Az 1956-os forradalom 70. évfordulójára emlékezik Magyarország. Délelőtt 9 órakor felvonták a nemzeti zászlót a Kossuth téren, de az évfordulóval kapcsolatos hivatalos megemlékezéseket már október 22- én is tartottak Budapesten.
Katonai tiszteletadással, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, péntek reggel Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A zászlót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar, a nemzeti lovas díszegység, valamint a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Testőrezred és a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály. Az ünnepségen a kormány, állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testületek képviselői valamint meghívott vendégek is részt vettek.
Még a Kossuth téri ünnepségek előtt, október 23-án reggel Magyar Péter miniszterelnök Ruff Bálint a Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában virágot helyezett el az forradalom mártírjainak és áldozatainak sírjánál az Új köztemető 301-es parcellájánál.
Forsthoffer Ágnes: a forradalom hőseinek áldozata kitörölhetetlenné tette a magyarokban a szabadság eszméjét
Az 1956-os forradalom hőseinek áldozata kitörölhetetlenné tette a magyarokban a szabadság eszméjét - hangsúlyozta Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke a forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján az Országházban tartott ünnepi megemlékezésen.
A házelnök a forradalom eseményeit felidézve kiemelte: az október 23-át követő napokban a magyar nép felvette a harcot a diktatúrával szemben. Férfiak, nők, fiatalok és idősek, katonák és civilek egy emberként küzdöttek egy nemzet legnagyobb kincséért, a szabadságért. Bátorságukat, helytállásukat soha nem felejtjük. Bár néhány reményteljes nap után a megtorlás nem maradt el, áldozatuk nem volt értelmetlen. Képes volt kitörölhetetlenné tenni a magyarokban a szabadság eszméjét. Képes még 70 esztendő után is hitet adni, hogy összefogással minden lehetséges. Képes egyesíteni és büszkévé tenni bennünket, magyarokat - fogalmazott. Rámutatott: 1956. október 23. a nemzeti egység oly erős szimbólumává vált, hogy abból ma is erőt meríthetünk. Ezért is különösen fontos a nemzeti emlékezet megőrzése, mely mindannyiunk feladata. A házelnök azt kérte, adjuk tovább a jövő generációinak 1956 üzenetét, azt, hogy a szabadságunk nem magától értetődő ajándék és annak megőrzése közös ügyünk és felelősségünk.
Baka András: 1956-ban a magyarok visszakövetelték a jogot, hogy maguk alakíthassák a sorsukat
Az 1956-os követelések jelentőségét emelte ki Baka András köztársasági elnök pénteken az Országházban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.
Az államfő kiemelte: 1956. október 23-án a magyarok nem egyszerűen változást követeltek, hanem visszakövetelték a jogot, hogy maguk alakíthassák a sorsukat. Az egyes emberek követeléseiből egy nemzet akarata formálódott, és ezt a hangot az egész világ meghallotta - fogalmazott. Közölte: 70 évvel később Európa ismét olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek próbára teszik a nemzetek közötti szolidaritást. A múlt arra figyelmeztet, hogy a béke, a szabadság és az emberi méltóság tisztelete nem tekinthető biztosítottnak, megőrzésük Európa nemzeteinek közös felelőssége - jelentette ki Baka András.
A Parlamentben Ursula von der Leyen bizottsági elnök is felszólalt, beszédét itt olvashatja el:
Costa: a demokráciáknak nem szabad engedniük a zsarnokságnak
Az 1956-os forradalom emléke arra tanít, hogy a demokráciáknak nem szabad engedniük a zsarnokságnak - jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke pénteken Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából az Országházban elmondott beszédében, amelyben egyúttal a magyaroknak az Európai Unióba vetett bizalmára is rámutatott.
"Az elmúlt 22 év során az európai integráció új lehetőségeket teremtett a magyarok számára és jelentős gazdasági és társadalmi fejlődéssel járt" - jelentette ki Costa. "Egy nehézségekkel teli világban a magyarok továbbra is tisztában vannak az Európai Unió értékével" - szögezte le, hangsúlyozva, hogy a hivatalos adatok szerint a magyarok 80 százaléka tartja az EU-t a stabilitás forrásának és nagy mértékben hasznosnak érzi az uniós tagságot. Mint mondta, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek öröksége továbbra is arra ösztönzi Magyarországot és egész Európát, hogy megvédje a demokráciát, őrizze a közös értékeket és olyan Európai Uniót építsen, amely erősebb, egységesebb és virágzóbb, mint valaha.
Bóka János közös emlékezésre és az önkénnyel szembeni ellenállásra szólított fel
A közös emlékezésre és az "önkénnyel" szembeni ellenállásra szólított fel a Fidesz frakcióvezetője az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából pénteken közzétett Facebook-videójában.
"Emlékezzünk együtt a hősökre, mondjunk ellent az önkénynek, álljunk ki a szabadságunkért, és gyűjtsünk erőt az előttünk álló küzdelmekhez" - fogalmazott Bóka János. A politikus szerint 1956-ban a szabadság vágya hozta a Bem térre az egyetemistákat, s mire odaértek, velük volt a város. "Itt vágták ki a Rákosi címert a magyar zászlóból, hogy megmutassák, maguk akarnak dönteni a sorsukról és életükről" - tette hozzá. "Nekünk is dolgunk van a magyar szabadsággal. Szabadságunk és függetlenségünk 1956 örökségéből sarjadt ki, de nem ajándékba kaptuk. Meg kellett küzdeni, meg kellett harcolni érte. Ma sincs ez másként" - mondta. Bóka János szerint a szabadságot és függetlenséget ma is veszély fenyegeti, mint mondta: "gyarmatosítókból és bábokból, önkényből és zsarnokokból ma sincs hiány". "Ma is elvennék, ami a miénk, ma is megmondanák, hogyan éljünk és miben higgyünk, ma is eltörölnék a múltunkat és elvennék a jövőnket. De mi azok vagyunk, akik 1956-ban voltunk. Magyarok, a szabadság nemzete" - húzta alá a frakcióvezető.
Miért jelentőségteli október 23.?
Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, amely során a magyarok a sztálinista terror és a szovjet megszállás ellen lázadtak fel, a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt Magyarország, a több napon át folytatott hősi forradalom végül elbukott.