A nyaraláson belüli nyaralásoktól az undertourizmuson és a hosszú élettartamot ígérő elvonulásokon át az Euronews Travel csapata kiválasztotta a 2027-es utazási trendeket és úti célokat.
Az utazás világa folyamatosan változik, és úgy tűnik, 2027-ben rengeteg új módon fedezheti fel az ember a világot.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az egészségre és hosszú életre épülő nyaralásoktól kezdve a lassabb, tartalmasabb utazások iránti egyre nagyobb igényig, az utazók egyre tudatosabban választják meg, hogyan töltik a szabadidejüket.
A jövő év igazi nagy dobás lesz a csillagászat rajongói számára, hiszen az augusztusi, úgynevezett „évszázad napfogyatkozása” Dél-Spanyolország és Észak-Afrika egyes részeiről is látható lesz, miközben a bennfentesek a tömegesen látogatott Bali helyett Indonézia kevésbé ismert térségeit választják.
Valószínű, hogy 2027-ben az utazók a szokásos felkapott helyeken túlra is tekintenek, újragondolják, mikor és hová utaznak, és új okokat találnak olyan úti célok felkeresésére, amelyeket eddig jórészt figyelmen kívül hagytak.
Rengeteg mindenben mélyedhet bele: a hosszú életet célzó elvonulások térnyerésétől és a wellness-utazás átalakulásától kezdve egészen az újfajta kaland-, kulturális és szállásélményekig.
Ezek azok a trendek, amelyek várakozásaink szerint formálni fogják az utazást a következő évben.
Előrejelzéseink és utazási trendek 2027-re
Tekintet az égre
Már 2026 is nagy év volt azok számára, akik a csillagokról álmodnak: az Artemis II misszió sikeresen végrehajtott egy Hold melletti elrepülést, és egy napfogyatkozás több mint két percre sötétségbe borította Spanyolország és Izland egyes részeit.
A jövő év még jelentősebbnek ígérkezik, hiszen augusztus 2-án lesz az „évszázad napfogyatkozása”, és 2027 valamely pontjára tervezik az Artemis III küldetést is.
Az augusztusi napfogyatkozás azért kapta ezt a nevet, mert a 21. században ez lesz a leghosszabb teljes napfogyatkozás könnyen megközelíthető szárazföldről, az Egyiptomban fekvő városokban, a teljes takarás csúcspontjához közel pedig több mint hat percre elfedi a Hold a Napot.
Spanyolország ismét szerencsés helyzetben lesz, teljes takarás lesz többek között Cádizban, Marbellán és Málagában, de a jelenség látható lesz többek között Marokkóban, Tunéziában, Algériában és Szaúd-Arábiában is.
Azok számára is nagy év következik, akik a világegyetem felfedezéséről álmodoznak, hiszen a Star Wars az 50. évfordulóját ünnepli.
Természetesen újra műsorra tűzik majd a mozik az eredeti Star Wars-filmeket, az utazás terén viszont úgy képzelem, hogy újra divatba jönnek a kultikus forgatási helyszínek, például Guilin mészkőszirtjei, a Comói-tó vagy Vadi Rum. Gondoljon a „set-jettingre”, egy csipetnyi nosztalgiával. Dianne Apen-Sadler
A másod- és harmadvárosokon túl, az »undertourised« úti célok felé
Az év elején amellett érveltem, hogy Európa úti céljai közül a híres fővárosokon túl is megérdemelnek egy kis figyelmet azok, amelyeket „másodvárosoknak” nevezhetünk, vagyis azokat a helyeket, amelyeket az utazók gyakran figyelmen kívül hagynak, mert a fő turisztikai központokon kívül esnek.
Útikalauzom a kontinens néhány legjobb másodvárosáról olyan helyeket sorolt fel, mint a svájci Bázel, dinamikus művészeti életével, vagy az Egyesült Királyságban található Cambridge, ahol a River Cam folyón lehet punt bárkákkal hajózni.
