Loader
Hirdetés

Miért maradt süket és néma a szaúdi riasztási rendszer a halálos húszi repülőtéri támadások előtt?

Az egyik sérülés
Az egyik sérülés -  Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Ferenc Szekely
Közzétéve:
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Legalább 18 halottat követeltek a rijádi repülőteret ért húszi támadások, miközben elmaradt a lakosság figyelmeztetése. A történtek a szaúdi védelem két gyenge pontjára világítanak rá: a rakéták elfogása és az emberek megóvása külön feladat, és egyik sem oldható meg pusztán drága fegyverekkel.

Szaúd-Arábiában napokkal a rijádi repülőtér elleni halálos támadássorozat előtt elnémult a lakossági veszélyjelző rendszer. A Reuters szerint az elmúlt hét négy támadásában legalább 18 ember meghalt, több mint háromszáz megsebesült, a hatóságok azonban nem magyarázták meg, miért maradtak el a figyelmeztetések. Az újabb riasztásokat október 12-én, hétfőn adták ki.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Amikor egy szövetséges nyugati kormány a riasztások szüneteltetéséről érdeklődött, azt a választ kapta, hogy azok túlságosan zavaróak, és sokan panaszkodtak az éjszakai ébresztésekre. A szaúdi vezetés a háború közepette is a zavartalan hétköznapok képét igyekszik fenntartani, ám a figyelmeztetések hiánya éppen a bizonytalanságot növelheti.

Két külön védelmi vonal

Egyes nyugati nagykövetségek saját belső figyelmeztetéseket küldtek munkatársaiknak a korábbi repülőtéri csapások idején, miközben nyilvános riasztás nem volt. A legsúlyosabb, szombati támadás előtt azonban a nagykövetségekhez sem jutott ilyen jelzés; ennek okát nem sikerült tisztázni.

Az előzetes szaúdi megállapítások szerint a húszik először drónokat indítottak, majd robotrepülőgépek és ballisztikus rakéták kombinációjával támadták a King Khalid nemzetközi repülőteret.

A Patriot nem láthatatlan kupola

A szaúdi védelem fontos eszköze az amerikai Patriot, amely megfelelő konfigurációban repülőgépek, robotrepülőgépek és rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen is alkalmazható. Egy üteg azonban meghatározott területet és objektumokat véd: nem biztosít sérthetetlen kupolát egy egész ország fölé. Hatékonyságát a radarok elhelyezése, a külső érzékelőktől kapott adatok és a vezetési rendszer együtt határozza meg.

Különösen nehéz az alacsonyan közeledő célpontok észlelése. A robotrepülőgép hajtóművel repül, és útvonalát változtatva, a terephez közel is megközelítheti célját. A földi radar látását ilyenkor a domborzat és a Föld görbülete korlátozza: attól, hogy műszakilag nagy távolságra képes érzékelni, még nem lát át a horizonton. Az amerikai kongresszusi költségvetési hivatal vizsgálata szerint a robotrepülőgépek elleni védelemben még korszerű radaroknál is a radarhorizont lehet a meghatározó korlát.

A ballisztikus rakéták más kihívást jelentenek. Magasra emelkedő röppályájuk miatt korábban felismerhetők lehetnek, végső megközelítésük nagy sebessége viszont szűkre szabja az elfogás időablakét. A különböző fenyegetések emiatt eltérő érzékelőket, elfogóeszközöket és összehangolt irányítást kívánnak.

A 2019-es figyelmeztetés

A mostani sebezhetőségnek súlyos előzménye van. A 2019. szeptemberi, Abqaiq és Khurais olajlétesítményei elleni támadás megmutatta, mekkora gazdasági kárt okozhat viszonylag kevés, pontosan célba juttatott eszköz. A CSIS akkori elemzése szerint a csapás átmenetileg a világ olajtermelésének mintegy hat százalékát ütötte ki.

A tanulság az volt, hogy megfelelő elfogórakéták birtokában is elbukhat a védelem, ha az érzékelők nem szolgáltatnak megfelelő időben használható céladatot.

Az Egyesült Államok ezt követően egy Patriot-üteget, négy Sentinel felderítőradart és kétszáz támogató katonát vezényelt a királyságba. A külön radarerősítés azt is jelezte, hogy a válaszhoz a célpontok korábbi felderítése éppúgy hozzátartozott, mint az elfogók számának növelése.

A jemeni konfliktusban 2022 tavaszán létrejött fegyverszünet még a határokon átnyúló támadások szüneteltetését is magában foglalta. Az ENSZ közvetítésével elért megállapodás azonban nem hozott tartós politikai rendezést. Az Európai Unió az év végén már a fegyverszünet lejárta és az újabb húszi dróntámadások miatt figyelmeztetett.

A katonai tanulság tehát a régi, a mostani események mégis újra élesen jelzik, hogy a védelemhez radar, adatkapcsolat, megfelelő fegyver és gyors döntés egyaránt kell. A civil riasztás pedig azokra az esetekre is szükséges, amikor mindez nem elegendő. Az elfogórakéta a becsapódást próbálja megakadályozni; a figyelmeztetés azoknak adhat esélyt, akik a becsapódás helyén tartózkodnak.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Vasárnap újabb támadás érte a már bezárt rijádi nemzetközi repteret a szombati véres légicsapás után

Húszi rakétatámadás Rijád repülőterén: három halott, köztük egy pilóta

Izraelbe tartó dubaji járatot Szaúd-Arábiába térítettek, a pilóták közti konfliktus miatt