A World Travel & Tourism Council Globális Csúcstalálkozójának 26. alkalma most ért véget Máltán – íme, mi mindenről maradhatott le „az utazás Davosán”.
A világ utazási iparának legnagyobb szereplői közül több százan gyűltek össze ezen a héten Máltán a World Travel & Tourism Council (WTTC) 26. globális csúcstalálkozóján, hogy megvitassák az ágazat előtt álló kihívásokat és lehetőségeket.
A luxusutazástól és a hosszú élet kérdésétől kezdve a jövő repülőtéri élményéig, illetve addig, hogy az úti célok miként tudnak fenntartható módon fejlődni – a beszélgetések átfogó képet adtak arról, mire összpontosítanak majd a kormányok és a vállalatok a következő években.
Az Euronews Travel a helyszínről tudósított – íme, miről maradhatott le.
Justin Trudeau: A turizmus a legjobb ellensúly egy egyre zárkózóbb világgal szemben
Justin Trudeau, Kanada volt miniszterelnöke volt az idei rendezvény fő szónoka; a színpadon Gloria Guevarához, a WTTC elnök-vezérigazgatójához csatlakozva arról beszélgetett, „hogyan lehet a előttünk álló lehetőségeket a lehető legjobban kihasználni”.
A „Trump Slump”-ra közvetlenül reagálva Trudeau úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években „az Egyesült Államok nem volt túl jó abban, hogy az utazók valóban szívesen látva érezzék magukat”.
Azt mondta: „Jelenleg világszerte számos országban – bizonyos országokban vagy kormányoknál erősebben, máshol kevésbé – megfigyelhető az a tendencia, hogy az embereket arra biztatják, forduljanak befelé, legyenek zárkózottabbak, bizalmatlanok, sőt álljanak szemben a világ többi részével. Ez nem feltétlenül vezet előre, és ennek legjobb ellenszere a turizmus.”
„A turizmus arról szól, hogy megismerjük a tőlünk különböző embereket. Arról, hogy az ember utazni akar, kíváncsi a világra, empatikus. Ezeket az ösztönöket kell fejlesztenünk, és ez az, ami az önök iparágát olyan naggyá teszi.”
Amikor arról kérdezték, melyik egyetlen úti célt ajánlaná Kanadában, Montréal, saját szülővárosa mellett tette le a voksát.
„Mi, montrealiak imádjuk a jó éttermeket és a művészetet. Nyarainkat fesztiválokkal töltjük, télen pedig már azért is megéri eljönni, hogy lássák a havat” – tette hozzá.
Öt éven belül már útlevél nélkül is utazhat majd
A digitális identitás bevezetéséről és a határátlépési élmény átalakulásáról szóló panelbeszélgetésen Paul Griffiths, a Dubai Airports vezérigazgatója azt mondta, hogy öt éven belül az utazáshoz már nem lesz feltétel az útlevél.
Hozzátette, hogy nem a technológia jelenti az akadályt, hanem az, hogy a különböző rendszerek között hiányzik az ehhez szükséges összehangoltság.
A résztvevők egy olyan jövőt vázoltak fel, amelyben az utazóknak sem határátlépéskor, sem autóbérléskor, sőt még a szállodai bejelentkezéskor sincs szükségük útlevélre.
A mesterséges intelligenciát már ma is használják az utazások megtervezésére – a következő lépés az lesz, hogy az ön helyett az AI-ügynökök foglalják le az utat.
Christie Travers-Smith, a Google Inc. EMEA stratégiai partnerségekért felelős igazgatója szerint világszerte a turisták egyre inkább „szuperfelhatalmazott utazókká” válnak azáltal, hogy mesterséges intelligenciát használnak útjaik megtervezésére.
Mi lesz a következő nagy ugrás az AI számára? Az, hogy sikerül akkora bizalmat kiépíteni, hogy az ügyfelek átadják bankkártya-adataikat, és rájuk bízzák az utazás lefoglalását.
Bár a luxusszegmens jár az élen, minden szállodának a „hosszú távú egészség mint alap” elvét kellene követnie
Bryan Johnson látványos kísérletei az elmúlt években a hosszú életet a peremről a fősodorba hozták, és a luxusszállodaláncok nem maradtak tétlenek: hiperbarikus oxigénterápiát, infravörös szaunákat és hasonló szolgáltatásokat vezettek be.
Tim Gray, a Health Optimisation alapítója azonban azt vallja, hogy „a szállodáknak nem különleges szolgáltatásként, hanem alapként kellene kínálniuk a hosszú távú egészséget – vagyis »longevity as standard«-re kellene törekedniük”.
Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az utazók akkor is követni tudják az alapvető regenerációs elveket – a megfelelő étkezést, alvást, folyadékbevitelt és aktivitást –, amikor távol vannak otthonuktól. Mindez apró dolgokkal kezdődik: például sötétítőfüggönyök felszerelésével, a villogó fények megszüntetésével, illetve azzal, hogy a minibárt egészségesebb termékekkel töltik meg.
A különféle látványos eszközök valójában csak arra szolgálnak, hogy „turbósebességre kapcsolják” az alapokat. Mi is kipróbáltuk a HPO.TECH hiperbarikus oxigénterápiáját a WTTC-csúcson, és könnyű elképzelni, milyen sokat segíthet a jetlagetől szenvedő utazóknak.
A siker mércéje: érték, nem pedig mennyiség
Évek hosszú során át az utazási ipar sikereinek fő mérőszáma az volt, hány turista érkezik egy adott úti célra.
Ma már azonban más mutatók kerülnek előtérbe: a kormányok a „mennyiségtől az érték felé” mozdulnak el – fogalmazott Michelle Fridman, a mexikói Jalisco állam turisztikai minisztere.
„Azokat a turistákat keressük, akik jobb utazók: tovább maradnak, többet költenek, helyi termékeket fogyasztanak” – mondta a desztinációmenedzsmentről szóló panelbeszélgetésen Fridman.
„És ami még fontosabb: tisztelik a helyi identitást, és érdeklődnek iránta.”
Hozzátette, hogy Jalisco „a leginkább mexikói úti cél, és szeretnénk, ha ez így is maradna”.
Ezt az attitűdöt a többi résztvevő is osztotta. Miguel Sanz, a Turespaña vezérigazgatója arról beszélt, hogy szerepe ma már inkább egyfajta „turisztikai kurátor”, és Spanyolországban tudatosan azon dolgoznak, hogy más típusú utazókat vonzzanak.
A témát az „impact-oriented traveller” – azaz a hatásorientált utazó – című panelen vitték tovább, ahol Mark Weingard, az Iniala vezérigazgatója és alapítója arra figyelmeztetett, hogy az ágazatnak nem szabad kizárólag a nagy költésű utazókra összpontosítania, „mert akkor már-már elitisták leszünk, és gyakorlatilag azt mondjuk, hogy »csak a gazdagok utazhatnak«”.
„Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy az utazást úgy pozicionáljuk, hogy az az érintett városok javát szolgálja: ne rombolja a kultúrát, ne tegye tönkre a környékeket, és biztosítsuk, hogy a vendéglátásban végzett munkánk valóban visszaadjon valamit a helyi közösségnek” – tette hozzá.