Ha 2026 a másodvárosok éve volt, 2027-ben ez az ösztön még tovább erősödhet. Úgy látom, az utazók egyre inkább olyan helyeket keresnek, amelyek jóformán teljesen kívül esnek a reflektorfényen.
A közösségi média továbbra is komoly hatással van arra, hogyan fedezzük fel és tervezzük meg az utazásainkat, ugyanakkor villámgyorsan képes addig ismeretlen helyeket kötelezően felkeresendő, zsúfolt úti céllá változtatni.
Ahogy az utazók egyre tudatosabban viszonyulnak ehhez, a Skift kutatása szerint akár az utazók 42%-a (forrás: angol) is azt mondja, hogy kifejezetten kerüli a zsúfolt helyeket, így a lassabb, nyugodtabb utazást keresők számára a másod-, sőt harmadvárosok vonzereje is csökkenhet.
Ennek eredményeként elképzelhető, hogy olyan városokban, mint a japán Toyama, több látogatót látunk majd, mint Tokióban vagy Oszakában. A japán fővárostól repülővel mintegy egy órára fekvő prefektúra turisztikai stratégiája az, hogy megőrizze vidéki báját, és lassú, hegyi kikapcsolódást kínáljon látogatóknak túrákkal és helyi finomságokkal.
Az év fordulóján az is valószínű, hogy egyre több úti cél indít kezdeményezéseket nemcsak az „undertourised” helyek bemutatására, hanem a turistaforgalom irányítására is. Az év elején beszélgettem Dubrovnik polgármesterével, Mato Frankovićcsal, aki a „Respect the City” stratégiáról számolt be, amellyel az „Adria gyöngye” túlturizmusa ellen próbálnak fellépni. Vajon ez a stratégia más népszerű turisztikai célpontokon is működhetne? Fakhriya M. Suleiman
Chinamaxxing
Úgy tűnik, manapság szinte bármi végére oda lehet tenni a -maxxing utótagot, és máris születik egy új trend. Az Euronews Travel sem kivétel, és ezért nem fogok bocsánatot kérni, még akkor sem, ha ez „ciki”.
A COVID utáni időszakban óriási turistahullám érkezett Japánba, de a vízumkorlátozások enyhítésével úgy gondolom, Kína most végre megkapja a régóta esedékes reflektorfényt.
Közel 80 ország állampolgárai mostantól akár 30 napig vízummentesen látogathatják az országot, ami alig elég idő arra, hogy felfedezzék a futurisztikus nagyvárosokat, a számos UNESCO világörökségi helyszínt és a lélegzetelállítóan változatos tájakat.
A közösségi média szintén fontos tényező, hiszen amikor tavaly az Egyesült Államokban átmenetileg leállították a TikTokot, sok felhasználó a Douyinra, az alkalmazás kínai változatára költözött, az X automatikus fordítása pedig azt eredményezte, hogy egyre többen lépnek kapcsolatba az országból származó felhasználókkal.
Épp múlt héten indult el a TenPayGo fizetési alkalmazás, amely együttműködik az Apple Payjel és a nemzetközi kártyákkal, így az országba érkező külföldieknek is megkönnyíti a fizetést.
Az év elején jártam Kínában (élményeimről itt olvashat), de máris alig várom, hogy visszatérjek, és könnyen el tudom képzelni, hogy a jövőben újra meg újra felkeresem az országot. Dianne Apen-Sadler
Az „Inception-út”: nyaralás a nyaraláson belül, újabb nyaralással
A több úti célt érintő utazás semmiképpen sem új trend, de manapság, amikor nyaralást foglalunk, mintha kialakult volna egy új szokásunk: lefoglalunk egy utat, majd azon belül újabb és újabb kiruccanásokat kezdünk szervezni, gyakran már az érkezés után.
