A németországi jelzáloghitelek most a 2009 óta legdrágábbak: a tízéves hitelek átlagkamata 4,5% közelében jár, mivel az Irán körüli háborús feszültség és az inflációtól való félelem növeli a hitelköltségeket.
A németországi lakáshitelek jelenleg drágábbak, mint bármikor 2009 óta, a globális pénzügyi válság ideje óta, mivel az iráni háború újbóli fellángolása erősíti az inflációs félelmeket és felfelé hajtja a kamatokat – közölte a müncheni székhelyű Interhyp jelzálogbróker.
A tízéves futamidejű hitelek tipikus kamata most már 4,5% közelében jár, ami meghaladja a korábbi, valamivel 4,4% fölötti csúcsot, amelyet 2023 végén értek el – közölte a cég.
A tízéves jelzáloghitelek átlagos kamata még májusban is 3,9% volt, innen emelkedett a jelenlegi szintre – mondta Jörg Utecht, az Interhyp vezérigazgatója, adatokra hivatkozva.
Az Interhyp legutóbbi, október 15-én publikált hitelezői felmérése a tízéves átlagkamatot mintegy 4,4%-ra tette, amely azonban azóta tovább emelkedik. A megkérdezett bankok többsége ugyanakkor arra számít, hogy a kamatszintek a következő két hónapban nagyjából változatlanok maradnak, miközben 60% hat–12 hónapos távon csökkenésre, 40% viszont további emelkedésre számít.
Az Interhyp adatai és a német központi bank, a Bundesbank háztartási lakáshiteleiről szóló statisztikái egyaránt azt mutatják, hogy a hitelfelvétel költségei 2009, a pénzügyi válság óta nem voltak ilyen magasak.
Az Európai Központi Bank (EKB) adatai szintén megerősítik, milyen gyorsan fordult a trend a hitelköltségekben.
A német átlagos jelzálogkamat 1,48%-ról, ahol 2022 elején állt, 4,15%-ra ugrott 2023 végére, majd 3,57%-ra enyhült 2025 elejére, idén a második negyedévben pedig – a legutóbbi megugrás előtt – ismét 3,91%-ra kúszott fel.
Háború és EKB
Utecht a legutóbbi emelkedést elsősorban az iráni háborúval és az általa felerősített inflációs félelmekkel magyarázta.
Az árak féken tartása érdekében az EKB az idén már kétszer is emelte az irányadó kamatokat, jegybanki betéti rátája így 2,5%-ra nőtt.
Egy átlagos lakáshitelnél a legutóbbi emelés csaknem 200 euróval növeli a havi törlesztőrészletet – mondta Utecht, hozzátéve, hogy egyes ügyfelek óvatosabbá váltak.
Hozzátette: a kamatok csak akkor csökkenhetnek érdemben, ha a konfliktus végleg rendeződik, erre azonban egyelőre kevés jel utal.
A hitelköltségek növekedése ellenére „a német lakásárak továbbra is lassan emelkednek” – írta a holland ING bank egy múlt havi elemzésében, amely szerint az ingatlanpiac gyengesége szinte minden mutatóban megjelenik, kivéve az árakat.
Az árak az idei második negyedévben éves összevetésben 0,6%-kal nőttek a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis adatai szerint, így már több mint 5%-kal vannak a 2024-es mélypont felett, de még mindig 8,2%-kal maradnak el a 2022-es csúcstól.
Ezzel párhuzamosan az új jelzáloghitelek kihelyezése január és július között több mint 1,5%-kal csökkent.
Az ING szerint „a lakáskínálat krónikus hiánya akadályozta meg, hogy az árak jelentősebben korrigáljanak”, hozzátéve, hogy a lakásépítés „továbbra is visszafogott”.
Arra is figyelmeztetett, hogy „rövid távon nem valószínű a lakáskereslet érdemi élénkülése”.
A hitelfelvevők most az EKB-ra figyelnek, amely október 29-én hozza nyilvánosságra következő kamatdöntését.