Nagy-Britannia és Norvégia decemberben új közös tengeri járőrözést jelentett be, amelynek célja a tenger alatti kábelek védelme Oroszországtól. Legalább 13 hadihajóból álló flotta védi a kritikus infrastruktúrát az Atlanti-óceán északi részén.
A brit és a norvég hadsereg az Atlanti-óceán északi részén "rosszindulatú tevékenységgel" gyanúsított orosz tengeralattjárók elriasztására irányuló műveletet vezetett - közölte csütörtökön a brit védelmi miniszter.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
John Healey elmondta, hogy egy fregatt, repülőgépek és több száz fős személyzet figyelt meg egy orosz támadó tengeralattjárót és két kém-tengeralattjárót az Egyesült Királyságtól északra lévő tenger alatti infrastruktúra közelében.
Elmondta, hogy a több mint egy hónapig tartó művelet után az orosz hajók végül távoztak.
Healey azt mondta, az volt az üzenet Oroszország felé , hogy "látjuk a kábeleink és csővezetékeink feletti tevékenységüket, és tudniuk kell, hogy bármilyen kísérletet, amely ezek megkárosítására irányul, nem tűrünk el, és súlyos következményekkel jár".
Brit tisztviselők igyekeztek Oroszországot a nemzetközi figyelem középpontjában tartani, még akkor is, amikor a világ figyelme a közel-keleti konfliktusra összpontosul.
Hangsúlyozták az ottani és az ukrajnai háborúk közötti átfedéseket is, mondván, hogy Oroszország drónalkatrészeket és egyéb támogatást nyújtott Iránnak. Teherán támogatta Moszkvát az ukrajnai totális háborúban, ellátva azt Sahed drónokkal, amelyeket most szintén Oroszországban gyártanak Geran néven.
Healey egy sajtótájékoztatón elmondta, "Putyin azt szeretné, ha a Közel-Kelet elterelné a figyelmünket", de Oroszország jelenti a fő fenyegetést az Egyesült Királyságra és szövetségeseire.
"Nem fogjuk levenni a szemünket Putyinról" - mondta.
Március végén az Egyesült Királyság közölte, hogy hadserege készen áll lefoglalni olyan hajókat, amelyekről azt gyanítják, hogy a Moszkva Ukrajna elleni háborúja miatti nemzetközi szankciókat megszegve Oroszország "árnyékflottájának" részét képezik.
Korábban Nagy-Britannia csak Franciaországnak és az Egyesült Államoknak segített a hajók ellenőrzésében, mielőtt azok fedélzetére léptek volna.
"Készek vagyunk fellépni" a hajók ellen - mondta Healey.
Oroszország a jelentések szerint átláthatatlan tulajdonosi hátterű régi olajszállító tartályhajókból álló flottillát épített ki, hogy megkerülje az EU, valamint az Egyesült Államok és a G7-ek csoportja által Moszkva 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója miatt bevezetett szankciókat.
Tengerészeti szövetség
Nagy-Britannia és Norvégia decemberben új közös tengeri járőrözést jelentett be, amelynek célja a tenger alatti kábelek védelme Oroszországtól, miután Keir Starmer brit miniszterelnök és norvég kollégája, Jonas Gahr Støre tárgyalásokat folytatott a védelemről.
A brit kormány szerint a legalább 13 hadihajóból álló közös flotta "orosz tengeralattjárókra fog vadászni, és megvédi a kritikus infrastruktúrát az Atlanti-óceán északi részén".
Tore O. Sandvik norvég védelmi miniszter, aki brit kollégájával, John Healeyvel írta alá a megállapodást, azt mondta, hogy az lehetővé teszi mindkét ország számára, hogy "együtt védekezzenek".
A megállapodás egy augusztusban kötött 10 milliárd fontos (11 milliárd eurós) megállapodást követ, amelynek értelmében Norvégia legalább öt brit gyártmányú fregattot vásárol.
Ezek a norvég hajók és nyolc brit hajó közösen fognak tevékenykedni a NATO északi szárnya mentén húzódó tengereken.
Nagy-Britannia szerint az orosz haditengerészeti tevékenység a brit vizek körül az elmúlt két évben 30%-kal nőtt.
A NATO kiber- és hibrid fenyegetésekkel foglalkozó vezető szakértője tavaly év végén azt mondta, hogy az Európát átszelő tenger alatti kábelek elleni tartós támadások "a legaktívabb fenyegetést" jelentik a nyugati infrastruktúrára.
James Appathurai, az innovációért, hibrid és kiberfenyegetésért felelős főtitkár-helyettes szerint a kommunikációs kábelek elleni, a szövetség által Oroszországnak tulajdonított közelmúltbeli támadások az Európában tapasztalható kiber-, hibrid és egyéb beavatkozások jelentős növekedésének részét képezik.
November elején két kábelt szakítottak el a Balti-tengeren Svédország és Litvánia között, valamint egy másikat Németország és Finnország között, ami azonnal riadalmat keltett a tagállamokban és a NATO-ban a szabotázzsal kapcsolatos aggodalmak miatt.
"Az oroszok egy évtizedek óta tartó programot hajtanak végre. Ezt úgy hívják, hogy Orosz Tenger alatti Kutatási Program, ami egy eufemizmus egy félkatonai struktúrára, amely nagyon jól finanszírozott, és amely feltérképezi az összes kábelünket és energiavezetékünket" - mondta Appathurai az Euronewsnak.
"Vannak úgynevezett kutatóhajói. Kis tengeralattjárók vannak alatta. Pilóta nélküli, személyzet nélküli, távirányítású járműveik vannak, búváraik és robbanószereik".