A lengyel iskolákban történt legutóbbi támadások ismét ráirányították a figyelmet a fiatalok közti erőszakra.
Két nap leforgása alatt Lengyelországban két súlyos, késsel elkövetett támadás történt iskolák területén. Október 7-én az ostrołękai 4. számú szakképző iskolakomplexumban egy 19 éves fiatal kilenc embert sebesített meg. Másnap a Leszczydół-Nowiny település általános iskolájában egy 15 éves volt tanuló három embert támadott meg. A történtek következtében meghalt az intézmény 37 éves dolgozója, további két ember pedig megsérült.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A sierpci 17 éves fiatal ügye is aggodalmat keltett, akit azzal gyanúsítanak, hogy támadást készült végrehajtani egy iskola ellen. Ezeket az eseményeket követően a rendőrség fokozott megelőző intézkedéseket jelentett be az oktatási intézmények közelében. A hatóságok az interneten megjelenő fenyegetéseket és az esetleges utánzó próbálkozásokra utaló jelzéseket is elemzik.
A lengyel iskolákban történt nyugtalanító események időben egybeestek a francia oktatási rendszerben kialakult feszült helyzettel. Franciaországban országos diáktüntetések zajlanak, amelyek résztvevői a tanulási feltételek javítását, több tanárt és az iskolák jobb finanszírozását követelik. A demonstrációkat rendőrséggel való összecsapások kísérték, és egyes intézményekben erőszakos cselekményeket jegyeztek fel a dolgozókkal szemben. Nem erősítették meg ugyanakkor, hogy a francia tiltakozások közvetlen kapcsolatban állnának a lengyelországi támadásokkal.
Az események sora ismét megnyitotta a vitát a fiatalok körében tapasztalható erőszak okairól és a hasonló tragédiák megelőzésének módjairól. Gyermekpszichológus és egy, gyerekekkel és fiatalokkal dolgozó neveléssel foglalkozó szakember az Euronewsnak nyilatkozva többek között a túl sok ingerre és internetes tartalomra, az elégtelen pszichológiai támogatásra, valamint az oktatási rendszer átalakításának szükségességére hívják fel a figyelmet, beleértve a tanárok jobb felkészítését a tanulói problémák felismerésére.
Nem egy ok, hanem sok tényező
A belügy- és közigazgatási miniszter, Marcin Kierwiński által közölt információk szerint a fiatal elkövetők egy internetes kihívásból meríthettek inspirációt. Ezt az értesülést azonban el kell választani a támadások ténylegesen megállapított okaitól. A szakértők hangsúlyozzák, hogy még ha az ilyen tartalmak utánzásra is ösztönözhetnek, önmagukban nem magyarázzák meg, miért dönt egy konkrét ember az erőszak mellett.
„Nem minden gyerek fogékony az ilyen inspirációra. Valami különösnek kellett történnie ezekkel a gyerekekkel. Ez általában nem egyetlen tényező, hanem különböző tényezők, különböző okok, különböző indítékok összessége” – mondja az Euronewsnak dr. Anetta Pereświet-Sołtan pszichológus és pedagógus, a gyermekek és fiatalok számára működő »Era Psyche« tanácsadó központ tulajdonosa.
A szakértő szerint a serdülőkor együtt jár az agy fejlődésében bekövetkező intenzív változásokkal. Az impulzusok és érzelmek kontrollálásának, valamint saját cselekedetek következményei előrejelzésének képessége még kialakulóban van. Erős stressz vagy frusztráció esetén egy fiatalnak nehézséget okozhat megbirkózni az érzelmeivel, és megtalálni azok kifejezésének konstruktív módjait.
„Ehhez fogékony közegre van szükség. (...) Ez lehet a frusztrációval, a stresszel való megküzdés egyik módja, amely hosszabb időn át is fennállhat” – hangsúlyozza dr. Pereświet-Sołtan.
Ugyanakkor rámutat, hogy az érintett tinédzserek helyzetének alapos feltárása nélkül nem lehet egyértelműen megmondani, mi vezérelte őket, és felállítani a diagnózist. A lehetséges tényezők között figyelembe kell venni az érzelmi nehézségeket, a családi helyzetet, a kortárs kapcsolatok alakulását és az iskolai problémákat is.
Małgorzata Lech-Krawczyk, aki edukátorként gyerekekkel és fiatalokkal dolgozik, a fiatalok mindennapi életében bekövetkező szélesebb körű változásokra hívja fel a figyelmet. Szerinte a túl sok inger, a virtuális világ növekvő szerepe és az olyan tartalmak, amelyek megnehezítik a koncentrációt és az elmélyült gondolkodást, mind hatással vannak a fiatalokra. Véleménye szerint az iskolának nemcsak a tudás átadásának helyének kellene lennie, hanem a beszélgetés, a kapcsolatok építésének és az érzelmek felismerésének tanulására szolgáló térnek is.
