Elcsavart test, feltűnő nyaki gerinc, szokatlan temetkezés: egy újkőkori csontvázlelet Alsó-Bajorországban rejtélyeket vet fel. Ki volt az a fiatal ember, akit mintegy 7000 éve egy gödörbe temettek, és miért feküdt ott ilyen szokatlan módon?
Néha már egy sötét elszíneződés a talajban is elég ahhoz, hogy ablakot nyisson egy rég letűnt világra. A dél-bajorországi Großköllnbachban (Dingolfing-Landau járás) éppen egy ilyen nyom vezetett egy olyan lelethez, amely új kérdéseket vet fel az archeológusok számára: egy gödörben egy körülbelül 7.000 éve élt ember maradványait találták meg.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A leletet azonban nem csupán kora teszi figyelemre méltóvá. Mindenekelőtt a csontváz szokatlan elhelyezkedése különös: a test az akkori temetkezési szokásoktól eltérően feltűnően csavart pózban fekszik. A nyaki gerinc állapota is fejtörést okoz a kutatóknak.
Szokatlan temetkezés
A lelet az újonnan kijelölt Steigäcker IV építési területen végzett régészeti feltárások során került elő. Öt hete vizsgálta már a feltárócsapat a területet, amikor egy jelentéktelennek tűnő talajelszíneződésről kiderült, hogy emberi csontokat rejtő gödör.
Florian Eibl körzeti régész számára elsősorban a temetés módja szokatlan. A vonaldíszes kerámia kultúrához tartozó emberek – ez Közép-Európa egyik legkorábbi földműves kultúrája – halottaikat gyakran úgynevezett zsugorított sírokban helyezték nyugalomra. Ilyenkor az elhunytak oldalukon feküdtek, felhúzott lábakkal, olyan testtartásban, amely egy alvó emberre emlékeztet.
Großköllnbachban azonban egészen más kép rajzolódik ki: az elhunyt jobb lába rendkívül erősen zsugorított helyzetben volt, míg a bal láb kifelé, behajlítva állt. A testtartás látványosan eltér a megszokott temetkezési gyakorlattól.
Magáról a gödörről is sok a kérdés. Alja egyenetlen és lejtős volt. A régész értékelése szerint a test a temetést követően lecsúszhatott a ferde részre, ami miatt egyes csontok elmozdulhattak, illetve belenyomódhattak a puha agyagba.
Szándékos volt tehát ez a szokatlan testhelyzet, vagy csupán a sír adottságai miatt alakult így?
Fiatal ember feltűnő csontokkal
Az eddigi vizsgálatok alapján biztosan kijelenthető, hogy az elhunyt fiatal személy volt, amire a csontokon látható, még nem teljesen összeforrt növekedési rések utalnak.
A csontok a betegségekre, sérülésekre és fizikai megterhelésre is utalhatnak. A szakemberek most különösen a nyaki gerincet vizsgálják, mivel ott jól látható torzulás figyelhető meg. Egyelőre nem tudni, hogy ez valamilyen betegségre, életében meglévő testi sajátosságra vezethető-e vissza, vagy csak a sírban elfoglalt helyzet és a halál utáni folyamatok következménye.
Részletes antropológiai vizsgálat adhat további támpontokat.
Agyagkemencék és ősi hosszúházak között
A csontváz nem az egyetlen figyelemre méltó lelet a területen. A feltárások egy kiterjedt, vonaldíszes kerámiához köthető településképet rajzolnak ki. Ez a kultúra az i. e. 6. évezredben alakult ki, és az első földműves életmód elterjedését jelzi Közép-Európa nagy részén.
Öt hét ásatás után a régészek mintegy 150 objektumot dokumentáltak. A talajban három nagy, hosszúház alaprajza rajzolódik ki, bár valószínű, hogy közülük legfeljebb kettő állt egy időben.
Különösen beszédesek a megmaradt tűz- és főzőhelyek, köztük agyagból készült kupolás kemencék, amelyek alját sűrűn elhelyezett kavicsréteggel szigetelték. Itt főzhettek, dolgozhatták fel a gabonát, és feltehetően a közösségi élet fontos része zajlott.
Őrlőkőlapokat is találtak. A régészek véleménye szerint az ehhez használt kőzet a Dunától északra fekvő területekről vagy a Bajor-erdőből származhatott. Ha ez az eredet igazolódik, a leletek arra utalnak, hogy már a korai földművesek is nagyobb távolságokból szereztek be és szállítottak anyagokat.
Mi történt 7.000 évvel ezelőtt?
A feltárási terület a nyilvánosság számára nem látogatható. A csontvázat időközben teljes egészében kiemelték, és további vizsgálatokra a körzeti régészeti gyűjteménybe szállították. Ott kerül sor az antropológiai elemzésre, amely után pontosabban meg lehet majd mondani, milyen nyomokat hagyott ez a fiatal ember élete, és mely kérdések maradnak valószínűleg örökre megválaszolatlanok.
A tudományos vizsgálatok lezárulta után a körzeti régészet ígérete szerint nyilvánosságra hozza az újabb eredményeket.
Addig Großköllnbach olyan hely marad, ahol a föld nemcsak egy ősi település nyomait tárja fel, hanem egy olyan ember történetét is, akinek végső nyughelye még hét évezred távlatából is rejtélyeket tartogat.