Loader
Hirdetés

Washington nyitott ENSZ-beli iráni találkozóra, ellentmondó hírek a békéről

ENSZ-logó a New York-i ENSZ-székház biztonsági bejárati ajtaján az ENSZ Közgyűlés 81. ülésszakának kezdetén, 2026. szeptember 21-én
ENSZ-logó a New York-i ENSZ-székház biztonsági bejárati ajtaján az ENSZ Közgyűlés 81. ülésszakának kezdetén, 2026. szeptember 21-én. Szerzői jogok  AP Photo
Szerzői jogok AP Photo
Írta: Babak Kamiar & Peter Barabas & Aleksandar Brezar
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on
Megosztás Close Button

Úgy tűnik, Teherán döntéshozó köreiben szóháború dúl, miközben kedden ellentmondásos hírek szólnak egy megállapodásról: az USA katonai nyomásának enyhítése esetén egy héten belül újranyitnák a Hormuzi-szorost.

Kedden ellentmondásos beszámolók érkeztek Teheránból arról, hogy Irán bizalmasan felajánlotta-e a Hormuzi-szoros egy héten belüli újranyitását, miután névtelen iráni tisztviselők azt közölték a Reutersszel és a japán Kyodo hírügynökséggel, hogy a javaslatot közvetítők útján Washingtonnak is továbbították – ezt az államhoz közel álló iráni médiumok gyorsan cáfolták.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kyodo szerint a javaslat célja a két ország közötti háború végleges lezárása.

A Kyodo beszámolója szerint Irán örömmel fogadná az Egyesült Államokkal folytatott diplomácia újraindítását, ha Washington is lépéseket tenne a béke felé; a hírügynökség ugyanazokra a névtelen forrásokra hivatkozott.

Az iráni, félhivatalosnak tekintett Fars hírügynökség néhány órán belül cáfolta a híreket, megbízhatatlannak és pontatlannak minősítve őket, saját iráni forrásaira hivatkozva. A Fars azt is állította, hogy a jelentések célja az olajárak leszorítása.

Ez nem az első alkalom, hogy Teherán ellentmondásos jelzéseket küld egy lehetséges megállapodásról.

2025 júniusában Donald Trump amerikai elnök tűzszünetet jelentett be Iránnal és Izraellel a Truth Social platformján, mielőtt Abbas Araghchi iráni külügyminiszter nyilvánosan tagadta volna, hogy bármilyen megállapodás megszületett.

Az idei júniusban Trump azt állította, hogy a háború lezárásának feltételeit „írásban jóváhagyták”, majd az iráni állami média olyan, általa „koholt feltételeknek” nevezett dokumentumokat tett közzé párhuzamos közleményekben, amelyek ismételten megnehezítették a diplomáciai előrelépést.

Közben Marco Rubio amerikai külügyminiszter kedden reggel az amerikai sajtónak azt mondta, hogy az Egyesült Államok nyitott egy Iránnal tartandó találkozóra az ENSZ Közgyűlésén.

Rubio az NBC Newsnak nyilatkozva így fogalmazott: „Nem gondolom, hogy jelenleg bármi is szerepelne a programban, de természetesen nyitottak vagyunk egy ilyen találkozóra, különösen akkor, ha esély mutatkozik arra, hogy valami pozitív eredményhez vezessen, és végső soron elérjük azt a célt, amelyről az egész szó.”

„Ez pedig az a tény, hogy Irán soha nem juthat nukleáris fegyverhez. Egyszerűen nem engedhető meg” – tette hozzá Rubio.

Pezeshkian a „méltóságról és büszkeségről” beszél

Kedden Maszúd Pezeshkian iráni elnök megígérte, hogy „határozottan megvédi” országa álláspontját, amikor elindult New Yorkba az ENSZ Közgyűlésére.

„Emelt fővel kerültünk ki a helyzetből, és ez mindannyiunk számára a méltóság és a büszkeség forrása. Ezért következetesen meg fogjuk védeni álláspontjainkat a nemzetközi fórumokon” – mondta az állami televízió által közvetített felvételek szerint, mielőtt elhagyta Iránt.

Az elnök szerdán szólal fel az ENSZ ülésén.

„A lehető legjobban ki fogjuk használni ezt a lehetőséget, hogy az iráni nép helyzetét ismertessük a nemzetközi közösséggel. Határozottan közölni fogjuk ellenfeleinkkel, hogy minden igazságtalanság és sérelem ellenére az iráni nép kitartott” – fogalmazott.

Pezeshkian lesz a legmagasabb rangú iráni tisztségviselő, aki a háború kezdete óta amerikai földre lép; a konfliktus február végén robbant ki az Irán elleni amerikai–izraeli csapásokkal.

A stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros újranyitása továbbra is a háború lezárásáról szóló tárgyalások egyik kulcskérdése.

A létfontosságú tengeri folyosó forgalma, amelyen a háború előtt a világ kőolaj- és LNG-szállítmányainak egyötöde haladt át, súlyosan zavart szenvedett: Irán kereskedelmi hajókra nyitott tüzet, és megköveteli, hogy az áthaladáshoz engedélyt kérjenek tőle.

Válaszul az Egyesült Államok fenntartja az iráni kikötők elleni ellenblokádot, miközben fokozza a Teheránra nehezedő gazdasági nyomást.

„Nem fogunk engedni a szoros ügyében, és amíg az Egyesült Államok és más országok nem hagyják abba jelenlegi lépéseiket, drága benzinnel és olajjal, valamint tartós energiaválsággal kell szembenézniük” – jelentette ki kedden Ali Nikzad, az iráni parlament alelnöke.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek Kövesse az Euronewst a Google-on

kapcsolódó cikkek

Tárgyalásokat kezdeményez az iráni vezetés az Egyesült Államokkal

Felpörgeti Teherán az iráni atomprogramot, egy föld alatti urándúsító létesítményt fejlesztenek

Washington nyitott ENSZ-beli iráni találkozóra, ellentmondó hírek a békéről