Norvégia állami befektetési alapja a harmadik negyedévet 30 milliárd dolláros (26,4 milliárd eurós) veszteséggel zárta, mivel a kötvényárak esése rontotta összteljesítményét.
Norvégia állami vagyonalapja, a világ legnagyobb ilyen alapja mintegy 2,1 ezermilliárd eurónyi eszközzel, csütörtökön 278 milliárd norvég koronás (26,4 milliárd eurós) befektetési veszteségről számolt be, amelynek fő oka a magasabb kamatszint volt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A vagyonalapot kezelő Norges Bank Investment Management (NBIM) 3,5 százalékos negatív hozamot ért el a fix kamatozású befektetésein, amelyek a portfólió valamivel több mint egynegyedét teszik ki. Ezeknek a befektetéseknek körülbelül 70 százaléka államkötvény.
A harmadik negyedévben világszerte eladási hullám söpört végig a kötvénypiacokon, az államkötvények hozama pedig a pénzügyi válság óta nem látott szintekre emelkedett az amerikai és európai államadósság növekedésével kapcsolatos aggodalmak közepette.
Ezzel párhuzamosan a jegybankok, köztük az amerikai Federal Reserve és az Európai Központi Bank, emelték az irányadó kamatokat, mivel az infláció az Egyesült Államokban és az euróövezetben is megugrott.
„Az alap hozama gyakorlatilag stagnált, és végül enyhén negatív lett, mivel a kamatlábak emelkedése gyengébb teljesítményt eredményezett a fix kamatozású befektetéseinknél” – áll a vagyonalap vezérigazgató-helyettese, Trond Grande közleményében.
A piaci kamatszint emelkedése általában csökkenti a meglévő kötvények árát, mivel az újonnan kibocsátott papírok vonzóbb kamatot kínálnak.
Az alap teljes befektetési hozama −0,5 százalék volt, míg a vállalati részvényekbe fektetett tőke 0,5 százalékos nyereséget hozott, ám az egyes ágazatok teljesítménye jelentősen eltért egymástól.
„Az energetikai vállalatok árfolyama emelkedett a legjobban, miközben a kamatemelésekre érzékeny ágazatok, például a közműcégek és az ingatlanpiac szereplői estek” – mondta Grande.
Szeptember végén az alap értéke 22 014 milliárd koronát (2,09 ezermilliárd eurót) tett ki; eszközeinek 72,1 százaléka részvényekben, 25,8 százaléka kötvényekben volt, a fennmaradó részt pedig nem tőzsdén jegyzett ingatlanokban és megújulóenergia-infrastruktúrában tartották.
Az ingatlanbefektetések 0,4 százalékos hozamot értek el, a nem tőzsdén jegyzett megújulóenergia-infrastruktúrába irányuló befektetések pedig 7,5 százalékot hoztak.
Az árfolyammozgásokat és az új befizetéseket is beleszámítva a vagyonalap teljes értéke 670 milliárd koronával (63,6 milliárd euróval) csökkent a negyedév során.