11 repülőgépet állomásoztat Berlinben, és mintegy 60 útvonalat kínál Berlinből és Berlinbe. Az Euronews összefoglalója.
Legutóbb a Ryanair berlini bázisának bezárása keltett feltűnést a repülőtéren. Ennek nyomán a BER vezérigazgatója lefelé módosította a várható utasszámokat. Stephan Erler, az easyJet németországi vezetője azonban az Euronewsnak elmondta, miért hisz továbbra is a berlini BER repülőtérben rejlő potenciálban.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
„A BER, mint a fővárosi régió repülőtere, jelentős növekedési potenciállal rendelkezik” – magyarázta Stephan Erler, az easyJet Németországért és Svájcért felelős országigazgatója.
Az easyJet saját közlése szerint jelenleg a legnagyobb légitársaság a berlini BER repülőtéren. A vállalat 11 repülőgépet állomásoztat Berlinben, és mintegy 60 útvonalat kínál Berlinből és Berlinbe.
A légitársaság berlini jelenléte „azt mutatja, hogy továbbra is hiszünk a repülőtérben rejlő lehetőségekben” – fogalmaz Erler. „A 2027-es nyári menetrendben ismét bővítjük kínálatunkat két új közvetlen járattal Ljubljanába és Riminibe, növeljük az egyes útvonalak járatsűrűségét, és mintegy 14 további heti járatot indítunk.”
Erler ugyanakkor elismeri, hogy a berlini repülőtérben rejlő potenciál kihasználásához a keretfeltételeknek versenyképessé kell válniuk.
Nagy hátrányt jelent Németország számára, hogy jelenleg rendkívül magasak a helyszínhez kapcsolódó költségek. Erler szerint Németország továbbra is Európa egyik legdrágább légiközlekedési piaca.
„A magas állami terhek, például a légiutazási adó, valamint a viszonylag magas légiforgalmi irányítási és légbiztonsági díjak megnehezítik a növekedést és a beruházásokat. A verseny ráadásul már rég nem csak az egyes repülőterek között zajlik, hanem egyre inkább a nemzeti légiközlekedési helyszínek között” – mondja Erler.
Németországban a legmagasabbak az adók és díjak az EU légiközlekedésében
A Német Légiközlekedési Gazdaság Szövetsége (BDL) elemzése szerint a németországi repülőterekre érkező és onnan induló járatok költsége 4 000 és 5 000 euró között mozog. Ezeket az összegeket a nemzeti légiutazási adó, a légbiztonsági díjak – például a repülőtéri biztonsági ellenőrzések – valamint a légiforgalmi irányítás díjai adják össze.
Németországban a BDL szerint 2020 óta gyakorlatilag megduplázódtak az állami eredetű helyszínköltségek. A szövetség rámutat: az EU-tagállamoknak mindössze fele vet ki egyáltalán valamilyen légiközlekedési adót, és sehol nem olyan magas ez a teher, mint Németországban.
Ennek következtében más országokban, például Olaszországban – Rómában 2 183 euróval – vagy Spanyolországban – Madridban 661 euróval – jóval olcsóbbak a légitársaságok költségei.
További lépéseket vár a német kormánytól az easyJet németországi vezetője
A BDL szerint az európai légitársaságok számára ezeknek a terheknek a nagysága az gazdasági eredmények számításakor kulcsfontosságú tényező, amelyet nem szabad alábecsülni. A helyszínköltségeknek közvetlen hatásuk van egy gazdaság nemzetközi légi összeköttetéseire.
„Lengyelország például jóval vonzóbb költségkörnyezetet kínál a légitársaságoknak. Ebből olyan repülőterek profitálnak, mint Poznan vagy Wrocław, amelyek az keletnémet utazók számára is egyre vonzóbbá válnak” – mondja easyJet Németország-vezető Erler.
„A versenyképes keretfeltételek az easyJet számára is döntő szerepet játszanak a beruházási és kapacitásdöntésekben. Éppen ezért különösen fontosak a további lépések a német légiközlekedési piac megerősítésére” – teszi hozzá Erler.
