Hirdetés

Megduplázódott a zavargások okozta kár Franciaországban: ki fizet a több ezer megrongált üzletért?

Járókelők egy kifosztott bolt mellett mennek el, miután erőszak tört ki a dráguló megélhetés és az iskolai körülmények miatti tüntetéseken Párizsban, 2026. okt. 19-én.
Párizsban 2026. október 19-én emberek mennek el egy kifosztott bolt előtt, miután erőszak tört ki a drágulás és rossz iskolai körülmények ellen tartott országos tüntetéseken. -  Szerzői jogok  Copyright 2026 The Associated Press. All rights reserved
Szerzői jogok Copyright 2026 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Piero Cingari
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Egyetlen hétvégén legalább 3000 francia üzletet ért támadás. A biztosítók mozgósítanak, de a kieső forgalomra nincs fedezet. Íme, ki fizeti a zavargások számláját.

Franciaországban a hétvégi zavargások során megrongált üzletek száma legalább 3000-re emelkedett, ami kétszerese az egy nappal korábban közölt adatnak.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A várhatóan a kár jelentős részét álló biztosítók ugyanakkor továbbra sem tudják megbecsülni, mennyibe kerül számukra a pusztítás.

A biztosítók szakmai szövetsége, a France Assureurs az Euronewsnak azt mondta, tagjai „teljes mértékben mozgósították erőforrásaikat, hogy segítsék az érintett ügyfeleket”.

A szervezet sem a veszteségek első becslését, sem azt nem tudta megmondani, eddig hány kárigényt nyújtottak be.

Válságstábja jelenleg az ország egész területén együttműködik a hatóságokkal, miután a szövetség „rendkívül erőszakos eseményeknek” nevezte a hétvége történéseit.

A francia piacok alulteljesítenek, ahogy nő a károk számlája

Vasárnap Alexandre Bompard, a Carrefour vezérigazgatója, aki egyben a FCD kiskereskedelmi szövetség elnöke is, úgy becsülte, hogy mintegy 1500 üzletet érintettek a zavargások.

Az ágazat veszteségét több százmillió euróra tette.

Hétfőre a kormány hivatalos száma már elérte a 3000-et.

Csak a Carrefour 50 üzletében jelentett kárt, ezek közül 20-at ki is fosztottak.

Hétfőn a pénzpiacokra is nyomás nehezedett. Franciaország CAC 40 indexe 1,1%-os mínuszban zárt, és ezzel alulteljesítette a szélesebb Euro STOXX 600-at, amely 0,9%-kal esett.

A Carrefour részvényei 2,2%-ot veszítettek értékükből, míg a luxuscikkeket gyártó LVMH 1,8%-ot esett. A marseille-i Louis Vuitton butik is azok közé az üzletek közé tartozott, amelyekbe betörtek a hétvégén.

A biztosítótársaságok papírjai is gyengültek. Az AXA 1,3%-ot, a viszontbiztosító SCOR pedig 0,9%-ot esett Párizsban. Milánóban a Generali 2,3%-kal, az Unipol 3,2%-kal került lejjebb.

A francia államkötvényekre hétfőn szintén eladói nyomás nehezedett.

Az ország tízéves kötvényeinek hozama mintegy nyolc bázisponttal 4,94%-ra emelkedett. Németország hasonló futamidejű papírjainak hozama kevesebb mint négy bázisponttal nőtt.

Ezzel a francia és a német hitelfelvételi költségek közötti különbség körülbelül 148 bázispontra tágult.

Mit árulnak el a 2023-as zavargások a költségekről

Franciaország számára friss viszonyítási pontként szolgál, mennyibe kerülhet egy ilyen hétvége.

A 2023 júniusában és júliusában az országot elárasztó zavargások 793 millió eurónyi, biztosítók által térített kárt okoztak, közölte a France Assureurs az Euronewsszal.

A biztosítók mintegy 17 000 kárigényt kezeltek, átlagosan nagyjából 46 600 eurós összeggel ügyfelenként.

A teljes összeg kétharmada, mintegy 523 millió euró, üzletekre és vállalkozások telephelyeire ment el. Negyede, közel 200 millió euró, azokra az önkormányzatokra, amelyeknek városházáit, iskoláit és autóbuszait támadások érték.