A gyerek lehet csendes, mégis segítségre szorulhat
Dr. Pereświet-Sołtan szerint különös figyelmet kell fordítani azokra a gyerekekre is, akik nem okoznak fegyelmi gondot. A nyugodtság és a visszahúzódás nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy fiatal jól boldogul a saját érzelmeivel.
„Azok a gyerekek, akik nem tudnak megbirkózni a saját érzelmeikkel, és úgymond senkit sem »terhelnek« a jelenlétükkel, korántsem biztos, hogy nem igényelnek figyelmet, hogy nincs szükségük segítségre” – mondja a pszichológus.
Hozzáteszi, hogy a felnőttek gyakran megdöbbennek, amikor kiderül, hogy egy csendesnek és nyugodtnak tartott gyerek valójában komoly nehézségekkel küzdött. Ezért különösen fontos, hogy a tanuló iránti érdeklődés ne korlátozódjon a tanórai viselkedésére vagy a tanulmányi eredményeire.
„Sosem arról van szó, hogy a gyerekek nem küldenek jelzéseket, amikor valami ilyesmi készül történni” – teszi hozzá. Egyúttal hangsúlyozza, hogy a konkrét ügyekben nem szabad elhamarkodottan ítélkezni vagy a családokat hibáztatni, mert a körülmények ismerete nélkül nem tudni, milyen problémákkal szembesültek a fiatalok.
Małgorzata Lech-Krawczyk a kapcsolatok és az iskolai légkör jelentőségét emeli ki. Szerinte a tanároknak jobb felkészítésre van szükségük a tanulók érzelmi problémáinak felismeréséhez, és a gyerekek biztonságáért és fejlődéséért viselt felelősséget nem lehet kizárólag az iskolapszichológusokra és a pedagógusokra áthárítani.
„Ha nincs barátságos légkör, nehéz beszélni az oktatásról.” Úgy véli, az iskoláknak több teret kellene teremteniük a beszélgetésekre, közös projektekre és olyan találkozókra, ahol a diákok a saját élményeikről beszélhetnek, ahelyett hogy kizárólag a tanterv teljesítésére összpontosítanának.
Az internet nem külön világ
Mindkét szakértő rámutat azokra a tartalmakra, amelyekkel a fiatalok az interneten találkoznak. Dr. Pereświet-Sołtan kiemeli, hogy a gyerekek élete párhuzamosan zajlik a valós és a virtuális világban, a szülők pedig gyakran nincsenek tisztában azzal, mit néznek a gyerekeik, és milyen online közösségekkel tartanak kapcsolatot.
Megítélése szerint az internetes tartalmak inspirációt jelenthetnek, de nem hatnak mindenkire egyformán. Számítanak a korábbi tapasztalatok, az aktuális érzelmi állapot és a fiatal ember környezetével való kapcsolatai is.
A pedagógus emlékeztet, hogy a pszichológiában ismert jelenség a sokat tárgyalt viselkedések utánzása. Öngyilkosságok esetében ezt Werther-hatásnak nevezik. Az utánzás mechanizmusa más viselkedésekre, így az agresszióra is kiterjedhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy esemény széles körű nyilvánossága automatikusan újabb támadásokhoz vezet.
„Ami velem kapcsolatban történik, amiről tudomást szerzek, késztethet arra, hogy hasonló lépéseket tegyek, kiváltó ok lehet a hasonló cselekedetekhez” – magyarázza dr. Pereświet-Sołtan. Hozzáteszi, hogy egy mélyen frusztrált, magányos vagy elutasítottnak érző ember tévesen azt hiheti, hogy mások viselkedésének lemásolása hoz számára megkönnyebbülést, vagy segít abban, hogy észrevegyék.
Małgorzata Lech-Krawczyk felhívja a figyelmet arra is, hogy a tanárok az első vonalban dolgoznak a diákokkal, ugyanakkor megfelelő körülményekre, támogatásra és a munkájuk iránti tiszteletre van szükségük. A változásoknak az egész oktatási rendszert, valamint az egyes iskolákra szabott megoldásokat is érinteniük kell.
Az Euronewsnak adott interjúban mindkét szakértő hangsúlyozta, hogy a gyerekek biztonsága jóval többet igényel, mint a tragédiák utáni reakciókat. Szükség van a felnőttek odafigyelésére, az iskolák jobb felkészítésére a krízishelyzetek felismerésére, a felelős hozzáállásra az internetes tartalmakhoz, valamint olyan kapcsolatokra, amelyekben a fiatalokat még azelőtt meghallgatják, hogy a problémáik önmagukra vagy másokra veszélyt jelentő helyzetekké fajulnának.