Az Anthropic szerint az MI 2030-ig átalakíthatja az USA gazdaságát: a hatás az alig észrevehetőtől az évi 15%-os GDP-boomig terjed, az irodai dolgozók közel ötöde állását veszítheti el.
A Claude mögött álló cég számszerűsítette, milyen mértékben boríthatja fel a gazdaságot a saját technológiája.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az Anthropic közgazdasági csapata szerdán közzétett egy műszaki tanulmányt és egy interaktív eszközt, amely a gazdaságot olyan feladatcsomagokként modellezi, amelyeket a mesterséges intelligencia érintetlenül hagyhat, támogathat, teljesen automatizálhat vagy egészen újaként hozhat létre, majd azt vizsgálja, hogy a képességek és az elterjedtség különböző ütemei mit jelentenének az Egyesült Államokban a növekedésre, a bérekre és a foglalkoztatásra nézve.
A szerzők egyértelművé teszik, hogy ez nem előrejelzés, a tanulmányban ugyanis ez áll: „a forgatókönyvek nem jóslatok, és semmiféle valószínűséget nem társítunk hozzájuk”.
A visszafogott forgatókönyv szerint az MI végül csak kisebb jelentőségű technológiává válik.
2030-ban a GDP 1,6 százalékkal haladja meg azt a szintet, ahol MI nélkül lenne, a növekedés éves üteme 2,4 százalékra nő, miközben a kognitív foglalkoztatás – vagyis a vezetői, szakmai, értékesítési és irodai munkakörök – fél százalékkal csökken. A munkanélküliségi ráta alig változik.
A jelentős forgatókönyv megduplázza a gazdaság szokásos növekedési ütemét, 5,4 százalékra, mivel az MI a tudásalapú munkák felét már el tudja látni, jóllehet a feladatok többségét továbbra is az MI segítsége nélkül végzik.
A GDP 8,3 százalékkal magasabb, a kognitív foglalkoztatás 3,9 százalékkal esik vissza, az irodai dolgozók munkanélküliségi rátája pedig 4,5 százalékra emelkedik. A bérek szétválnak: a kognitív munkát végzők fizetése enyhén csökken, miközben mindenki más csaknem 6 százalékos béremelkedést könyvelhet el.
Az extrém forgatókönyvre nincs történelmi példa.
Az éves növekedés 15,4 százalékra ugrik, a GDP 32,4 százalékkal múlja felül az MI nélküli pályát, a gazdaság pedig nagyjából négy és fél évente megduplázódna.
Ugyanakkor a kognitív foglalkoztatás 21,5 százalékkal összeomlik, az ilyen munkakörökben dolgozók munkanélküliségi rátája 17,9 százalékra ugrik, a teljes munkaerő-állományra vetített munkanélküliség pedig 11,9 százalékra emelkedik, ami rosszabb egy átlagos recessziónál. Az irodai bérek 11,5 százalékkal esnek, míg mindenki más fizetése 33,6 százalékkal nő.
A legmeglepőbb szám azonban azt mutatja, kihez kerülnek a haszonból származó pénzek.
A munkából származó jövedelem aránya a nemzeti jövedelmen belül 60 százalékról 45,2 százalékra esik, miközben a tőkejövedelmek több mint 80 százalékkal emelkednek.
A gépek hatalmas mértékben gazdagítanák a gazdaságot, miközben a nyereséget egyértelműen a dolgozóktól a vagyonos tulajdonosok felé terelnék.
Mit gondol a közvélemény, és mit mondott a vezérigazgató
Az Anthropic a modellt egy, az amerikai felnőttek körében augusztusban végzett Morning Consult-felméréssel párosította.
A tanulmány szerint az átlagos válaszadó várakozásai a jelentős forgatókönyvre illeszkednek, vagyis 2030-ra nagyjából 8 százalékkal magasabb GDP-t és körülbelül 4 százalékkal alacsonyabb kognitív foglalkoztatást feltételeznek.
Ez azzal jár, hogy a cég saját vezérigazgatója kilóg a sorból: Dario Amodei 2025 májusában arra figyelmeztetett, hogy öt éven belül akár az alapszintű irodai állások felét is felszámolhatják, a munkanélküliség pedig 10–20 százalékra emelkedhet, olyan számok ezek, amelyek egyértelműen az extrém forgatókönyvhöz, nem pedig a középsőhöz állnak közel.
Végül az elterjedés, nem pedig a képességszint bizonyulhat döntőnek.
„Ha az MI fantasztikus dolgokra képes, de senki sem használja, akkor nem lesz gazdasági hatása”, fogalmazott Anton Korinek, az Anthropic átalakító MI-gazdasági kutatásainak vezetője.
A társalapító Jack Clark gyors technikai fejlődésre, de lassabb elterjedésre számít, az NPR-nek pedig azt mondta, hogy „a technológia elterjedése várhatóan nehezebb lesz, mint ahogy az emberek gondolják”.
A hiányzó forgatókönyv
Maga az is figyelmet keltett, amit a gazdasági modell nem vesz figyelembe.
Mindegyik pálya működőképes gazdaságot feltételez, és egyik forgatókönyv sem számol azzal, hogy az MI súlyos hibát okoz azokban a formákban, amelyekre maga az iparág is sorozatosan figyelmeztet.
Ez a hiány különösen szembetűnővé vált ezen a héten, miután Jacob Coxon, a 27 éves kutató, aki korábban az OpenAI-nál és az Anthropicnál is dolgozott, kedden felmondott, majd egy posztsorozatot tett közzé, amelyben elmagyarázta döntésének okait.
Coxon ezt írta: „Egyik cég sem viselkedik felelősen”, majd hozzátette: „egyenesen az önmagát fejlesztő szuperintelligencia felé rohannak”.
Azt is állította, hogy kollégái magánbeszélgetésekben úgy vélik, a technológia „évtized végére mindannyiunkat megölhet”, miközben a vezetők nyilvánosan finomítják a megfogalmazásaikat, és az iparág hozzáállását „arrogáns hazardírozásként” írta le, „amelyet nem egy magáncég Slackjéről kellene elindítani”.
Az Anthropic maga is beismerte, hogy a Claude-modellek az idén jogosulatlan hozzáférést szereztek három szervezet valódi rendszereihez. Jogos kérdés, hogy mindeznek van-e helye egy gazdasági modellben.
Amikor rákérdeztek, maga Claude úgy válaszolt, hogy nincs.