Christopher Nolan epikus, „álom az álomban az álomban” koncepciója ihlette, ezért nevezem ezt „Inception-útnak”, vagyis nyaralásnak a nyaraláson belül, újabb nyaralással megspékelve. Többször is csináltuk már, de az idei spanyolországi nyár volt a tökéletes példa.
Ami eredetileg menekülésnek indult a Spanyol Pireneusokba, a végére néhány barcelonai nappal megtoldva, az valahogy jóval nagyobb autós körúttá nőtte ki magát. Alapbázisunk Taüll volt a Vall de Boíban, de amint megérkeztünk, tovább és tovább tágítottuk a felfedezés határait.
Nemcsak egynapos kirándulásokat tettünk a Val d’Aranba és a hegyeken át a középkori Aínsa városába, hanem végül úgy döntöttünk, hogy keresztülvezetünk Észak-Spanyolországon, és eltöltünk egy délutánt és egy éjszakát San Sebastiánban, hogy megnézzük a napfogyatkozást. Augusztus 12-én történt, és azon a reggelen határoztuk el, hogy északra indulunk miatta.
Hosszú út volt, de teljes mértékben megérte. Nemcsak magáért a napfogyatkozásért, hanem azért is, mert végre kipipálhattam San Sebastiánt a bakancslistámról. Mivel ebben a trendi városban nagyjából csak 18 órát töltöttünk, igyekeztünk minél több élményt besűríteni, és szó szerint is ízelítőt kaptunk abból, miért olyan népszerű.
Minél többet utazom, annál jobban megszeretem az „Inception-út” formátumot, és gyanítom, hogy 2027-ben még többször bevetem majd. Mi a következő állomás a listámon? Ki tudja, de egy biztos, amit eredetileg megtervezünk, szinte biztosan nem lesz a végleges útiterv. Mike Starling
Type B travel
A közösségi média nagyszerű eszköz arra, hogy olyan városokat is megismerjen, amelyeket korábban talán eszébe sem jutott volna felkeresni, de amint lefoglal egy utazást, úgy tűnik, az algoritmus ráérez, és folyamatosan az adott úti célról szóló tartalmakkal árasztja el a hírcsatornáját.
Ez lassan kiöli az utazásból a meglepetés erejét: a turisták több mint kétharmada állítja, hogy egy úti cél ismerősnek tűnt számára a róla látott rengeteg videó miatt, még akkor is, ha korábban soha nem járt ott.
Éppen ezért gondolom úgy, hogy a „Type B travel” 2027-ben nagyot fog szólni.
A spontán, kissé kaotikus „Type B” utazás lényege, hogy az ember úgy érkezik meg egy új helyre, hogy nincs semmi előre eltervezve vagy lefoglalva, és hagyja, hogy a szíve diktálja, mit csináljon.
Szerintem ez természetes folytatása a 2026-ban megjelent „lore chasing” jelenségnek, amikor az ember olyan dolgokat tesz, amelyeket egyébként nem szokott, pusztán azért, mert nyaral, és szeretne hazatérni néhány jó történettel.
Úgy vélem, sokat segíthet a túlturizmus problémáin is, hiszen nem áll sorba a következő virálisan terjedő látványosságnál, ha egyszerűen nem is hallott róla, és nem látta róla a videókat. Dianne Apen-Sadler
A hosszúélet-elvonulások fejlődése
Akárcsak a több úti célt érintő utazások, a hosszú életet célzó elvonulások sem újdonság, de nagy valószínűséggel 2027-ben változik majd, ahogyan megközelítik őket.
A hangsúly a puszta élettartam helyett egyre inkább az úgynevezett healthspanra, vagyis arra kerül, hogy az emberek minél tovább maradjanak egészségesek és aktívak.
Jövőre várhatóan kevésbé a gyors wellness-újraindításról, sokkal inkább a saját test megértéséről, a lehetséges egészségügyi kockázatok azonosításáról és az olyan változtatásokról szólnak majd ezek az elvonulások, amelyeket hazaérve valóban fenn tud tartani.
