett ki, 2020 és 2025 között átlagosan évi 4 százalékos növekedéssel.
A forgalomnövekedés Görögországban azonban nem kizárólag a nagyobb fogyasztást tükrözi. A tanulmány szerint a növekedés egy része az inflációs áremelésekkel függ össze, ami azt jelenti, hogy az értékesítések értékének emelkedése nem feltétlenül jár együtt a háztartások által vásárolt mennyiségek hasonló mértékű növekedésével.
Ez a megkülönböztetés kulcsfontosságú az ágazat teljesítményének értékeléséhez. Az áruházláncok magasabb forgalmat érhetnek el anélkül, hogy ez a tényleges kereslet vagy a jövedelmezőség hasonló erősödését jelentené. A működési költségek, a versenyképes árak fenntartásának kényszere és az akciókra nehezedő nyomás továbbra is szűkítik a nyereségmarzsokat.
Mit keresnek a vásárlók a polcokon
Az ár továbbra is a legfontosabb tényező a friss élelmiszerek vásárlásánál, a fogyasztók 52 százaléka tekinti azt alapvető szempontnak. A háztartásokra nehezedő pénzügyi nyomás erősíti az olcsóbb megoldások keresését, és a kedvezményeket, valamint az árpolitikát a láncok számára a verseny alapvető eszközeivé teszi.
A kép azonban nem merül ki az árban. Az EY Ελλάδος 2025-ös fogyasztói felmérése szerint a megkérdezettek 39 százaléka tekinti a minőséget alapvető prioritásnak, míg 44 százalékuk azt vizsgálja, mennyire egészségesek a friss élelmiszerek, és hogyan járulnak hozzá az általános jólléthez.
Az eredmények azt mutatják, hogy a fogyasztók egyensúlyt keresnek a költség, a minőség és a táplálkozási érték között. A szupermarketek számára ez összetettebb kereskedelmi stratégiát tesz szükségessé: versenyképes árakat és valódi akciókat, ugyanakkor olyan termékeket, amelyek minőségükben, eredetükben és jellemzőikben is különböznek.
Ebben a környezetben a saját márkás termékek még nagyobb szerepet kapnak. Az olcsóbb választásokon túl a láncok magasabb hozzáadott értékű termékcsaládokat is fejleszthetnek, prémium termékekre, helyi kínálatra és speciális étrendi igényekre helyezve a hangsúlyt. Így igyekeznek megfelelni a fogyasztók eltérő igényeinek, és javítani nyereségességüket.
Nagyobb piaci koncentráció
Ezzel párhuzamosan a görög szupermarketpiac egyre koncentráltabbá válik. Az EY-Parthenon szerint a hat legnagyobb lánc 2025-ben az összes szervezett piac 71 százalékát képviselte.
A koncentráció felerősíti a méret jelentőségét, mivel a legnagyobb csoportok nagyobb lehetőségekkel rendelkeznek korszerű logisztikai központokba, technológiába, digitális szolgáltatásokba és új termékek fejlesztésébe történő beruházásra. Emellett nagyobb beszerzési volumeneket és a fogyasztói magatartásra vonatkozó adatokat használhatnak fel kereskedelmi tevékenységeik hatékonyságának javítására.
A verseny azonban már nem kizárólag az árakról szól. A termékek minősége, a rendelkezésre állás, a vásárlás kényelme és az ajánlatok személyre szabása egyre nagyobb súlyt kap, miközben a kisebb vállalkozásoknak különleges ajánlattal kell megjelenniük, és javítaniuk kell működési hatékonyságukat.
Új bevételi források az élelmiszer-értékesítésen túl
Mivel a fogyasztás bővülésén alapuló növekedési lehetőségek szűkülnek, a nagy láncok új bevételi forrásokat keresnek az élelmiszerpiac hagyományos magján túl.
Az egyik legjelentősebb lehetőség a retail media, vagyis a weboldalak, alkalmazások és fizikai üzletek reklámcélú használata termékek és beszállítók bemutatására. A széles ügyfélkör és a vásárlási magatartásra vonatkozó adatok lehetővé teszik a szupermarketek számára, hogy célzottabb reklám- és promóciós szolgáltatásokat kínáljanak, és így az értékesítésen túl további bevételeket generáljanak.
Ezzel párhuzamosan a harmadik felek által üzemeltetett marketplace-ekkel kialakított együttműködések bővíthetik jelenlétüket az e-kereskedelemben, míg az olyan komplex étkezési megoldások, mint a készételek kínálata, új lehetőségeket teremtenek a vásárlók bevonzására és a vásárlási élmény differenciálására.
Amint azt Dimitris Papakanellou, az EY-Parthenon görögországi partnere hangsúlyozza, a promóciós tevékenységek, a termékportfólió és a működési hatékonyság javítása érdekében következetesen alkalmazott adatok és technológia a differenciálódás döntő tényezőjévé válik. Jelentős lehetőségek mutatkoznak továbbá a retail mediában, a marketplace-ekben és a komplex étkezési megoldásokban is.
Turizmus és görög termékek a középpontban
További növekedési lehetőségeket teremt a turizmus és a görög termékek nemzetközi piacokon történő népszerűsítése.
Különösen a szigeteken és a turisztikai célpontokon a kereslet szezonális növekedése új igényeket teremt az ellátás, a készletgazdálkodás és a boltok által kínált termékösszetétel terén. E kereslet kihasználása további lehetőségeket nyithat meg a láncok számára, feltéve hogy hatékonyan kezelik a megnövekedett működési költségeket.
Emellett az együttműködések fejlesztése a görög termékek exportja terén bővítheti a nagy csoportok tevékenységét, és erősítheti szerepüket az ellátási láncban.
Thanos Mavros, az EY Ελλάδος partnere és a Fogyasztási termékek és egészségügyi szolgáltatások területének vezetője rámutat, hogy a vállalatoknak igazítaniuk kell árképzési és promóciós stratégiájukat, felül kell vizsgálniuk termékportfóliójukat a demográfiai változások és a turisztikai növekedés fényében, és értéket kell keresniük azáltal, hogy az értéklánc minél több szakaszába belépnek.
A következő időszak tétje
A görög szupermarketpiac számára a következő fejlesztési szakasz nem pusztán a forgalomnövekedéstől függ, hanem elsősorban attól, hogy a vállalkozások miként tudják javítani jövedelmezőségüket egy olyan környezetben, ahol a fogyasztók továbbra is árérzékenyek, ugyanakkor magas elvárásokat támasztanak a minőség iránt.
A kihívás kettős: a láncoknak meg kell őrizniük versenyképes áraikat, válaszul a háztartásokra nehezedő nyomásra, miközben beruházniuk kell a technológiába, az ellátási infrastruktúrába, a saját márkás termékekbe és az új szolgáltatásokba.
A tanulmány fő következtetése, hogy az értékesítések növekedése, ha részben áremelésekre támaszkodik, önmagában nem elegendő az ágazat hosszú távú fejlődésének biztosításához. A siker azon múlik majd, hogy a láncok mennyire képesek megfelelni a fogyasztók valós igényeinek, megkülönböztetni kínálatukat, és az emelkedő forgalmat fenntartható jövedelmezőséggé alakítani.