Miközben a kormány a 2027-es költségvetést készíti, a Canal+ a fizetős tévékre tervezett áfa-duplázás miatt riadót fúj. Vezére, Maxime Saada azzal fenyeget, hogy visszafogja a csoport filmipari kiadásait, ami megingathatja az ágazatot, amelynek egyik fő finanszírozója a Canal+.
Fokozódik a feszültség a Canal+ és a kormány között. Miközben a végrehajtó hatalom a 2027-es költségvetését készíti elő, Maxime Saada élesen szembemegy azzal a tervvel, amely megszüntetné a fizetős televíziókra vonatkozó kedvezményes áfakulcsot. A Canal+ vezetője szerint az intézkedés „politikai” és „abszurd”, és úgy véli, hogy évente nagyjából 200 millió eurós többletköltséget jelentene a csoport számára.
Az áfa 10 százalékról 20 százalékra emelése szerinte az előfizetések drágulását hozhatja magával, de belső megszorításokhoz és munkahelyek megszüntetéséhez is vezethet.
„Nem tudunk elbírni 200 millió eurót” – mondta a vezető az RTL-nek nyilatkozva, jelezve, hogy a Canal+-nak felül kell majd vizsgálnia kiadásait.
A mozi mint nyomásgyakorló eszköz
A Canal+ kulcsszerepet játszik a francia filmipar finanszírozásában. A csoport 2025-ben 155,6 millió eurót fektetett francia filmekbe, és 148 produkció finanszírozásában vett részt. Ezzel a hagyományos magánműsorszolgáltatók befektetéseinek csaknem felét adja. Kiadásainak csökkentése így közvetlenül rányomhatja bélyegét a filmgyártásra.
Éppen ezen a téren érződik leginkább a fenyegetés. A Canal+ 980 millió eurót tervezett befektetni a francia és európai filmekbe 2028 és 2032 között. Maxime Saada azonban figyelmeztet: ha duplájára emelik az áfát, ezeket a vállalásokat csökkenthetik. Azt sem zárja ki, hogy „talán háromnegyedével kevesebb filmet” tudnak majd finanszírozni.
Az erőpróba a Canal+ körüli, amúgy is feszült légkörben bontakozik ki. Májusban Saada bejelentette, hogy a csoport nem kíván többé együttműködni azokkal, akik aláírták azt a véleménycikket, amely a Canal+-t irányító konzervatív milliárdos, Vincent Bolloré befolyását bírálta.
Az Emberi Jogok Ligája és a CGT-Spectacle szakszervezet azóta bírósághoz fordult, és azt állítja, hogy véleményalapú megkülönböztetésről van szó.
A 2027-es költségvetéssel a kormány azt próbálja elérni, hogy az államháztartási hiány a GDP 5,4 százalékáról 5 százalékra csökkenjen. A Canal+-t érintő áfaemelés ebbe a többletbevételi törekvésbe illeszkedik, ugyanakkor új frontot nyit egy olyan médiacsoporttal szemben, amely elszántan védi árrését és a francia kulturális alkotásban betöltött szerepét.