Az EU villamosenergia-termelésének több mint fele megújuló forrásokból származik, ám az egyes országok között továbbra is jelentős különbségek vannak.
Az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint az idei év második negyedévében a blokkban termelt áram 54,1 százaléka megújuló energiaforrásokból származott.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ez azt jelenti, hogy a megújuló energiaforrások (beleértve a bioüzemanyagokat is) továbbra is felülmúlják a többi energiahordozót, köztük az égethető és fosszilis energiahordozókat.
Az elmúlt egy évben azonban alig nőtt ez az arány, ami arra utal, hogy a bővülés lassulhat. 2025 eleje óta a részesedés 41 és valamivel több mint 56 százalék között ingadozott.
A 2026 második negyedévére vonatkozó arány enyhe csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest (54,3 százalék), ugyanakkor növekedés tapasztalható 2026 januárjához viszonyítva, amikor ez az érték még 41 százalék volt.
Összességében a megújuló forrásokból származó áramtermelés éves összevetésben 2,8 százalékkal, míg a teljes villamosenergia-termelés 3,2 százalékkal bővült. Ugyanebben az időszakban a gázalapú termelés 3,9 százalékkal nőtt.
Az adatok szöges ellentétben állnak a blokk azon ígéretével, hogy a zöldebb, hazai forrású energiára áll át az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásai, valamint az azok nyomán kialakult energiabizonytalanság után.
Brüsszel erőfeszítései, hogy megszabaduljon a külföldi energiától való függőségtől, Oroszország Ukrajna elleni, teljes körű inváziója után indultak el, és jelentős eredményeket hoztak.
Melyik a legnagyobb tiszta villamosenergia-forrás?
2023 elejétől a megújuló energiaforrások látványosan nagyobb szerepet kezdtek játszani az áramtermelésben a szél- és napenergia-kapacitások gyors bővülése, valamint az orosz gáztól való éles elfordulás miatt. A megújulók ilyen ütemű növekedése több tízmilliárd eurónyi lehetséges gáz- és szénvásárlástól kímélte meg az EU-t.
Mostanra a megújulók növekedése kevésbé látványos, részben azért, mert számos uniós ország már eleve magasabb tisztaenergia-szint mellett működik.
Az Eurostat szerint továbbra is a napenergia a legnagyobb mértékben járul hozzá az EU villamosenergia-termeléséhez: részesedése 41,6 százalék, szemben az egy évvel korábbi 37 százalékkal. Júniusban a napenergia volt Európa legnagyobb egyedi áramforrása is.
Ezt követi a szélenergia 27,7 százalékkal és a vízenergia 22,6 százalékkal. A fennmaradó megújuló áram égethető megújuló tüzelőanyagokból (7,7 százalék), valamint geotermikus és egyéb energiaforrásokból (0,4 százalék) származott.
Jelentős a tiszta áram felhasználásában
Az Eurostat legfrissebb adatai rámutatnak, hogy a blokkban továbbra is jelentős szakadék tátong az áramtermelés terén.
A rangsort Lettország vezeti, ahol az áramtermelés 97,7 százaléka megújuló forrásból származik. A balti államot főként víz- és napenergia látja el, köszönhetően egyrészt a Daugava folyó vízerőmű-rendszerének, amely Lettország hazai, megújuló alapterhelésű áramtermelésének gerincét adja, másrészt a háztartási napelemek gyors terjedésének.
Szorosan követi Dánia, ahol az áramtermelés mintegy 94 százaléka megújuló forrásból származik, döntően szélenergiából; az ország az elsők között lépett ebbe az irányba. A dobogó harmadik fokán Horvátország áll: az ország áramtermelésének 92,2 százaléka zöld, elsősorban vízerőműveknek köszönhetően.
Az élmezőnyben találjuk Ausztriát, Észtországot, Portugáliát és Litvániát is, ha a megújuló forrásból származó áram arányát nézzük.
A skála másik végén Szlovákia áll, ahol az áramtermelésnek csupán 19,8 százaléka származik megújulókból. Az ország villamosenergia-termelésének nagy részét – mintegy 70 százalékát – atomerőművek adják.
A rangsor végén szerepel Csehország is, ahol az áramtermelés 20,9 százaléka tekinthető tisztának. Az ország szintén erősen támaszkodik atomenergiára és fosszilis tüzelőanyagokra.
Mekkora arányt képviselnek a megújulók a teljes energiafogyasztásban?
A villamos energia azonban csak egy szelete a teljes képnek, és vitathatóan itt a legerősebb az előrehaladás. Ha az európaiak teljes energiafelhasználását nézzük – beleértve a fűtést és a közlekedést is –, a megújulók aránya tavaly mindössze 26,2 százalék volt, szemben a 2024-ben mért 25,2 százalékkal.
E téren az EU rendkívül ambiciózus célt tűzött ki: Brüsszel azt szeretné, ha 2030-ra a megújulók aránya elérné a teljes energiafelhasználás 42,5 százalékát, és ezt a szintet 45 százalékra is fel kívánja tornázni.
„Ezért az uniós országoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket, hogy közösen teljesítsék a 2030-ra kitűzött uniós célt, amely szerint mindössze öt év alatt több mint 16 százalékponttal kell növelni a megújuló energiaforrások arányát az EU bruttó végsőenergia-felhasználásában” – fogalmazott az Eurostat.
A végső cél a klímasemlegesség elérése 2050-re.
A teljes energiafogyasztáson belül a zöldenergia legnagyobb arányával Svédország (65,4 százalék), Finnország (53 százalék) és Dánia (48,2 százalék) áll az élen, míg más országok jócskán le vannak maradva, köztük Belgium (14,9 százalék), Szlovákia (16,3 százalék) és Írország (17,2 százalék).
Noha a megújuló energia jelenlegi aránya csaknem a háromszorosára nőtt a 2004-es 9,6 százalékhoz képest, szakértők attól tartanak, hogy a blokk nem tartja az ehhez szükséges ütemet, részben az infrastruktúra szűk keresztmetszetei, részben pedig egyes tagállamokban tapasztalható szkepticizmus miatt.