Európában állomásozó csapatok felülvizsgálatát azután rendelték el, hogy nőtt a feszültség amiatt, néhány NATO-állam megtagadta az amerikai erők iráni háborúhoz szükséges támaszpont-használatát.
Az Egyesült Államoknak „újra kell értékelnie” a viszonyát azokkal a NATO-szövetségesekkel, amelyek jövőbeli műveletek során megtagadják az amerikai csapatoktól a hozzáférést katonai támaszpontjaikhoz vagy légterükhöz – mondta Matthew Whitaker, az USA NATO-nagykövete az Euronewsnak.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Euronews Defence and Space Summit rendezvényen adott exkluzív interjúban Whitaker elmondta, hogy Washington továbbra is felülvizsgálja az amerikai erők NATO-területen történő telepítését és állomásoztatását, miután az Egyesült Államok Izraellel közös, Iránnal szembeni konfliktusa – az „Epic Fury” hadművelet – során több európai szövetségessel is nézeteltérések alakultak ki.
„Vizsgáljuk a hozzáféréssel, az állomásoztatással és az átrepüléssel kapcsolatos kérdéseket, amelyek közül néhány az Epic Fury alatt finoman szólva döcögősen működött” – mondta Whitaker.
Azt is közölte, hogy az Egyesült Államok folytatja az egyeztetéseket azokkal az országokkal, amelyek a konfliktus idején korlátozták a hozzáférést, hogy biztosítsa: »ne forduljon elő újra«.
„Ezeket a beszélgetéseket csak néhány olyan országgal folytatjuk, amellyel problémáink voltak, hogy a következő alkalommal pontosan értsük a helyzetet” – tette hozzá Whitaker.
„Hogy ez ne ismétlődjön meg, vagy ha mégis, akkor talán szükségünk van arra, hogy újraértékeljük a kapcsolatainkat” – mondta, amikor további kérdésekkel szembesült.
Elmondása szerint a felülvizsgálat azt vizsgálja, hol állomásoznak az amerikai erők, és milyen mértékű hozzáférése van Washingtonnak a szövetségesek légteréhez és katonai infrastruktúrájához.
„Ez egy erőstruktúra- és állomásoztatási felülvizsgálat” – fogalmazott Whitaker.
Whitaker szerint a folyamatot a Trump-kormányzat „America First” megközelítése határozza meg.
„Az America First azt jelenti, hogy mindent az Amerikai Egyesült Államok, a lakosság és az adófizetők érdekei felől közelítünk meg” – mondta.
A felülvizsgálatról kiszivárgott értesülések szerint akár 40 ezer katonát is kivonhatnak a NATO területéről, ám Whitaker ezeket a beszámolókat pontatlannak minősítette.
„A tervet még a hadügyminiszter tanácsadói irodájában sem véglegesítették. Úgyhogy azt gondolom, minden ilyen kiszivárogtatás csak olyan emberektől származik, akik zavart akarnak kelteni.”
Nézeteltérések az Irán elleni művelet kapcsán
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter júniusban, a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli főhadiszálláson tartott ülésén jelentette be az erőstruktúra felülvizsgálatát, miután több európai kormány korlátozta vagy megtagadta az Egyesült Államok hozzáférését légteréhez és katonai támaszpontjaihoz az Iránnal kapcsolatos műveletekhez.
Hegseth bírálta azokat az országokat, amelyek elutasították a részvételt a műveletben, lépéseiket „szégyenletesnek” nevezte, és azt állította, döntéseik amerikai katonák életét veszélyeztették.
Spanyolország, Olaszország, Franciaország és az Egyesült Királyság kezdetben fenntartásait hangoztatta a hozzáférés biztosításával kapcsolatban, tartva attól, hogy előzetes egyeztetés nélkül sodródik bele a műveletbe.
Donald Trump amerikai elnök nyíltan megvetését fejezte ki a döntésük miatt, és azzal fenyegetett, hogy felülvizsgálja az Egyesült Államok biztonsági támogatását azokkal az országokkal szemben, amelyek nem támogatták Washington álláspontját.
Spanyolország képviselte a legkeményebb álláspontot, teljes mértékben megtagadta, hogy az Egyesült Államok Iránhoz kapcsolódó műveletekhez használja légterét és katonai bázisait.
Olaszország korlátozásokat vezetett be a hozzáférésre, Franciaország pedig közölte, hogy engedélyezi a repülőgépek átrepülését és az operatív támogatást, de nem teszi lehetővé, hogy vadászgépek az ország támaszpontjain tankoljanak.
Az Egyesült Királyság kezdetben abba egyezett bele, hogy az amerikai hadsereg „védelmi célokra” használja a Királyi Légierő objektumait, majd később kiterjesztette a hozzáférést, hogy támogassa az iráni célpontok elleni csapásokat.
NATO-felülvizsgálat
A nyáron a NATO-tagállamok között köröztetett, kiszivárgott kérdőív arra kérte a kormányokat, hogy részletezzék, miként reagáltak az Egyesült Államok és Izrael Iránnal szembeni konfliktusára, többek között azt, hogy a művelet kezdeti szakaszában biztosítottak-e hozzáférést légterükhöz és katonai támaszpontjaikhoz.
A kérdőív azt is firtatta, hogyan viszonyulnak a NATO védelmi doktrínájának, az amerikaiak által támogatott, „NATO 3.0” néven emlegetett átalakításához, amely a hagyományos európai védelem központi felelősségét az európai szövetségesekre ruházná.