A szövetségi kormány 2026. július 1-jétől csökkentette a légiutazási adót, hogy tehermentesítse a németországi légiközlekedési ágazatot. Az adókulcsokat a 2024 májusa előtti szintre állították vissza, ami utasonként 2,50 és 11,40 euró közötti megtakarítást jelent. Erler ezt „fontos jelzésnek” nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tényleges tehercsökkentés elmaradt az eredeti várakozásoktól.
Az Ipari és Kereskedelmi Kamara (IHK) berlini megbízásából készült tanulmány alátámasztja a légitársaságok versenyképesség javítására irányuló követeléseit. Az Institut für Angewandte Wirtschaftsforschung (IAW) tübingeni intézet számításai szerint hét új, Berlinből induló hosszú távú célállomás évente mintegy 3,2 milliárd euróval növelné a bruttó hozzáadott értéket.
Két-öt éves időtávon a nagyobb értékteremtés mellett több tízezer új munkahely is létrejöhetne. A kamara ennek érdekében többek között hatékonyabb marketinget és nagyobb kiszámíthatóságot javasol, amint arról az Euronews beszámolt.
A dráguló kerozin és az uniós szabályozás tovább növeli a repülés költségét
Az iráni háború kirobbanása és a Hormuzi-szoros lényegében történt lezárása óta meredeken emelkednek a nyersolaj és a finomított termékek, például a kerozin árai is. A legfontosabb nemzetközi referenciaértéknek számító Brent északi-tengeri olajfajta ára szerdán 109,86 dollár volt, ezzel öthavi csúcsa közelében járt.
A költségeket egy uniós szintű szabályozás is növeli, amelynek célja, hogy környezetkímélőbbé tegye a légi közlekedést. 2025 januárja óta a légitársaságoknak meghatározott arányban úgynevezett Sustainable Aviation Fuelt (SAF, magyarul: fenntartható repülőüzemanyagot) kell bekeverniük a hagyományos kerozinba. Olyan üzemanyagról van szó, amely nem fosszilis alapanyagokból készül, például használt sütőolajból, biohulladékból vagy szintetikus üzemanyagokból.
Az EU ezzel kívánja csökkenteni a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátását, ezért kezdetben 2 százalékos bekeverési arányt írt elő. 2030-ra ez 6 százalékra, 2050-re pedig 70 százalékra emelkedne, vagyis a felhasznált üzemanyag döntő része SAF-ból állna. Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) szerint a nem fosszilis üzemanyag SAF 2,8-szor drágább a hagyományos repülőüzemanyagnál.
A légi forgalom egyenlőtlenül oszlik meg az EU-ban
A németországi trenddel ellentétben az európai légi forgalom jelenlegi Eurostat-adatok szerint növekszik. Júniusban az induló és érkező járatok száma éves összevetésben 2,1 százalékkal, júliusban pedig 2,8 százalékkal emelkedett, jóllehet a magasabb üzemanyagárak plusz terhet jelentenek a légitársaságoknak.
Augusztusban azonban nem minden tagállamban alakult egyformán a növekedés. Miközben 19 EU-országban több menetrend szerinti járat indult és érkezett, mint egy évvel korábban, nyolc államban – köztük Németországban – csökkent a kapcsolatok száma. Különösen dinamikusan bővül néhány kisebb, közép- és kelet-európai, illetve mediterrán piac, például Szlovákia, Málta és Észtország.
Az IATA nemzetközi légiszállítási szövetség júniusi előrejelzése szerint az európai légitársaságok együttes nettó nyeresége a 2025-re becsült 13 milliárd dollárról (11,5 milliárd euró) 2026-ban 9,6 milliárd dollárra mérséklődik. A szervezet fő okként az üzemanyagköltségeket említi, amelyek különösen nagy hányadot képviselnek a légitársaságok működési kiadásaiban, és az árak emelkedésekor gyorsan megjelennek a mérlegekben.