A szíriai elnök egy damaszkuszi kávéját Visa-kártyával fizette, jelezve, hogy országát levették az USA terrorizmust támogató államainak listájáról, és bankjai újra kapcsolódnak a globális pénzügyi rendszerhez.
A damaszkuszi óváros egyik kávézójában elkortyolt csésze kávé lett Szíria által választott jelképe annak, hogy az ország visszatér a világgazdaságba.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hivatalos kormányzati csatornán közzétett videóban Ahmed al-Sharaa szíriai elnök, Mohammed Safwat Raslan jegybankelnök társaságában, egy kávézóban Visa bankkártyájával fizetett, így ünnepelve Washington döntését, amely szerint az ország lekerül a terrortámogató államok amerikai feketelistájáról.
„Több mint 15 éven át ez az egyszerű tranzakció is lehetetlen volt” – állt a kísérő bejegyzésben.
Raslan a listáról való törlést „történelmi lépésnek” nevezte, „amely visszahelyezi az országot a világgazdasági rendszerben elfoglalt természetes helyére”.
Milyen szankciókat oldottak fel?
Az amerikai külügyminisztérium hétfőn visszavonta Szíria terrortámogató államként való minősítését, ezzel véget vetve annak a besorolásnak, amely 1979 óta volt érvényben.
A döntés azt követően lépett hatályba, hogy lezárult az a 45 napos kongresszusi felülvizsgálat, amelyet Donald Trump amerikai elnök júliusi, a törvényhozóknak küldött értesítése indított el.
A lépés egybeesett azzal, hogy a Hayat Tahrir al-Shamot, azt az egykori félkatonai szervezetet, amely a támadást vezette, és ezzel a szíriai al-Assad-rezsim bukásához vezetett, levették egy különleges globális terrorlistáról.
Az amerikai szankciók többségét már korábban megszüntették. Az átfogó szankciós programot 2025 közepén zárták le, és a Kongresszus a védelmi kiadásokról szóló, 2025 decemberében elfogadott törvényében hatályon kívül helyezte a Caesar-törvényt, amely a legszigorúbb másodlagos szankciós rendszert jelentette.
A terrortámogató státusz azonban olyan pénzügyi tranzakciókra vonatkozó korlátozásokkal járt, amelyek továbbra is visszatartották a bankokat és a befektetőket.
Az amerikai pénzügyminisztérium azóta megerősítette, hogy az amerikai pénzintézetek kiszolgálhatnak szíriai ügyfeleket, feldolgozhatják a szíriai bankokat érintő kifizetéseket, és levelezőbanki kapcsolatokat létesíthetnek velük.
A lépés „segíteni fog abban, hogy újabb beruházások érkezzenek Szíriába, ami erősíti az ország politikai és gazdasági stabilitását” – mondta Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter.
A dubaji székhelyű, feltörekvő piacokra szakosodott Tellimer elemzőcég szerint a listáról való lekerülés „gyakorlatilag zöld jelzést” jelent az újjáépítési beruházások számára. A vállalat arra számít, hogy a SWIFT-hez való hozzáférés visszaállítása elsősorban a bankszektornak, a technológiai cégeknek és a távközlési ágazatnak kedvez.
Továbbra is érvényben vannak az intézkedések a megbuktatott diktátor, Bassár el-Aszad környezetéhez tartozók, az emberi jogok megsértői és a captagon-kereskedők ellen, és Szíria a pénzmosással kapcsolatos aggodalmak miatt még mindig szerepel a G7 Pénzügyi Akció Munkacsoportjának szürke listáján.
Az EU álláspontja
Brüsszel a Szíriával szembeni szankciók feloldásában nagyjából az Egyesült Államokkal párhuzamosan haladt.
Az Európai Tanács 2025 májusában minden gazdasági szankciót megszüntetett, és csak azokat tartotta fenn, amelyeket biztonsági megfontolások alapján vezettek be, így például a fegyverekre és a lakosság belső elnyomására felhasználható technológiára vonatkozó korlátozásokat.
Idén ennél is tovább ment.
Május 11-én a Tanács helyreállította az EU–Szíria együttműködési megállapodás teljes körű alkalmazását – ezt 2011 óta részben felfüggesztették –, és a polgárháború előtti időszak óta először tartott magas szintű politikai párbeszédet Damaszkusszal.
Egy héttel később 2027 júniusáig meghosszabbította a volt rezsimhez köthető személyekkel szembeni intézkedéseket, miközben hét szervezetet – köztük a jelenleg az átmeneti hatóságok irányítása alatt álló belügy- és védelmi minisztériumot – levett a listáról.