Németországban a jelzáloghitelek most a 2009 óta legdrágábbak: a tízéves hitelek átlagkamata 4,5% közelében jár – közölte az Interhyp –, mivel az iráni háború miatti inflációs félelmek növelik a hitelköltségeket.
Németországban jelenleg drágább lakásvásárlási hitelhez jutni, mint bármikor a 2009-es pénzügyi válság óta, mivel attól tartanak, hogy az Iránban zajló háború tartósan magasan tartja az inflációt és kamatemeléseket kényszerít ki – közölte a müncheni székhelyű Interhyp jelzáloghitel-közvetítő.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A tízéves futamidejű hitelek tipikus kamata jelenleg közel 4,5 százalék, ami magasabb az eddigi csúcsnál: a közvetítő cég szerint 2023 végén valamivel 4,4 százalék fölött tetőzött.
Az adatok szerint a tízéves jelzáloghitelek átlagkamata még májusban is csak 3,9 százalék volt, innen emelkedett a mostani szintre – mondta Jörg Utecht, az Interhyp vezérigazgatója.
Az Interhyp legutóbbi, október 15-én közzétett felmérése a hitelezők körében nagyjából 4,4 százalékra teszi a tízéves átlagkamatot, amely azonban tovább emelkedik. A megkérdezett bankok többsége ugyanakkor arra számít, hogy a következő két hónapban nagyjából változatlanok maradnak a kamatok; 60 százalékuk hat–tizenkét hónapon belül csökkenést vár, míg 40 százalékuk további emelésekre számít.
Mind az Interhyp adatai, mind a Német Szövetségi Bank, a Bundesbank háztartási lakáshiteleiről szóló statisztikái azt mutatják, hogy a hitelfelvétel költségei nem voltak ilyen magasak a 2009-es pénzügyi válság óta.
Az Európai Központi Bank (EKB) adatai szintén alátámasztják, milyen gyorsan változtak a hitelköltségek.
A német jelzáloghitelek átlagkamata 2022 elején még 1,48 százalék volt, 2023 végére 4,15 százalékra ugrott, 2025 elején 3,57 százalékra mérséklődött, majd az idei év második negyedévében ismét 3,91 százalékra kúszott fel – a mostani ugrás előtt.
Háború és az EKB
Utecht a legutóbbi kamatemelkedést elsősorban az Iránban zajló háborúval és az általa gerjesztett inflációs félelmekkel magyarázta.
Az árak féken tartása érdekében az EKB idén két alkalommal emelte a kamatokat, az alapkamatként szolgáló betéti rátát 2,5 százalékra növelve.
Egy átlagos lakáshitel esetében a legutóbbi emelés közel 200 euróval növeli a havi törlesztést – tette hozzá Utecht, megjegyezve, hogy egyes ügyfelek óvatosabbá váltak.
Úgy véli, a kamatok csak akkor csökkenhetnek érdemben, ha a konfliktus végleg rendeződik, aminek szerinte egyelőre kevés jele látszik.
Az emelkedő hitelköltségek ellenére „a német lakásárak tovább kúsznak felfelé” – állapította meg az ING holland bank múlt havi elemzésében, amely szerint az ingatlanpiac gyengesége szinte mindenhol megmutatkozik, az árakban azonban nem.
Az országos statisztikai hivatal, a Destatis adatai szerint az árak az idei év második negyedévében éves összevetésben 0,6 százalékkal emelkedtek, így több mint 5 százalékkal a 2024-es mélypont fölött járnak, de még mindig 8,2 százalékkal elmaradnak a 2022-es csúcstól.
Eközben az új jelzáloghitelek kihelyezése január és július között több mint 1,5 százalékkal csökkent.
Az ING szerint „a lakásállomány krónikus hiánya akadályozta meg, hogy jelentősebben korrigáljanak az árak”, hozzátéve, hogy a lakásépítések „továbbra is visszafogottak”.
A bank arra is figyelmeztetett, hogy „jelentős élénkülés a lakáskeresletben a közeljövőben nem valószínű”.
A hitelfelvevők most az EKB következő lépésére várnak: a jegybank október 29-én jelenti be soron következő kamatdöntését.