Görögország különböző részeinek polgármesterei Kasszosz szigetén gyűltek össze, hogy régóta meglévő gondokra keressenek megoldást. Az uniós szigeti stratégia és az elérhető források ugyan új esélyeket adnak, de a pénzekhez jutás továbbra is kulcskérdés.
Egy görög sziget minden nyáron rengeteg turistákat vonzhat, ugyanakkor komoly nehézségekbe ütközhet, amikor egy orvosnak, egy pedagógusnak vagy egy fiatal családnak próbál tartós lakhatást biztosítani, ha azok végleg letelepednének.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A lakáshiány, a drága közlekedés, a korlátozott közszolgáltatások és a népességfogyás a görögországi kis szigeti közösségek előtt álló legjelentősebb kihívások közé tartoznak.
Ezekről a problémákról a 17. Pánhellén Kis Szigetek Konferenciáján esett szó, amelyet Kászoszon, a Dodekanészosz délkelet-egei kis szigetén rendeztek meg.
Hálózat, amely a kis szigeti közösségeket fogja össze
A Görög Kis Szigetek Hálózata 2007-ben jött létre a kis görög szigetek önkormányzatainak kezdeményezésére. Egy non-profit szervezetről van szó, amelynek célja, hogy erősítse az együttműködést a helyi hatóságok között, és az állam, valamint az európai intézmények felé képviselje a szigeti közösségek sajátos igényeit.
A hálózat tagja az Európai Kis Szigetek Szövetségének is, amely különböző európai országok szigeti közösségeit kapcsolja össze.
A kászosi éves találkozón polgármesterek, a görög kormány, az európai intézmények és tudományos szervezetek képviselői vettek részt.
A sziget polgármestere, Mihálisz Erotókritosz elmondta, hogy a konferencia következtetéseit „az illetékes fórumok felé, a központi közigazgatás és az Európai Parlament irányába egyaránt továbbítani fogják”.
Lakhatási válság és népességvesztés
A polgármesterek által felvázolt egyik legnagyobb probléma a tartós lakhatás biztosításának nehézsége.
Asztüpalea polgármestere, Nikosz Komineasz rámutatott, hogy a bérleti díjak emelkedése és a lakások turisztikai szálláshellyé alakítása drámaian leszűkíti az állandó lakosok lehetőségeit.
Hangsúlyozta, hogy azokat, akik a szigeteken szeretnének maradni, az államnak úgy kell támogatnia, „nem segélyekkel, hanem azzal, hogy lehetővé teszi számukra saját, állandó otthon megszerzését”.
Más szigeteken még a meglévő lakóházak hasznosítása is különféle akadályokba ütközik.
Gávdosz polgármestere, Lílian Sztefanáki azokra a nehézségekre hívta fel a figyelmet, amelyeket a tisztázatlan tulajdoni lapok okoznak, mivel sok tulajdonos elhagyta a szigetet.
A polgármester szerint ennek következménye, hogy „nincsenek egyértelmű tulajdonjogok, amelyek birtokában valaki akár kisebb beruházást is végrehajthatna”, még akkor sem, ha egy régi ház felújításáról van szó.
A különböző adottságok megnehezítik, hogy minden szigeti közösségre azonos politikát lehessen alkalmazni.
Szamothraki polgármestere, Athanasziosz Vicasz kiemelte, hogy átfogó, ugyanakkor differenciált megközelítésre van szükség, mivel „a számos közös vonás mellett rengeteg eltérő probléma is jelentkezik”.
Hat javaslat a kis szigetek jövőjéért
A PASZOK európai parlamenti képviselője, Szákisz Arnautoglou hat javaslatot ismertetett, amelyek célja az életkörülmények javítása és a népességfogyás megfékezése.
Az intézkedések többek között külön szigeti kritériumok bevezetését célozzák az uniós támogatásoknál, megbízható tengeri és légi összeköttetéseket az év minden szakában, lakáspolitikai eszközöket, valamint a víz- és energiaellátás biztonságába irányuló beruházásokat.
Azt is javasolja, hogy minden szigetről külön adatbázis készüljön ahelyett, hogy az adatokat regionális átlagokba olvasztanák, továbbá hogy a szigeti közösségek nagyobb szerepet kapjanak a politikák megtervezésében.
Felszólalásának központi eleme az volt, hogy az európai „maradás jogáról” szóló kezdeményezés mellé be kellene vezetni a „visszatérés jogát” is, hogy azok, akik elhagyták szigetüket, valódi lehetőséget kapjanak a visszatelepülésre.
„Nem az a tét, hogy életben tartsuk a kis szigeteket. A tét az, hogy újra olyan helyekké váljanak, amelyeket az emberek tudatosan választanak, ahol érdemes maradni és ahová érdemes visszatérni” – fogalmazott.
Mit finanszíroz már most az EU?
A kászosi vita néhány hónappal azután zajlott, hogy 2026 júniusában bemutatták az Európai Bizottság első, kifejezetten a szigetekre szabott stratégiáját.
A Bizottság adatai szerint mintegy 17 millió ember él az EU több mint 4 000 szigetén, 16 tagállamban.
Az új stratégia elismeri azokat a nehézségeket, amelyeket a földrajzi elszigeteltség, a magas közlekedési költségek, a korlátozott szolgáltatáshoz való hozzáférés és a demográfiai hanyatlás okoz. Jobb összehangolást irányoz elő az uniós politikák között, önmagában azonban nem jelent új pénzügyi alapot.
A 2021–2027-es időszakban a tagállamok legalább 12,5 milliárd eurót irányoztak elő a kohéziós politika keretében olyan beruházásokra, amelyek az uniós szigeteket célozzák.
Görögországban a „Zöld Szigetek” (GR-eco Islands) kezdeményezés bekerült az ESPA fejlesztési program tervezésébe, 150 millió eurós bejelentett költségvetéssel. Célja az energetikai önállóság, az erőforrások fenntartható kezelése és a zöld átmenet.
2025-ben mintegy 1,5 millió eurós támogatást hagytak jóvá 39 kis görög sziget helyi cselekvési terveinek kidolgozására.
Uniós szinten a „Tiszta energia az EU szigetei számára” (forrás: görög) program technikai segítséget nyújt az energiaátmenethez. A „30 a 2030-ért” kezdeményezés keretében 30 szigetet vagy szigetcsoportot támogat megújulóenergia-megoldások kidolgozásában.
Egy másik eszköz az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alap. A görög 2021–2027-es program teljes költségvetése mintegy 520 millió euró, amelyből csaknem 364 milliót az EU biztosít. A támogatások többek között a fenntartható halászatot és a part menti, illetve szigeti közösségek fejlesztését szolgálják.
Ezek a források nem kizárólag a kis szigetek számára állnak rendelkezésre; az, hogy ki fér hozzájuk, az egyes programok célkitűzéseitől és pályázati feltételeitől függ.
A további követelések
A polgármesterek azt szeretnék elérni, hogy a támogatási programok nagyobb mértékben vegyék figyelembe a távolságból fakadó többletköltségeket, a helyi gazdaságok kicsi méretét és az alapvető szolgáltatások fenntartásának nehézségét.
A következő tárgyalási terep a 2028–2034-es időszakra szóló uniós költségvetés lesz.
A Görög Kis Szigetek Hálózata azt is tervezi, hogy a következő, egész Európára kiterjedő kis szigeti konferenciát Agisztrín, a Szaronikosz-öbölben rendezi meg, az Európai Unió Tanácsának 2027 második felére eső görög elnöksége idején.