A fennmaradó 7%-ot a gépkocsik tették ki.

Még ezek az adatok sem tükrözték a pusztítás teljes mértékét.

A francia szenátus későbbi vizsgálata az ingatlanokban keletkezett károkat már közelebb 1 milliárd euróra becsülte. Egyes károkat soha nem jelentettek, mások pedig csak részben voltak biztosítással fedezve.

Az összehasonlítás azért különösen időszerű, mert most úgy tűnik, még több üzletet érintettek a zavargások.

A CCI France a 2023-as rendbontások idején körülbelül 2500 megrongált vállalkozást tartott számon. A hétvége kormányzati összesítése már most meghaladta ezt az értéket.

Még nem működik Franciaország új zavargásbiztosítási rendszere

Franciaország a 2026-os költségvetési törvényben próbálta orvosolni a 2023-as zavargások során felszínre került biztosítási problémákat.

A jogszabály kötelezővé teszi a zavargások okozta károk fedezetét bizonyos vagyonbiztosítási szerződésekben, és országos alapot hoz létre, amely segít a biztosítóknak elviselni a nagy veszteségeket.

Az alapot a biztosítók finanszíroznák a vonatkozó díjak legfeljebb 1,5%-át kitevő befizetésekkel, míg az állam évente akár 4 milliárd euróig nyújtana garanciát.

A rendszer azonban még nem lépett életbe. Ehhez szükség van az Európai Bizottság jóváhagyására és egy kormányrendeletre is.

A hétvégi erőszak által sújtott vállalkozások számára ez azt jelenti, hogy a kártérítés mértéke a meglévő biztosítási szerződéseiktől függ.

A biztosítás fedezheti a károkat – de mi lesz az elmaradt forgalommal?

A France Assureurs szerint az üzletekre és épületekre kötött francia biztosítások többsége tartalmazza a „lázongás és zavargások” kockázatát.

Ez általában fedezi a tűzkárt, a lopást, a rongálást és a betört kirakatokat. Rendszerint állja a lepusztult üzlet védelméhez szükséges deszkaborítás és biztonsági őrség költségeit is a következő napokban.

Az elmaradt forgalomnál azonban sok kereskedő rosszul jár majd.

A teljes vagy részleges bezárás utáni kártérítés az opcionális működéskiesés-biztosítástól függ.

Ez az elveszett bruttó nyereséget téríti meg, nem az elmaradt árbevételt, és jellemzően csak akkor, ha a szerződésben fedezett fizikai károk miatt kellett bezárni az üzletet.

Egyes szerződések ennél tovább mennek, és akkor is fizetnek, ha az üzlethelyiség sértetlen maradt. Ez azonban csak „a szerződésben kifejezetten meghatározott körülmények között” érvényes, figyelmeztetett a szövetség.

Az ügyfeleknek általában öt napjuk van arra, hogy értesítsék biztosítójukat, és bizonyos fedezeteknél előfeltétel a rendőrségi feljelentés megtétele is.

Az állam része a számlából

Sébastien Lecornu miniszterelnök hétfőn közölte, hogy a zavargások által érintett vállalkozások keddtől alkalmazottaikat az activité partielle, Franciaország államilag finanszírozott állásidő-támogatási rendszerébe helyezhetik.

Arra kérte a helyi vezetőket, hogy vezessenek be célzott kijárási tilalmakat, és jelezte, hogy szükség esetén rendkívüli állapotot is kihirdetnek.

Emmanuel Macron államfő nem fogadta el Laurent Nuñez belügyminiszter lemondását, miközben a letartóztatások száma meghaladta a 2400-at.

Minden egyes eurónyi támogatás egy olyan költségvetést terhel, amely idén várhatóan a GDP 5,4%-ának megfelelő hiányt mutat, miközben az államadósság a GDP 119%-án áll.

És bár a zavargások végső számlája még ismeretlen, egyre világosabb, hogy a költségek jóval túlmutatnak majd azokon az üzleteken, amelyeket közvetlenül támadás ért.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Francia adóssággondjai recesszióba taszíthatják Olaszországot?

Miért állítja le a Roche a németországi befektetéseit

Megduplázódott a zavargások okozta kár Franciaországban: ki fizet a több ezer megrongált üzletért?