Hollandiában az év elején országos szinten betiltották a tűzijátékokat, biztonsági és környezetvédelmi okokra hivatkozva.
A svájci állampolgárok egy igencsak megosztó népszavazásra készülnek: arról döntenek, betiltsák-e a hangos tűzijátékokat.
Állatvédő és környezetvédő szervezetek ösztönzésére egy állampolgári, úgynevezett „népi kezdeményezés” került napirendre, amelyről november 29-én szavaznak.
„A házi kedvencek, a vadon élő állatok és a haszonállatok számára a tűzijáték nem ünnep, hanem maga a stressz” – közölte a kezdeményezést támogató, non-profit Schweizer Tierschutz STS (Svájci Állatvédelmi Szövetség).
Az indítvány az emberek és a természeti környezet jobb védelmét is célozza a tűzijátékok okozta zajterhelés, légszennyezés, hulladék, balesetek és tüzek ellen.
Egy első, a Swiss Broadcasting Corporation (SBC) megbízásából készült közvélemény-kutatás, amelyet pénteken (október 23-án) hoztak nyilvánosságra, biztató támogatottságot mutatott: a válaszadók 69 százaléka a tilalom mellett áll.
Noha az indítvány elsősorban a baloldali szavazók körében népszerű, a politikai paletta egészén többségi támogatást élvez, különösen a nők között.
Az ilyen jellegű szavazások mindennaposak Svájcban: bármely állampolgár vagy csoport indíthat kezdeményezést, ha összegyűjt 100 000 érvényes aláírást a választásra jogosultaktól. A közelmúlt példái közé tartozik a szeptemberben elutasított semlegességi kezdeményezés, valamint a még napirenden lévő nukleáris leszerelési kezdeményezés.
Teljes tűzijátéktilalmat jelentene Svájcban?
Az indítvány célja, hogy „jelentősen korlátozza a különösen hangos és zavaró tűzijátékokat” magánhasználatban, mégpedig a zajos pirotechnikai eszközök árusításának betiltásával. A halkabb alternatívák, például a csillagszórók és a vulkán jellegű, szökőkútszerű tűzijátékok továbbra is engedélyezettek lennének.
A javaslat lehetővé tenné a kantonok számára, hogy kivételt adjanak „régiókat átfogó jelentőségű” rendezvényekre, például augusztus 1-jére, a Svájci Nemzeti Ünnepre vagy szilveszterre, de ezeknél is a halkabb megoldások élveznének elsőbbséget.
Jelenleg a svájci kantonok és községek saját hatáskörben korlátozhatják vagy tilthatják a tűzijátékok értékesítését és használatát. Az életkori korlátok és az engedélyezési szabályok szintén meghatározzák, ki és mikor használhatja őket.
Az STS szerint a „A tűzijátékok korlátozásáért” elnevezésű kezdeményezés egyértelmű, országosan egységes szabályt teremtene.
Az iparágat képviselő Swiss Fireworks Coordination Office (SFK) ezzel szemben azt állítja, hogy az indítvány „veszélyezteti a svájci hagyományokat”, míg egyes politikusok szerint sérti az állampolgárok személyes szabadságát, és a szabályozást a kantonokra kellene bízni.
A Svájci Néppárt, a Középpárt és a Svájci Kereskedelmi Szövetség kampányt indított a javaslat elutasításáért, arra figyelmeztetve, hogy az intézkedés sújthatja a vállalkozókat, és hozzájárulhat egy „tilalmi kultúra” kialakulásához.
Az indítványt 2023-ban nyújtották be, és végül több mint 137 000 aláírást gyűjtött össze. A nyáron megbukott ellenjavaslat után most népszavazás követi.
Siker esetén Svájc Hollandia példáját követheti, ahol idén nyáron lépett életbe egy szélesebb körű tűzijátéktilalom, elsősorban biztonsági okokból, de az állatvédelem és a környezetvédelem érdekében is. Más európai országokban is léteznek saját szabályok és korlátozások, például Belgiumban, ahol a nagy, erős tűzijátékok használata kizárólag hivatásosokra van korlátozva.
Milyen hatással vannak a tűzijátékok a környezetre?
Amikor a tűzijátékok felrobbannak, apró por- és szálló részecskéket bocsátanak ki, amelyekben nagy mennyiségben találhatók a lőporból és a színezőanyagokból származó mérgező fémek.
A Svájci Szövetségi Rendőrségi Hivatal adatai szerint évente 1 000–2 000 tonna tűzijátékot használnak fel Svájcban – ennek háromnegyede csomagolóanyag –, ami évente 200–400 tonna részecskekibocsátást jelent.
Ez az ország éves részecske-kibocsátásának 2–3 százalékát teszi ki a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (FOEN) számításai szerint.
A levegő, a víz és a talaj szennyezéséhez való hozzájárulás mellett ezek a finom részecskék belélegezve egészségkárosító hatásúak lehetnek, különösen a már meglévő betegségekkel élő, sérülékeny emberek számára.
Kedvezőtlen időjárási körülmények tovább súlyosbíthatják a hatásokat: például a köd hosszabb ideig a levegőben tarthatja a részecskéket, míg a forró, száraz idő növeli az erdő- és bozóttüzek kockázatát.
A FOEN a használt tűzijátékok felelős ártalmatlanítására szólít fel: lehűlésük után a normál háztartási hulladékba dobhatók, a csomagolást pedig a szokásos módon kell újrahasznosítani.
A tűzijátékok „félelmet, pánikot és dezorientációt” váltanak ki
Állatvédő szervezetek hangosan kiállnak a tűzijátéktilalom mellett.
„A hirtelen zaj félelmet, pánikot és dezorientációt vált ki az állatoknál” – fogalmaz az STS. „A következmények a menekülési viselkedéstől és az akut stressztől a sérülésekig, sőt akár a halálig terjedhetnek. Az állatok felesleges zajtól való védelme ezért központi kérdése az állatvédelemnek.”
A kezdeményezés kampányvideójában Maruschka Blaser svájci állatorvos arról beszél, hogy az állatok a magas hangokat és az erős durranásokat jóval érzékenyebben hallják, mint az emberek. A lovakat hozva példának úgy fogalmaz: „Nagyon gyorsan veszélyessé válhat a helyzet, amikor a tűzijátékok miatt irányíthatatlanul futni kezdenek”, ami a tömegben tartózkodó emberekre és a mezőkön lévő más állatokra nézve is kockázatos.
„Amikor a háziállatokról, például a macskákról és kutyákról van szó, gyakran már napokkal a tűzijátékok előtt nyugtató gyógyszereket kell adni nekik” – mondja Blaser. „Olyan családokat is ismerek, akik a légoltalmi óvóhelyen töltik az éjszakát a háziállataikkal, de valójában ez sem jelent valódi megoldást” – teszi hozzá.
„Svájcban háziállatok milliói élnek. Sokuknál a tűzijátékok stresszt vagy pánikot váltanak ki” – mondja Casimir von Arx, a Schweizer Tierschutz STS (Swiss Animal Protection SAP) berni szervezetének elnöke egy kampányvideóban. „Csak akkor tudjuk megvédeni őket, ha társadalomként jobban odafigyelünk egymásra.”