Loader
Hirdetés

Brent olaj 105 dollár fölé emelkedik, Trump iráni támadást fontol

Donald Trump amerikai elnök tiszteleg, amikor megérkezik az Air Force One fedélzetén a Joint Base Andrews támaszpontra 2026. október 8-án.
Donald Trump amerikai elnök tiszteleg, amikor megérkezik az Air Force One géppel a Joint Base Andrews támaszpontra, 2026. október 8-án -  Szerzői jogok  AP Photo/Alex Brandon
Szerzői jogok AP Photo/Alex Brandon
Írta: Doloresz Katanich
Közzétéve: •A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Csütörtökön 105 dollár fölé drágult a Brent-olaj, miután hírek szerint Donald Trump amerikai elnök „jelentős harci műveletekhez” térne vissza Irán ellen, miközben a dráguló olaj miatt eséssel nyitottak az európai tőzsdék.

A globális irányadó olajár nagyjából 5%-kal ugrott meg, mivel a kereskedők egy esetleges új amerikai offenzívára készülnek Irán ellen, tovább fokozva a nyomást azokon a részvénypiacokon, amelyeket már így is megrendítettek az emelkedő hitelfelvételi költségek.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A Brent ára az európai kora délutáni kereskedésben hordónként 105,2 dollár fölé emelkedett, miközben az amerikai irányadó West Texas Intermediate (WTI) 5,1%-kal, mintegy 92,75 dollárra drágult.

Amerikai médiajelentések szerint a Pentagon utasította az Egyesült Államok Középső Parancsnokságát, hogy fejezze be az előkészületeket egy Irán elleni, esetlegesen újrainduló „nagyszabású harci műveletekre”, amerikai tisztviselőkre hivatkozva.

A beszámoló szerint nem tűztek ki időpontot az esetleges csapásokra, amelyek iráni energetikai, infrastrukturális és nukleáris létesítményeket érhetnének.

Egy izraeli tisztviselő az Axiosnak azt mondta, hogy egy támadás esélye az Egyesült Államok jövő havi félidős választásai előtt „nem nagy, de nem is zárjuk ki”.

Hírek szerint még a csapások hívei sem számítanak arra, hogy ez tárgyalóasztalhoz kényszerítené Iránt, vagy helyreállítaná a biztonságos áthaladást a Hormuzi-szoroson, abban azonban bíznak, hogy segít Donald Trump amerikai elnöknek erőt demonstrálni a félidős választások előtt.

Az Egyesült Államok és Irán még nem jutott megállapodásra a februárban kezdődött háború lezárásáról.

A kínálati kockázatok már korábban is fokozódtak. Teherán felerősítette a tankerhajók elleni támadásokat a Hormuzi-szorosban, a húszik tagadták, hogy elveszítették volna kulcsfontosságú területeiket, és vezető olajipari tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy a globális tartalékok aggasztóan alacsony szintre süllyedtek.

A kitermelés az Egyesült Államokban is visszaesett, ahol a termelők az Isaias hurrikán közeledtével napi több mint 500 ezer hordóval csökkentették a Mexikói-öbölben folyó termelést.

A hét elején még estek az olajárak, miután jelek utaltak arra, hogy a Közel-Kelet exportja a háború előtti szintek felé közelít, és a G7-ek megállapodtak abban, hogy megnyitják stratégiai készleteiket.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdán közölte, hogy tagjai támogatják a márciusban vállalt olajkészlet-felszabadítás felgyorsítását, ahol lehet, a gázolajra helyezve a hangsúlyt.

Tőzsdei esés az inflációs félelmek újjáéledése közepette

Az európai részvénypiacok csütörtökön eséssel nyitottak, mivel az olajár emelkedése újraélesztette az inflációs aggodalmakat. A nyitáskor a német DAX 0,76%-kal, a londoni FTSE 100 0,75%-kal esett. A francia CAC 40 0,64%-kal volt lejjebb, míg az Euro Stoxx 50 1,06%-ot veszített.

A magasabb olajárak tovább növelték a nyomást az államkötvény-hozamokra is, amelyek többéves csúcsokra emelkedtek. Reggel a francia tízéves hozam 4,89%, a német 3,48% volt, míg a tízéves amerikai kincstárjegy-hozam több évtizedes csúcshoz, 5,32%-hoz közelített.

A hozamemelkedés általában nyomás alá helyezi a részvényeket, mivel a magasabb hitelköltségek szűkíthetik a vállalati nyereséget, és vonzóbbá tehetik a kötvényeket a befektetők számára.

A szerdán közzétett jegyzőkönyv az amerikai jegybank, a Federal Reserve szeptemberi üléséről azt mutatta, hogy a legtöbb döntéshozó szerint az év vége előtt valószínűleg indokolt lesz egy újabb kamatemelés.

A Fed szeptemberben, 2023 júliusa óta először, újra emelt az irányadó kamaton: negyed százalékponttal 3,75–4% közötti sávra, mivel az amerikai infláció továbbra is a 2%-os cél fölött van.

Az ázsiai piacok szerte a térségben estek, így Tokióban, Hongkongban, Sydneyben, Sanghajban, Szingapúrban, Szöulban, Wellingtonban, Tajpejben és Manilában is.

A Samsung részvényei estek annak ellenére, hogy a vállalat a harmadik negyedévre 782,5%-os ugrást becsült az üzemi eredményben, 107,4 billió vonra (mintegy 71,8 milliárd euróra), amit a memóriachipek drágulása hajt.

Szerdán a Wall Streeten a széles piacot lefedő S&P 500 index 0,2%-ot gyengült, egy nappal azután, hogy történelmi csúcsot ért el. A Dow Jones ipari átlag 0,7%-ot esett, míg a technológiai túlsúllyal bíró Nasdaq Composite 0,2%-kal csúszott lejjebb rekordértékéről.

A technológiai részvények visszahúzódtak, mivel a befektetők a gyorsjelentési szezonra készülnek, és a magas értékeltség, valamint a mesterséges intelligenciára fordított hatalmas kiadások miatt a profitkilátások nagyító alá kerültek.

Az euró közel maradt ahhoz a 17 hónapos mélyponthoz, amelyet hétfőn ért el, részben a francia államadósság magas szintje miatti aggodalmak súlya alatt. Csütörtök reggel az euró 1,12 dolláron, a font 1,32 dolláron állt, a dollár árfolyama pedig 158,13 jen körül mozgott. A biztonságos menedéknek számító arany unciánként 4143,90 dollárig kúszott fel.

A befektetők az Európai Központi Bank legutóbbi kamatdöntő üléséről készített jegyzőkönyv közzétételét is várták, hogy közelebb kerüljenek a válaszhoz: emel-e még egyszer kamatot a bank.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

17 hónapos mélypontra zuhant az euró a dollárral szemben

Miért nehéz a hétköznapi befektetőknek beszállni a robotikai fellendülésbe

Stabilak a kötvénypiacok: a francia hozam 24 éves csúcson, a brit 30 éves hozam 6% felett