Az utazók számára ez sok mindent jelenthet, a metabolikus vizsgálatoktól és személyre szabott táplálkozási tervektől kezdve az alvásanalízisen, a mozgásfelméréseken és orvosokkal vagy más képzett szakemberekkel folytatott konzultációkon át. Egyes elvonulások olyan kezelésekkel is kísérleteznek, mint a krioterápia vagy a hiperbár oxigénterápia.
Természetesen a healthspanre fókuszáló elvonulások céljának egy része továbbra is a hosszú élet, és számos új helyszín nyílik, amelyre érdemes odafigyelni, ha bármelyik eleme közel áll önhöz.
A phuketi Clinique La Prairie várhatóan idén novemberben nyitja meg kapuit. A Tri Vananda, vagyis többgenerációs lakóközösség környezetében működő intézmény kínálatában a megelőző egészségmegőrzés, a személyre szabott táplálkozás, a mozgás és az átfogó jóllét szerepel.
Eközben Ausztriában a leogangi Naturhotel Forsthofgut nemrég bővítette wellnessrészlegét egy dedikált, tudományos alapokon nyugvó hosszúélet-térrel, amelyet waldSPA Health néven ismernek. Az itt kínált egészségprogramok között szerepel az intermittáló hipoxia-hiperoxia tréning, egy nem invazív oxigénterápia, amely a feltételezések szerint sejtmegújító hatású. Saskia O’Donoghue
Szállodák helyett autentikus szállásélmények
Minden szálloda egyforma? Egy kutatás szerint a válaszadók akár 74%-a is teljesen vagy részben egyetért azzal, hogy a szállodaláncok sokszor nagyon hasonlónak tűnnek egymáshoz. A felmérésből az is kiderült, hogy az utazók egyre inkább az autentikus élményeket keresik, amikor külföldre mennek. Bár nem gondolom, hogy 2027-ben eltűnnének a szállodák, az utazók valószínűleg kíváncsibban tekintenek majd túl rajtuk.
Úgy látom, a különleges szállástípusok nem puszta utólagos ötletként jelennek meg, hanem maguk is részévé válnak annak, miért dönt valaki a külföldi utazás mellett. Én például nagyon csábítónak találom, hogy csak azért utazzak Marokkóba, hogy kipróbáljam, amiről az útikönyvek rajongva írnak: egy riadban megszállni a hagyományos szálloda helyett.
Ha végiggörgeti a „#riadmorocco” hashtaget, utazók fotóit látja ezekről a tarka, befelé forduló elrendezésű építészeti csodákról, amelyekben a nyitott udvar, közepén szökőkúttal, kapja a főszerepet.
Eközben a japán rjokanok talán a világ legősibb szállodatípusai közé tartoznak, egészen a 8. századig visszanyúló múlttal. Hagyományosan ilyen fogadókban tatamival borított, szalmaalapú szőnyegekből álló padló, jellegzetes futonágy és jukata köntös várja a vendégeket. Egy rjokanban eltöltött éjszaka rendszerint japán reggelivel indul, és kaiszeki rjorival zárul, vagyis többfogásos japán vacsorával helyi különlegességekből, például halból, levesből és szezonális zöldségekből.
Létezik továbbá az önkéntes munkán alapuló csereprogramok trendje is, ahol a vendégek hetente meghatározott számú órában dolgoznak a szállásért és ellátásért cserébe. Legyen szó állatok gondozásáról vagy festésről és dekorálásról, ez remek módnak tűnik arra, hogy hasonló gondolkodású emberekkel ismerkedjen, és a szabadidejében úgy fedezzen fel egy új úti célt, hogy közben nem kell a szállásköltség miatt aggódnia. Fakhriya M. Suleiman
Indonézia – sokkal több, mint Bali
Ha Indonéziára gondol, valószínűleg azonnal Bali jut eszébe. A sziget régóta rendkívül népszerű nyaralóhely a megfizethető luxust és a gyönyörű, ráadásul változatos tájat kereső nyugati utazók körében.
