Világszerte már több mint ötmillió ipari robot dolgozik a gyárakban – történelmi rekord –, miközben nő a szakadék a valóban használt gépek és a hírekben szereplő humanoidok között.
Az ipari robotok globális, működő állománya tavaly 9%-kal nőtt, és nagyjából 5,08 millió egységet ért el, közölte az International Federation of Robotics (IFR) múlt csütörtökön közzétett éves World Robotics jelentésében.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az IFR egy frankfurti székhelyű, nonprofit szervezet, amely közel három évtizede követi az ágazat alakulását, és világszerte több mint 3.000 szervezetet képvisel.
A jelentés szerint az ipari robotok éves telepítése 11%-kal ugrott meg, először haladta meg a 600.000-et, és 603,000 egységet ért el.
„Az ipari automatizálás nagy sebességgel halad előre” – mondta Jane Heffner, az IFR elnöke, hozzátéve: „Az a mérföldkő, hogy világszerte az üzemekben már ötmillió robot működik, több mint kétszerese a hét évvel ezelőtti számnak. A legerősebb növekedés Ázsiában zajlik, ezt az amerikai kontinens követi. Európa jóval lassabban halad előre.”
Európa óvatosabb kapacitásbővítése
Az európai növekedés lassabb üteme jól látszik a számokban.
Az Európai Unió működő robotállománya 2025-ben először lépte át a 700.000-es határt, 712,000-re emelkedett, és a kontinensen üzemelő összes robot 84%-át adta.
„Az EU feldolgozóipara jelentős összegeket fektetett be az automatizálásba” – mondta Heffner. Az állomány 2015 óta több mint 80%-kal nőtt, akkor még 390,000 volt.
A növekedés azonban egyelőre megtorpant.
Az új telepítések száma az EU-ban 2025-ben 11%-kal, 60,500 egységre csökkent, miközben máshol gyorsult az ütem. A blokk ötéves összetett éves növekedési rátája viszonylag szerény, 3% volt.
Németország messze a legnagyobb európai piac marad, az uniós telepítések 41%-a ott valósul meg. Az ott üzembe helyezett robotok száma azonban 8%-kal, 25,000 alá esett, mivel a továbbra is legnagyobb egyedi megrendelőnek számító autóipar visszavonulása folytatódott.
Utána Olaszország, Franciaország és Spanyolország következik, amelyek egyenként 4,300 és 7,800 közötti számú robottal bővítették állományukat, miközben mindhárom országban kétszámjegyű volt a visszaesés az új telepítéseknél.
Eközben Kína ugyanebben az időszakban tovább növelte előnyét: 354,000 robotot telepített, ami 20%-os emelkedés, és már a világ összes telepítésének 59%-át adja.
Az Egyesült Államok Japánt is megelőzte, és a világ második legnagyobb piacává vált, közel 38,500 egységet telepített, 12%-kal többet, mint korábban.
Józan helyzetkép a humanoidokról
A humanoid robotok továbbra is apró piaci szegmenst képviselnek a már jól bejáratott ipari robotok mellett.
Az IFR egy külön közleményben közölte, hogy tavaly világszerte mindössze mintegy 7,000 humanoidot értékesítettek ipari és professzionális felhasználásra, és most először követte nyomon ezt a kategóriát.
Sok eszközt nem munkavégzésre, hanem mesterségesintelligencia-modellek tanítóadatainak előállítására vásároltak, az autógyártók pedig a tesztelési programokban jellemzően tíznél kevesebb gépet működtetnek.
A Bank of America ennek ellenére azzal számol, hogy az idei évben 90,000 humanoidot szállítanak ki, 2030-ra pedig 1,2 millióra emelkedik ez a szám.
A törekvések és a valóság közötti szakadék a pénzpiacokon is jól látszik.
A Hyundai tulajdonában lévő Boston Dynamics nagy valószínűséggel nem törekszik tőzsdei bevezetésre a jövő évben, mivel Atlas nevű humanoidját még nem vetették be nagy léptékben, és a vállalat továbbra sem nyereséges, mondta egy magas rangú Hyundai-vezető ebben a hónapban.
Kínában a szabályozó hatóságok állítólag informális iránymutatással fékezték a humanoid cégek tőzsdei bevezetését, miután a robotgyártó Unitree részvényei sanghaji debütálásuk, augusztus 19. után több mint ötszörösére emelkedtek, majd 55%-ot estek a csúcsértékről, és azóta is nehezen kapaszkodnak vissza.
Elon Musk is a szokottnál nyíltabban beszélt a Tesla Optimus programjának nehézségeiről.
„Ez lesz a legnehezebb termék, amelynek a gyártását felskálázzuk a Teslánál, mert a roboton minden új” – mondta Musk a befektetőknek a Tesla második negyedéves eredménybeszélgetésén, majd hozzátette: „Nincs ellátási lánc.”
Hol keletkezik a valódi érték
A brüsszeli székhelyű Arthur D. Little, a világ legrégebbi menedzsment-tanácsadó cége által idén közzétett jelentés ugyanerre a következtetésre jut.
„A humanoid robotok felkeltik majd a figyelmet, a specializált fizikai MI viszont teremti meg az értéket” – áll a dokumentumban, amely a fizikai MI kifejezést gyűjtőfogalomként használja olyan gépekre, az ipari robotkaroktól az önvezető autókig, amelyek a valós világban érzékelni, dönteni és cselekedni tudnak.
A jelentés a tágabb piac méretét ma mintegy 18 milliárd dollárra (15,8 milliárd euróra) teszi, ebből a humanoidok mindössze 2 milliárd dollárt (1,75 milliárd eurót) és 3 milliárd dollárt (2,63 milliárd eurót) képviselnek, és azt vetíti előre, hogy az ágazat egésze 2030-ra 60 milliárd dollárra (52,7 milliárd euróra) és 100 milliárd dollárra (87,9 milliárd euróra) nő.
A jelentés arra is figyelmeztet, hogy sok humanoidbemutató „hamis, mesterséges intelligencia által generált vagy erősen megrendezett”, a valós bemutatók pedig gyakran előre felvett mozdulatsorokat vagy távoli emberi irányítást mutatnak.
A tanulmány szerint az optimális terep a jól strukturált környezet, például a gyárak és raktárak, ahol először a kerekes robotok és a fix robotkarok fognak nagy számban megjelenni, mivel olcsóbbak és könnyebben igazíthatók konkrét feladatokhoz.
„Miért korlátoznánk úgy, hogy az emberi testfelépítést utánozza...?” – teszi fel a kérdést Dave Grant, a PickNik Robotics vezérigazgatója a jelentésben.
Az emberi szintű kézügyesség, a megbízható autonóm működés ellenőrzött környezeten kívül, valamint egy „killer app” hiánya továbbra is komoly korlátot jelent a humanoidok számára, ráadásul a felelősségi és biztosítási kérdések sem rendezettek.
A Siemens logisztikai feladatokra tesztelt egy robotot az erlangeni gyárában, a BMW pedig humanoidot vet be az autó- és akkumulátorgyártásban.
Ezek a kísérletek azonban az IFR következtetéseivel együtt azt jelzik, hogy a humanoidok többsége továbbra is prototípus vagy kísérleti fázisban van, miközben a hagyományos ipari robotok még mindig gazdaságosabbak a gyártósoron végzett munkára.
A világ robotikájának idei története ezért nem a humanoidokról szól, hanem azokról a gépekről, amelyek már beváltak, és amelyek állománya lassabban, de egyenletesen bővül.