Az európaiak mintegy 91 százaléka támogatja a gyerekekre vonatkozó közösségimédia-szabályok szigorítását; a teljes tiltás a legnépszerűbb megoldás.
Az Európai Unió egy új jogszabály-tervezete, a KIDS Act, megtilthatná a 13 év alatti gyerekeknek a közösségi média használatát, és korlátozna bizonyos funkciókat a 13 és 15 év közöttiek számára.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A cél a telefonfüggőség és az úgynevezett "doomscrolling" visszaszorítása, valamint annak biztosítása, hogy a gyerekeket megvédjék a káros tartalmaktól vagy kapcsolatfelvételektől, illetve a mentális és fizikai kockázatoktól.
Gyermekjogokkal foglalkozó szervezetek üdvözölték a lépést, ugyanakkor néhányan arra figyelmeztetnek, hogy a közösségi médiához való hozzáférés korlátozása a tinédzsereknél akár még veszélyesebb online közösségek felé is terelheti őket.
Az uniós polgárok túlnyomó többsége, 91%-a, egyetért abban, hogy további intézkedésekre van szükség a gyerekek közösségimédia-használatának szabályozására - derül ki az Eurobarometer EU Challenges and Priorities című felméréséből.
A legnagyobb támogatást, 36%-ot, az a lépés kapta, amely egy bizonyos életkor alatt betiltaná a közösségi média használatát a gyerekek számára.
Görögországban a legnagyobb a támogatottság, 49%, ezt követi Bulgária, Románia, Portugália, Írország és Szlovákia, egyaránt 44%-kal. A legalacsonyabb támogatottság egy közép-európai országcsoportban jelent meg: Ausztria (27%), Németország (28%) és Csehország (29%).
„A felelősség áthelyezése a platformokról a szülőkre”
Ugyanakkor néhány gyermekjogi szervezetet nem különösebben nyűgözött le az EU terve.
„Támogatjuk, hogy 13 év legyen a minimális életkor, de ezt nem tekintjük új tilalomnak”, mondta Jeanne-Marie Quashie, a Terre des Hommes Netherlands uniós érdekvédelmi tisztviselője az Europe in Motionnak. „Jelenleg a közösségi médiaplatformok is 13 évet szabnak meg a szolgáltatásaikhoz való hozzáférés alsó korhatáraként.”
Elmondása szerint a jogszabályban szereplő korhatár összhangban van az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 8. cikkében már rögzített normákkal, ugyanakkor az új szabályozást tovább kellene finomítani abban, ahogyan a 13 és 14 évesek hozzáférését kívánja szabályozni.
A jelenlegi keret szerint a tinédzserek nem hozhatnak létre önállóan közösségimédia-fiókot, hanem a szülőknek kell a nevükben elindítaniuk és megerősíteniük a regisztrációt.
Ezeket a fiókokat ezután egy összekapcsolt szülői profilon vagy egy adminisztrációs felületen keresztül kezelnék, ahol például beállíthatnák a képernyőidő korlátját, legfeljebb napi egy órában.
Ilyen feltételek mellett a felelősség jelentős része a szülőkre hárulna.
„Az EU KIDS Act jó irányba mozdul el azzal, hogy a platformok kialakítását célozza meg általános tilalmak helyett”, mondta Quashie. „Azonban az, hogy a hozzáférés egy szülő regisztrációjától függ, a terhet a technológiai vállalatokról a családokra teszi át.”
„A 13 és 15 év közötti korosztálynál a biztonságnak beépítettnek kell lennie, nem pedig utólag bekapcsolhatónak”, tette hozzá. „A gyerekek online terekhez való hozzáférésének a biztonságtól kell függnie, nem a szülői engedélytől.”
Gyerekek biztonsága a közösségi médiában: mitől tartanak leginkább az európaiak?
Az EU-ban széles körben erős az aggodalom a gyerekek közösségimédia-használata miatt: a válaszadók mintegy 70%-a mondta, hogy nagyon vagy valamennyire aggódik a cyberbullying (71%), az online grooming (70%) és a káros tartalmaknak való kitettség (69%) miatt.
Ugyanakkor a függőséget okozó kialakítással kapcsolatos aggodalom, amely a KIDS Act egyik fő célpontja, alacsonyabb volt: mindössze 60%, és ebből csak 28% mondta, hogy nagyon aggódik.
Vannak azonban kivételek: Cipruson a függőséget okozó dizájn miatt aggódó válaszadók aránya 89%-ra ugrik, Luxemburgban pedig 87%-ot ér el.