Az utóbbi időben azonban mintha fordult volna a hangulat: egyre több utazó elégedetlen azzal, hogy a fejlesztők régóta működő helyi vállalkozásokat dózerolnak le.
Két éve jártam ott, és bár kétségtelenül szórakoztató hely, részben pedig lenyűgöző, mégis rendkívül túlturizmus sújtotta benyomást keltett, zsúfolt utakkal, amelyeken utazók tömege próbált minél több helyszínt belezsúfolni az útjába.
Ahogy Bali népszerűsége nőtt, úgy emelkedtek az árak is. Egyes esetekben a szállás és az étkezés költségei már vetekszenek az európai árakkal, így az egyik fő oka a látogatásnak gyakorlatilag megszűnt.
Szerencsére Indonézia hatalmas ország, rengeteg alig látogatott helyszínnel, így nagyon is lehetséges megfizethetőbb, autentikusabb és jóval csendesebb élményt találni.
Ha a természetközeli, a kitaposott ösvényen túli utakat kedveli, nem kell messzire mennie Balitól. Lombok közvetlenül mellette fekszik, alacsonyabb árakkal, érintetlen strandokkal, vízesésekkel, végtelen túralehetőségekkel és a Rindzsanival, az ország második legmagasabb vulkánjával és hegycsúcsával.
A természet szerelmeseinek kötelező úti cél a Komodo Nemzeti Park, amelyet a különleges komodói varánusz megóvására hoztak létre, és amely az UNESCO világörökség része.
Itt ma is megfigyelhetők, akárcsak számos más élőlény, például a narancslábú guvat, a Timor-szarvas, valamint különféle bálna-, delfin- és tengeri teknősfajok.
Ha valóban távoli felfedezőútra vágyik, aligha választhatna jobb helyet Raja Ampatnál. A távoli szigetvilág azért híres, mert a Föld egyik leggazdagabb tengeri biodiverzitásával rendelkezik.
Csak komppal érhető el, a térséget több száz, dzsungellel borított sziget alkotja, és híres a strandjairól a talán legkékebb vízzel, amit valaha látott, valamint a korallzátonyokról, amelyek hemzsegnek a tengeri élővilágtól. Saskia O’Donoghue
Városi aktív utazás: a város mint edzőterem
A sportturizmust régebben viszonylag könnyű volt meghatározni: rajongók utaztak eseményekre, hogy megnézzék kedvenc csapataikat, vagy részt vettek maratonokon, kerékpáros túrákon, golfversenyeken. A világjárvány óta azonban a szektor jelentősen átalakult, a szabadtéri kalandok, a wellness és a fitnesz is részévé vált a kínálatnak.
Úgy vélem, 2027-ben ez az átalakulás a városainkban és településeinken is megjelenik. A futás és a gyaloglás talán a legkézenfekvőbb példák: ha megnéz bármelyik nagyváros turisztikai honlapját, ajánlott útvonalakat talál kocogásra és sétára.
Néhány szálloda már évek óta magáévá teszi ezt az elképzelést. A Westin Hotels & Resorts például világszerte több mint 150 „Run Concierge”-t foglalkoztat, akik csoportos futásokon kísérik el a vendégeket, és közben segítenek megismerni az adott úti célt.
Mivel azokat, akik városi pihenőket terveznek, egyre inkább a szabadtéri élmények vonzzák, nem csupán az edzőterem, várhatóan további szállodák és úti célok követik majd ezt a példát, parkokon és látnivalókon átvezető, gondosan megtervezett útvonalakat kínálva. Ez különösen hasznos lehet egyedül utazók és üzleti utazók számára, akik aktívan szeretnék felfedezni a várost.
A „race-cation” trend ugyan látványosan növekszik, de a futóknak nincs feltétlenül szükségük versenyre ahhoz, hogy útra keljenek. A futás, a kerékpározás és általában a testmozgás mindinkább a helyek megismerésének módjává válik. Mike Starling